Inkább csak szusszanásnyi szünetet kapott a magyar kormány az Európai Bizottságtól (EB), amely kedden hagyta jóvá a szeptember 1-jén benyújtott magyar konvergenciaprogramot. A testület egyszersmind a Magyarország ellen 2004 óta folyó túlzottdeficit-eljárás keretében ajánlást tett az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin), hogy tolja ki egy évvel, azaz 2009-re azt a határidőt, amikorra Budapestnek a maastrichti kritériumok között rögzített 3 százalékos GDP-arányos szint alá kell csökkentenie az államháztartás hiányát. Mint keddi strasbourgi sajtóértekezletén Joaquín Almunia gazdasági és pénzügyi biztos fogalmazott: ehhez a magyar kormánynak már most és a következő években is "óriási erőfeszítéseket" kell tennie, ám - tette hozzá - ezt diktálja a magyar gazdaság és a magyar nép érdeke. Budapestnek 2007. április 1-jétől kezdve félévente kell számot adnia arról, képes-e a gyakorlatba átültetni elképzeléseit.
A szeptember 1-jén benyújtott legutóbbi magyar konvergenciaprogramban felvázolt makroökonómiai forgatókönyv az EB értékelése szerint összességében hihető, beleértve a gazdaság külső egyensúlyának lényeges javulását - a kormány a folyó fizetési mérleg hiányát az idei 8 százalékról 2009-re 4 százalékra kívánja lefaragni. Ugyanakkor az a kormányzati feltételezés, hogy a GDP növekedése a következő két év erős lassulása után 2009-ben újra eléri a jelenlegi 4 százalékos ütemet, a brüsszeli szakértők szerint némiképp derűlátónak tűnik, főleg mert nem veszi figyelembe, hogy a foglalkoztatás - elsősorban a közszférában történő leépítések miatt - visszaesik. A bizottsági értékelés szerint Budapest alábecsüli az infláció várható ütemét is, amikor azzal számol, hogy a jövő évi több mint 6 százalékos csúcs után a drágulás 2009-re 3 százalékosra mérséklődik.
Az EB üdvözli, hogy az idei és a jövő évre előirányzott deficitcsökkentő intézkedéseket a magyar kormány részint már meghozta, részint pedig az Országgyűlésnek október végén benyújtandó 2007-es költségvetési törvénybe építi be. Ez már csak azért is figyelemre méltó, mert a 2007 és 2009 között ígért 6,9 százalékpontos hiánylefaragás közel felét a kormány - tartva magát a júliusi brüsszeli jó tanácshoz, miszerint a program "orrnehéz" legyen - már 2007-ben szeretné letudni. Brüsszelben azt is pozitív fejleménynek tartják, hogy Budapest javítani kívánja az állami költekezés ellenőrzési szabályait, valamint a költségvetési tervezés színvonalát, és hogy a kormány vállalta, évente kétszer jelentést tesz az EB-nek és az Ecofinnek az államháztartás helyzetéről és a szükségesnek tartott kiigazításokról.
Az EB ugyanakkor jelentős kockázatokat is lát, amelyek fényében azt sem zárja ki, hogy akár rövid távon sem teljesülhetnek a konvergenciaprogramban foglalt államháztartási célok. A konvergenciaprogram bevételi oldalát összességében kiegyensúlyozottnak ítélte a testület, bár a 2009-es bevételi előrejelzést kissé optimistának minősíti. A nagyobb rizikó azonban a kiadási oldalon mutatkozik. Nemcsak a költségvetési fegyelem korábban tapasztalt hiánya ad okot az aggodalomra - vélekedik az EB -, hanem az is, hogy a programban nincsenek pontos információk arról, miként akarja a kormány kordában tartani a kiadásokat, a strukturális reformokról szóló bejelentések további részletezésre szorulnak, a költségvetési eljárás intézményes kontrollja pedig gyenge. A kockázati tényezők között említi az állami közlekedési vállalatok adósságállományát is, mert nem zárható ki, hogy a GDP mintegy 2 százalékára rúgó tartozást a kormány átvállalja. A deficitcsökkentés sikere a kilátásba helyezett szerkezeti reformok szigorú végrehajtásán múlik, és azon, mennyire képes már az elejétől megfogni a kiadásokat a kormány - összegzik a feladatot Brüsszelben.
Az EB-t nyugtalanítja az is, hogy a most benyújtott program az előző, januárban visszadobott verziónál jóval magasabb államadóssággal kalkulál. Az akkori előrejelzés szerint a GDP 61-63 százaléka között mozgott volna az adósságállomány, ám a mostaniban már az szerepel, hogy 2008-ra eléri a GDP 72,3 százalékát, hogy azután 2009-ben 70,4 százalékra csökkenjen. Figyelembe véve a hiányprognózisban rejlő kockázatokat, az EB kevesli az adósságállomány tervezett csökkentésének mértékét, és szorgalmazza, hogy a magyar kormány minél hamarabb, lehetőleg már 2009 előtt tegyen lépéseket az államadósság mérséklésére. A bizottsági vélemény a magyar államháztartás egyensúlyának hosszú távú fenntarthatóságára is kitér. A "komoly aggodalomra" okot adó 2006-os költségvetési helyzetet távlatilag a lakosság öregedéséből következő államháztartási kockázatok is súlyosbítják, ezért szorgalmazza Brüsszel, hogy a magyar kormány minél gyorsabban csökkentse a költségvetési hiányt, és fordítsa meg az eladósodás folyamatát.
Az EB a Miniszterek Tanácsához intézett ajánlásában megállapítja, hogy a magyar kormány legújabb fiskális botlása után irreális az a korábbi cél, hogy 2008-ra - a nyugdíjreformok korrekciós hatását is figyelembe véve - 3 százalék alá nyomják az államháztartási hiányt, a magyar konvergenciaprogramban javasolt 2009-es határidő viszont alkalmasnak tűnik.
A várhatóan az uniós pénzügyminiszterek október 10-ei tanácsülésén napirendre kerülő bizottsági ajánlás az önkormányzati választások előestéjén akár ajándék is lehetne a Gyurcsány-kormánynak, hiszen bármennyire óvatos és feltételes is a brüsszeli jóváhagyás, csaknem két éve tartó vesszőfutás látszik véget érni. Sem a bizottsági dokumentum, sem Almunia nem győzte azonban hangsúlyozni, hogy a rövid és középtávú költségvetési kiigazításokat "átfogó strukturális reformstratégiába" kell ágyazni, beleértve a közigazgatás, az egészségügy, a nyugdíj- és az oktatási rendszer átalakítását. Ennek részleteivel egyelőre adós a magyar kormány, ám ez már nem tarthat sokáig. Az EB ugyanis kedden szoros gyeplőre fogta Budapestet: előírta, hogy a kormány jövő április 10-éig léptesse életbe a program kulcsévének tekintett 2007-es esztendő deficitcéljának elérésére tett intézkedéseit. Valódi reformok nélkül ez aligha fog menni.
VIDA LÁSZLÓ / BRÜSSZEL