Az amerikai kormány egyelőre sem a diplomáciai, sem a katonai opciókat nem zárta ki. A vita arról folyik, hogy az esetleges katonai megoldás után, hogyan tovább - írja a brit lap. A nukleáris létesítmények lebombázása után az Egyesült Államoknak egészen a katonai megszállásig és a jelenlegi rezsim leváltásáig kellene elmennie. Az európai szövetségesek valamint az iszlamista rezsimtől sok olajat vásároló Kína és India pedig aligha támogatná a tervet.
A döntéshozóknak mindenesetre azt is figyelembe kell venniük, hogy Izrael aligha tűrné el, hogy Irán atomhatalommá váljon és ha Amerika nem lép, „maga végezné el a munkát” – állítják biztonságpolitikai elemzők. Ráadásul az idő is sürget, 2005-re elkészülnek azok a nukleáris létesítmények, amelyek fegyvergyártásra alkalmasak lehetnek.
Más elemzők szerint Európa és az Egyesült Államok „vesztegesd meg, vagy bombázd le” politikája már elkésett, mivel Iránnak máris megvannak a nukleáris kapacitásai – írja a Financial Times.
A döntéshozóknak mindenesetre azt is figyelembe kell venniük, hogy Izrael aligha tűrné el, hogy Irán atomhatalommá váljon és ha Amerika nem lép, „maga végezné el a munkát” – állítják biztonságpolitikai elemzők. Ráadásul az idő is sürget, 2005-re elkészülnek azok a nukleáris létesítmények, amelyek fegyvergyártásra alkalmasak lehetnek.
Más elemzők szerint Európa és az Egyesült Államok „vesztegesd meg, vagy bombázd le” politikája már elkésett, mivel Iránnak máris megvannak a nukleáris kapacitásai – írja a Financial Times.