Szerző:
Az utóbbi évtizedben sok vállalat egyre komolyabb fennakadásokkal küszködött a működése során. A gyorsan változó piaci igények, a globális bizonytalanság, a klímaváltozás kihívásai, a logisztikai problémák és a termelési láncoknak a pandémia, majd az Ukrajna elleni orosz agresszió által az utóbbi két és fél évben előidézett megszakadása számos gyártót arra sarkallt, hogy új lehetőségeket keressen. Annál is inkább, mivel az utóbbi tíz évben az iparban a globális termelékenység inkább stagnált, mint nőtt. Kézenfekvő volt a negyedik ipari forradalomként – nagyjából éppen egy évtizede ezen a néven – emlegetett új technológiák alkalmazása és ezek segítségével a gyártási és döntési folyamatok újragondolása.
Az ipar 4.0-ra való átállásban az úgynevezett fejlett iparágakban tevékenykedő cégek a legsikeresebbek. Főként közülük kerülnek ki a világítótoronyként emlegetett gyárak, amelyek rendkívüli módon tudták növelni a hatékonyságot, és közben a termelés fenntarthatóságán is javítottak. Ezek a vállalatok a digitális technológiák alkalmazásával nemcsak termelékenyebb és zöldebb, de agilisabb, ügyfélorientáltabb és a piac igényeire gyorsabban reagáló szervezetekké váltak. A Világgazdasági Fórum (WEF) és a McKinsey tanácsadó cég 2018-ban hozta létre a Globális Világítótorony-hálózatot (GLN) 16 gyárral, a résztvevők száma az idén 103-ra emelkedett.
Ezek az illusztris üzemek először is abban tudták megelőzni a társaikat, hogy legyűrtek három fő kihívást, így a pénzügyi akadályokat, a szervezeti problémákat és a technológiai váltásokat – írta a McKinsey. A pénzügyi gát tipikus példája, hogy a vállalati szintű digitális átállás magas költségei nem hoznak rövid távú hasznot, ez pedig nem ösztönöz a beruházásra. A szervezeti hiányosság fő típusa a vezetés gyengesége vagy a digitális lehetőségek nem megfelelő ismerete. Technológiai torlasz pedig a jó szándék ellenére is keletkezhet, ha egy kezdeti fejlesztés nem kínál világos, mérhető értéket a cég számára.
Ám ezeken túljutva a sikeres vállalatok tovább tudtak lépni a bemutató vagy próbaprojekten, és az egész termelést forradalmasították, de legalábbis korszerűsítették. Globálisan a termelő iparágakban a vállalatok több mint 70 százaléka elakadt a pilotprojektnél. De a „próbaprojekt-purgatóriumból” kilépve a robotizáció, a digitalizáció, a mesterséges intelligencia és más technológiák használata ugrásszerűen növelte a hatékonyságot. Közben e példaadó gyárak kétharmada csökkentette az energiafogyasztását, a karbonlábnyomát, és javított az újrafelhasználás arányain.
A világítótornyok abban is kivételesek, hogy a tovább- vagy átképzésekkel megvédik a munkahelyeket. Sőt az alkalmazottakat érdekeltté teszik a vállalat jobb működésében. Az ipar 4.0 megoldásainak bevezetésével nem rúgnak ki tömegesen egész kollektívákat, hanem folyamatosan fejlesztik a humántőkét. A munkaerő védelme, megtartása különösen az utóbbi két és fél évben bizonyult a siker alapvetően fontos részének – mutatott rá a WEF.
Tanulmányok szerint a foglalkozások kevesebb mint 5 százaléka áll olyan munkafolyamatokból, amelyek a mai technológiákkal maradéktalanul automatizálhatók. A szakmák 62 százalékánál pedig a feladatok alig harmadát lehet teljesen automatizálni. Elemzések szerint a működés optimalizálásából fakadó pénzügyi előnyök sokkal jobban növelik a nyereségességet, mint önmagában a munkaerőköltségek lefaragása. E példás cégek azt is bizonyítják, hogy a régi ipari infrastruktúra sem feltétlen akadály az innováció előtt, hiszen a világítótornyok többsége a korábbi, barnamezős termelését alakította át.
A legmodernebb gyártók sokféle iparágat képviselnek, de főként az elektronika, a gyógyszer- és autógyártás, valamint az egészségügyi eszközök gyártása terén jeleskednek. Az idén csatlakozott 13 gyárból 10 Ázsiában, 3 pedig Európában található. Észak-Amerika általában is le van maradva, hiszen a 103-nak alig több mint 11 százaléka üzemel a tengerentúlon. Európa jobb helyzetben van a maga közel 30 százalékával, de magasan Ázsia vezet a cégek több mint felével, és ezek többsége is főként Kínában található. Külön érdekesség ugyanakkor, hogy a sikeres ázsiai gyárak jelentős része olyan nyugati vállalatokhoz tartozik, mint például a német Bosch és Siemens, az amerikai Johnson & Johnson és Procter & Gamble, a brit Unilever.
A világítótorony-kezdeményezéssel a WEF azt is meg akarja mutatni, hogy az ipar 4.0 alkalmazása nem magányos utazás. Az innovációs ökoszisztémában részt vehet a tudományos közösség, a startupvilág, a technológiai szolgáltatók csoportja, és a magánszféra mellett a kormányoknak is ennek érdekében kell cselekedniük. A határok átjárhatók, a legfejlettebb technológiák már nem kizárólag a fejlett országok privilégiumát jelentik. Hiszen a WEF–McKinsey híres cégek csarnokában a kínaiak mellett Thaiföldön, Indonéziában, Indiában, az Egyesült Arab Emírségekben, Szaúd-Arábiában és Mexikóban működő gyárak is felbukkannak. Európa keleti felét pedig a Procter & Gamble révén Csehország, illetve a tartós fogyasztási cikkeket gyártó török Arcelik egy-egy üzemével Románia és Törökország képviseli.
E cégek azzal a hagyományosnak vélt „bölcsességgel” is dacolnak, hogy a bolygó erőforrásaival való felelős sáfárkodás és a profitabilitás ellentmond egymásnak. Működésük azt demonstrálja, hogy a hatékonyság és a nyereségesség növelése korántsem lehetetlen környezetbarát elkötelezettséggel és a munkaerő megtartására való törekvéssel. A WEF szerint éppen ezért is fontos, hogy e kiemelkedő vállalatok valóban világítótornyokként mutassanak példát a klímaválság közepette.
Az industr.com portál szerint az ipar 4.0 előnyei – az energiahatékonyságtól az emisszió- és hulladékcsökkentésen át a körkörös gazdaságig – a feldolgozóiparban akkor aknázhatók ki teljes mértékben, ha az egész gyártási lánc e logika szerint működik. Nemcsak a nagyvállalati szektor, hanem a közepes és kisvállalkozások is, mely utóbbiak a hozzáadott érték 50-60 százalékát termelik meg az OECD-országokban.
Továbbá minden kontinensen. Az ENSZ Kereskedelmi és Fejlesztési Konferenciája (UNCTAD) szerint az 1800-as évek előtt viszonylag kisebbek voltak a jövedelmi aránytalanságok az országok között. A történelmi tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a XIX. századi első ipari forradalom óta minden technológiai ugrás élesen növelte az egyenlőtlenségeket. Vajon az ipar 4.0 megtöri-e ezt a trendet? Egyelőre az USA és Kína magasan vezet az innovációk publikálásában és a szabadalmakban, valamint a digitális platformokat és a legnagyobb adatközpontokat illetően is. Náluk a legelterjedtebb az 5G használata, a mesterséges intelligenciával (MI) foglalkozó startupok finanszírozásának 94 százaléka az utóbbi öt évben amerikai és kínai volt, illetve a jelentősebb MI-kutatások 70 százaléka is e két országra jut.
KERESZTES IMRE
keresztes.imre@hvg.hu
<_DHVG_ID>20224010trend1