Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint azok állnak a robbantás mögött, akik fékezni akarják az új alkotmányról márciusban megtartott népszavazással elindult csecsenföldi békefolyamatot. Szalambek Maigov, Aszlan Maszhadov félhivatalos oroszországi megbízottja azt közölte az orosz Eho Moszkvi rádióval, hogy a szakadár vezetőnek nincs köze a terrorcselekményhez, "az ilyen módszerek elfogadhatatlanok a csecsen ellenállás számára".
A robbanószerrel megpakolt Kmaz teherautó délelőtt hajtott neki Nadtyerecsnij körzet központjában a helyi adminisztráció irodáit, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) és a rendőrség parancsnokságát magában foglaló kormányzati épületkomplexumnak. A becslések szerint egy tonna TNT erejének megfelelő detonáció akkor következett be, amikor a jármű nekihajtott az objektum sorompójának. Az őrök tüzet nyitottak a felbukkanó teherautóra, de már nem tudták feltartóztatni. A robbanás a hivatali épületek mellett lerombolt tíz, az objektum területén lévő lakóházat is. A súlyos sérültek között van Majbrek Huszijev, az FSZB körzeti parancsnoka is. A szakadárok hasonló módszerrel robbantották fel tavaly december 27-án a csecsenföldi kormány grozniji épületkomplexumát; az akkori akció 70 halálos áldozatot követelt.
Putyin utasítására Viktor Kazancev, az orosz elnök észak-kaukázusi teljhatalmú megbízottja személyesen irányítja a nyomozást. Rudnyik Dudajev, a csecsenföldi nemzetbiztonsági tanács vezetője a köztársaság kormányzati épületei őrzésének szigorítását ígérte a merénylet után; szerinte egyelőre nem tudni, hogy a szakadárok melyik csoportja követte el a merényletet. Ilja Sabalkin ezredes, az észak-kaukázusi műveleteket irányító törzs szóvivője úgy vélte, az akció mögött egyértelműen "a szakadárok soraiban lévő arabok" állnak, akik a Kaukázusban is egyre többször alkalmazzák az Izraelben alkalmazott öngyilkos merénylet módszerét. Sabalkin szerint a történtek miatt nem növelik az orosz haderő létszámát Csecsenföldön, és nem állítanak fel több ellenőrzési pontot sem a köztársaság területén.
Putyin ugyancsak hétfőn adott utasítást a Csecsenföld és a szövetségi központ hatalommegosztását kidolgozó munkacsoport felállítására. A köztársaságban az új alkotmány elfogadása után feltehetően decemberben kerül sor elnökválasztásra, majd a jövő év elején a törvényhozásra voksolnak a választók. Az ugyancsak referendummal megerősített választási törvények értelmében a fegyveres szakadárok képviselői nem indulhatnak a megméretéseken. (MTI)