A vilniusi csomó

Utolsó frissítés:

Tetszett a cikk?

Rolandas Paksas litván államfőt Európában példa nélküli módon - alkotmányos vádemelési eljárás keretében - múlt kedden elmozdította hivatalából a parlament. Az új választásra - amelyen lehet, hogy Paksas is indul - várhatóan az európai parlamenti választással egy időben, június 13-án kerül sor.

Rosszul lett Rolandas Paksas litván államfő, miután múlt kedden tudomására jutott, hogy a vilniusi parlament - a tavaly decemberben indult alkotmányos vádemelési eljárást lezáró szavazás során - megfosztotta hatalmától. A hivatalát alig több mint egy éve betöltő 48 éves politikus a búcsúztatására szervezett ünnepségen összeesett - mint a kórházba szállítást követően kiderült, hirtelen felugrott a vérnyomása -, mivel azonban komolyabb bajt nem találtak nála, kétnapos kivizsgálás után hazaengedték. A kétszeres exkormányfő Paksast tulajdonképpen méltán öntötte el a düh, hiszen - a várakozásokkal ellentétben - csak egy hajszálon múlt, hogy posztját megőrizhesse.

Paksas leváltásával Litvánia választott államfő nélkül maradt - tisztét az elnökválasztásig ideiglenesen legfőbb riválisa, a parlamenti házelnök, Arturas Paulauskas vette át -, épp akkor, amikor a balti állam sorsfordító időszakot él át: három hete lett a NATO tagja, két hét múlva pedig az Európai Unióhoz csatlakozhat. Épp ezért kellett mihamarabb dűlőre vinni a kérdést, hiszen a botrány nyomán nemzetközi diplomáciai körökben nemkívánatos politikussá vált Paksas személyén keresztül egyre inkább Litvánia külföldi megítélése lett a tét.

Három vádpontban találták bűnösnek a képviselők az államfőt, ám épphogy meglett az elmozdításához szükséges háromötödös többség a 141 tagú törvényhozásban. Ebben persze Paksas segítségére volt expártja, a liberális demokraták 16 képviselője, akik megjelentek ugyan az ülésen, ám bojkottálták a szavazást. Jelzésértékűnek tűnhet azonban, hogy 26 honatya távol maradt a parlamenti szavazásról, a szavazó 99 képviselő közül két vádpontban 13-an, egyben pedig 10-en voksoltak az államfő ártatlansága mellett.

Ha szűkösen is, de a képviselők alkotmányban előírt többsége egyértelműen kinyilvánította, Paksas törvénytelenül adott litván állampolgárságot a tavaly decemberi elnökválasztási kampányát cégén, az Avia Balticán keresztül egymillió litasszal (1 euró = 3,45 litas) támogató kétes hírű - nemzetközi embargó alatt álló országoknak fegyvereket szállító - orosz származású üzletembernek, Jurij Boriszovnak. Államtitoksértésben is bűnösnek találták, amiért értesítette a litván állampolgárságától időközben megfosztott Boriszovot, hogy a nemzetbiztonsági hivatal megfigyelése alatt áll. Hivatali befolyással való visszaélés volt a harmadik megszavazott vádpont, mondván, barátai érdekeltségébe tartozó cégnek próbált átjátszani egy autópálya-építéssel foglalkozó állami vállalatot.

Paksas mindent elkövetett azért, hogy a képviselőket elbizonytalanítsa, és a maga oldalára állítsa őket. A szavazás előestéjén szívhez szóló beszédet intézett a televízióban a lakossághoz: áldozatnak állította be magát, mondván, nem került volna ebbe a helyzetbe, ha nem próbálja felszámolni az egy szűk politikai elit által uralt, velejéig korrupt rendszert. Elismerte, elnökként elkövetett ugyan néhány hibát, Boriszovval való kapcsolatát is ezek közé sorolta, ám nem győzte hangsúlyozni, hogy semmi olyat nem tett, amivel Litvánia és a litván nép érdekeit megsértette volna. Bűnbánó beszédét aztán másnap a parlamentben is folytatta. A szavazást megelőzően tartott szónoklatát Emil Zolától kölcsönzött idézettel - "J'accuse" (Vádolom) - kezdte, az igaztalanul hazaárulással vádolt, majd elítélt zsidó vallású Alfred Dreyfus kapitányhoz hasonlítva magát.

Populista megmozdulásaival az utóbbi időben egyre több hívet szerzett magának Paksas, aki főként vidéken, az idősebbek, a rendszerváltás kárvallottai körében igen népszerű, a parlamenti szavazás idején is több százan tüntettek mellette a képviselőház előtt. Igaz, kissé elbizonytalanította a közvéleményt azzal, hogy nem sokkal a múlt heti parlamenti szavazás előtt tanácsadójává akarta kinevezni Boriszovot, amit aztán, látva az össztársadalmi felhördülést, végül visszavont. Politikai megfigyelők szerint komoly esélyekkel indulhat a kiírandó elnökválasztáson, hiszen a napokban készült közvélemény-kutatások szerint támogatottsága 40 százalék körüli. A leváltott államfő egyelőre nem vallott színt a kérdésben. Ennek a mostani eljárás nem akadálya, kizáró tényező az lehetne, ha bűnvádi eljárást indítanak vele szemben.

Litvániának komoly presztízsveszteséget okozna Paksas újbóli megválasztása. Ezért is próbálnak a kormánypártok az ellenzék és a választók számára egyaránt elfogadható jelöltet találni. A szóba jöhető személyek között a jelenlegi kormányfő, korábbi államfő, Algirdas Brazauskas neve is felmerült, aki azonban a kormányzásra akar összpontosítani, tekintettel a szeptemberi parlamenti választásokra. Ellene szól, hogy népszerűsége feleakkora, mint a most menesztett államfőé. Valószínűbbnek tűnik az előző államfő, a jelenleg 66 százalékos támogatottsággal a legnépszerűbb litván politikusnak számító Valdas Adamkus jelölése, akinek hátránya, hogy legutóbb épp Paksas győzte le. A litvánoknak hamarosan színt kell vallaniuk: az alkotmány szerint két hónapon belül meg kell tartani az elnökválasztást, amit a kormánypártok az európai parlamenti választások napjára, június 13-ára kívánnak kiíratni.

TÁLAS ANDREA