Három robbanás is történt csütörtök éjjel a macedón fővárosban. A helyi rendőrség szóvivője az AFP francia hírügynökségnek elmondta, hogy a robbanások eredete ismeretlen. Az első robbanás egy kormányépület előtt következett be, a másodikban, - amely egy laktanya előtt történt – egy katona könnyebben megsérült. A harmadik támadás az igazságügy-minisztériumot érte. A robbanásokkal összefügghet, hogy a macedón rendőrség a napokban indított akciót a Szkopje közelében fekvő Aracinovó falu környékén, hogy megtalálják annak a két rendőrnek az elrablóit, akik szerdán estek fogságba, de a hatóságok még aznap este kiszabadították őket. Az emberrablás megszervezésével Avdil Jakupit, az albán szakadárok egykori parancsnokát gyanúsítják. Jakupi és fegyveresei, az Albán Nemzeti Hadsereg (ANA) központja Aracinovó faluban van, és ellenőrzése alatt tartja a szkopjei repülőtérre vezető utat. Az ANA-t, amely több halálos áldozattal járó merényletet követett el Koszovóban és Macedóniában, az ENSZ koszovói szervezete (UNMIK) terrorszervezetnek minősítette.
A térségben érezhető fokozódó feszültség miatt szerdán a belgrádi parlament egy nyilatkozatot fogadott el, melyben felszólította a nemzetközi közösséget és az albán politikusokat, hogy maradéktalanul tartsák be az ENSZ Biztonsági Tanácsa által hozott 1244-es határozatot, amely többek között rendelkezik a menekültek visszatéréséről is. A nyilatkozat Koszovót - amely négy éve ENSZ-igazgatás alatt áll - Szerbia elválaszthatatlan részének és jövőbeli autonóm tartományának ismeri el. Zoran Zsivkovics szerint a koszovói-nyilatkozat nem "háborús dobverés", hanem Belgrád jövőbeli koszovói politikáját meghatározó platform. A kormányfő rámutat arra, hogy amióta Koszovó ENSZ-fennhatóság alatt áll, azóta 1300 ember eltűnt, további 1200 embert meggyilkoltak, több tízezer házat felgyújtottak, miközben egyetlen eljárás sem indult az esetek kivizsgálására. Zsivkovics szerint mindez nem az ENSZ koszovói szervezetének erőtlenségére utal, sokkal inkább akaratának hiányára. Belgrád ezért elvárja Hari Holkeritől az UNMIK új vezetőjétől, hogy következetesen hajtsa végre a BT határozatot. (MTI)
A térségben érezhető fokozódó feszültség miatt szerdán a belgrádi parlament egy nyilatkozatot fogadott el, melyben felszólította a nemzetközi közösséget és az albán politikusokat, hogy maradéktalanul tartsák be az ENSZ Biztonsági Tanácsa által hozott 1244-es határozatot, amely többek között rendelkezik a menekültek visszatéréséről is. A nyilatkozat Koszovót - amely négy éve ENSZ-igazgatás alatt áll - Szerbia elválaszthatatlan részének és jövőbeli autonóm tartományának ismeri el. Zoran Zsivkovics szerint a koszovói-nyilatkozat nem "háborús dobverés", hanem Belgrád jövőbeli koszovói politikáját meghatározó platform. A kormányfő rámutat arra, hogy amióta Koszovó ENSZ-fennhatóság alatt áll, azóta 1300 ember eltűnt, további 1200 embert meggyilkoltak, több tízezer házat felgyújtottak, miközben egyetlen eljárás sem indult az esetek kivizsgálására. Zsivkovics szerint mindez nem az ENSZ koszovói szervezetének erőtlenségére utal, sokkal inkább akaratának hiányára. Belgrád ezért elvárja Hari Holkeritől az UNMIK új vezetőjétől, hogy következetesen hajtsa végre a BT határozatot. (MTI)