A párizsi Le Figaro csütörtöki számában közölt interjúban a szerb elnök kifejtette: a Koszovóban közelmúltban kirobbant erőszakos cselekmények a szerbiai tartomány nem albán kisebbségei ellen irányuló etnikai tisztogatások voltak, amelyek számára nem okoztak meglepetést. Megjegyezte, hogy az ENSZ és a NATO által felügyelt tartományban az utóbbi években rendszeresek voltak az etnikai gyűlölködés megnyilvánulásai, ezek felett azonban a "nemzetközi közösség szemet hunyt".
Kostunica elemzése szerint a helyzet azért fajult el ennyire, mert a koszovói ideiglenes hatalmi intézmények valójában "nem azért jöttek létre, hogy biztosítsák valamennyi állampolgár jogait, hanem, hogy előkészítsék Koszovó függetlenségét". A szerb elnök úgy látja, hogy a nemzetközi közösség képviselői nem jól mérték fel a koszovói helyzet valódi tényezőit, nem éltek eléggé a nem albán lakosság jogainak hatékony megvédésére szolgáló lehetőségekkel.
Koszovó etnikai alapon történő felosztását, albánok lakta részének függetlenné válását Kostunica veszélyes elképzelésnek nevezte. Emlékeztetett arra, hogy a jelenleg stabilizálódni látszó Macedóniában nemrég széleskörű zavargás volt az albán kisebbség körében, ami arra figyelmeztet, hogy a homogén (albán) etnikumú Koszovó függetlenné válásának napján egy csapásra megkérdőjeleződnének Macedónia, illetve Albánia nemzetközi határai.
Az albán irredentizmus ellensúlyozásának lehetséges példájaként említette a dél-szerbiai Presevóban uralkodó helyzetet, ahol két albán többségű községben az albánok széles autonómiát élveznek, s nyoma nincs a Koszovóban tapasztalható feszültségnek.
A francia konzervatív lap tudósítójának kérdésére Kostunica megerősítette: olyan autonómiastátus bevezetését tartja célszerűnek, ami a jelenlegi államhatárok keretében biztosítja a kisebbségek jogainak érvényesítését. Kiemelte, hogy Bosznia-Hercegovinában - ahol a szerb kisebbségnek önigazgatási jogokat biztosítottak a Szerb Köztársaság keretein belül - a központi hatalom sikeresen működik, s ennek köszönhetően a háborúban elmenekült lakosság visszatér elhagyott otthonaiba. (MTI)
Kostunica elemzése szerint a helyzet azért fajult el ennyire, mert a koszovói ideiglenes hatalmi intézmények valójában "nem azért jöttek létre, hogy biztosítsák valamennyi állampolgár jogait, hanem, hogy előkészítsék Koszovó függetlenségét". A szerb elnök úgy látja, hogy a nemzetközi közösség képviselői nem jól mérték fel a koszovói helyzet valódi tényezőit, nem éltek eléggé a nem albán lakosság jogainak hatékony megvédésére szolgáló lehetőségekkel.
Koszovó etnikai alapon történő felosztását, albánok lakta részének függetlenné válását Kostunica veszélyes elképzelésnek nevezte. Emlékeztetett arra, hogy a jelenleg stabilizálódni látszó Macedóniában nemrég széleskörű zavargás volt az albán kisebbség körében, ami arra figyelmeztet, hogy a homogén (albán) etnikumú Koszovó függetlenné válásának napján egy csapásra megkérdőjeleződnének Macedónia, illetve Albánia nemzetközi határai.
Az albán irredentizmus ellensúlyozásának lehetséges példájaként említette a dél-szerbiai Presevóban uralkodó helyzetet, ahol két albán többségű községben az albánok széles autonómiát élveznek, s nyoma nincs a Koszovóban tapasztalható feszültségnek.
A francia konzervatív lap tudósítójának kérdésére Kostunica megerősítette: olyan autonómiastátus bevezetését tartja célszerűnek, ami a jelenlegi államhatárok keretében biztosítja a kisebbségek jogainak érvényesítését. Kiemelte, hogy Bosznia-Hercegovinában - ahol a szerb kisebbségnek önigazgatási jogokat biztosítottak a Szerb Köztársaság keretein belül - a központi hatalom sikeresen működik, s ennek köszönhetően a háborúban elmenekült lakosság visszatér elhagyott otthonaiba. (MTI)