Az Egyesült Államok gyanúja szerint az észak-koreai Jongbjon atomerőműben plutóniumot dúsítanak. Az Amerikai Hírszerző Ügynökség (CIA) szerint Észak-Korea jelenleg egy vagy két atombombával rendelkezik, és legalább további fél tucat gyártására képes a Jongbjonban felhalmozott mintegy 8000 radioaktív fűtőelemből. A kiszámíthatatlan diktátor, Kim Dzsong Il irányította Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) kilépett az atomsorompó-egyezményből, sőt az 1999-ben felfüggesztett rakétakísérletei felújítását is kilátásba helyezte, harcias retorikájában pedig nyíltan megfenyegette az Egyesült Államokat. Washington szerint ugyanakkor az egyre jobban elszigetelődött kommunista KNDK bármelyik pillanatban összeomolhat.
Az USA attól tart, ha Phenjan maga nem is akarja bevetni atomfegyvereit, eladhatja azokat más, Amerikával szemben ellenséges országoknak, esetleg terrorista csoportoknak. Az USA, Oroszország, Kína és Japán után Észak-Korea a világ ötödik legnagyobb - egy főre vetítve pedig a legnagyobb -, egymillió reguláris katonát és 7,4 millió, bármikor bevethető tartalékost számláló hadseregével rendelkezik. Különleges egysége 100 ezer fős, ehhez mérhető nagyságú nincs még egy a világon. Becslések szerint évi 5-6 milliárd dollárt - a GDP mintegy 30 százalékát - költ fegyverkezésre. Meglévő plutóniumkészlete feltételezések szerint kettő-öt atombomba elkészítéséhez elegendő. Övé a világ harmadik legnagyobb vegyifegyver-készlete, és hírszerzési információk szerint gazdag biológiaifegyver-arzenáljában megtalálható többek között az anthrax is.
De nem csak fegyverkezésről szólnak az észak-koreai hírek, hanem az éhezésről is: az utóbbi évtizedben milliók pusztultak éhen a távol-keleti országban, amely élelmiszer-szükségletét kénytelen jelentős részben külföldi segélyekből fedezni.
Az emberi jogi szervezetek szerint több mint 100 ezer embert tartanak fogva fegyenctelepeken Észak-Koreában a Kim Dzsong Il rezsimjével szembeni ellenérzésük miatt. Emigránsok beszámolói szerint a kínzások, kivégzések, kényszerabortuszok mindennaposak. Gyakran egész családokat visznek fegyenctelepekre, ha egyetlen családtagot bűnösnek találnak. Ugyancsak emberi jogi szervezetek azzal vádolták a nemzetközi közösséget, hogy szemet huny a 22 millió embert érő embertelen bánásmód felett, míg a kommunista rezsim nukleáris fegyverei után kutat.
2005. szeptemberében Phenjan közölte, hajlandó felszámolni atomprogramját, ha cserébe energiasegélyhez jut, és Washington diplomáciai kapcsolatot létesít vele, valamint biztonsági garanciákat ad. Egy évvel később az észak-koreai rezsim bejelentette, hogy föld alatti nukleáris kísérletet hajtott végre, mire az ENSZ Biztonsági Tanácsa gazdasági és diplomáciai szankciókat hozott. 2007 szeptemberében végül Phenjan hozzájárult ahhoz, hogy az év végéig teljes mértékben nyilvánosságra hozza és felszámolja valamennyi nukleáris programját.