Lapzártánkkor még nyitott volt a kérdés, hogy a komlóskai mobilpostaügyhöz hasonló (lásd írásunkat a 76. oldalon) precedensper kerekedik-e a 3800 lakosú gávavencsellői postabezárásból, vagy valahol félúton megegyezik a Magyar Posta Zrt. (MP) az önkormányzattal. Mindenesetre vasárnap a nagyközségben ötszázan tüntettek fáklyával és a Himnuszt énekelve amiatt, hogy a Gáva és Vencsellő egyesítésével létrejött település két végén lévő két postafiók egyikét március 1-jével megszünteti az MP, így a gávaiak a mintegy 6 kilométerre lévő vencsellői hivatalban kényszerülnek ügyeik intézésére. Karakó László fideszes polgármester jelezte, hogy a 680 millió forint büdzséjű önkormányzat hajlandó a fiók működtetési költségét magára vállalni, ennek ellenére az egyébként tavaly felújított hivatal ajtajára kikerült a megszüntetéséről tájékoztató felirat. Az illetékes debreceni postaigazgatóságon nem tudták megmondani, mibe kerülne az üzemeltetés, s azt sem, lehetséges-e egy új hivatal létesítése a település centrumában.
A gávavencsellői csak egyike annak a 103 hivatalnak, amelyet március elsejéig megszüntet az MP. Öt éve 542 kistelepülésen zárta be a postákat az állami cég, most a nagyobb településeken ritkítja a fiókokat: a fővárosban például 16, Szentgotthárdon, Celldömölkön, Sárbogárdon kettő-kettő szűnik meg. A döntést az MP azzal indokolta, hogy hálózatának alacsony forgalmú, legveszteségesebb egységeitől szabadul meg, amivel évente több mint félmilliárd forintot takaríthat meg.
"A mai viszonyok között ekkora hálózatot már nincs értelme fenntartani, a jogszabályban előírtnál sokkal több hivatalt üzemeltetünk" - mondta a HVG-nek Tomecskó Tamás, az MP szóvivője. Ózdon például hat posta fenntartása volna indokolt, ehelyett eddig tíz működött, és most is csak kettőt csuknak be. Budapesten pedig a jelenleg üzemelő 178 hivatalnak akár a felét is bezárhatnák az idevágó rendelet betűjéhez igazodva. Gávavencsellőn az MP nyilvántartása szerint az egy ablakra jutó könyvelt küldemények száma napi 68 darab volt, harmada az országos átlagnak, a bevétel pedig 69 százalékkal maradt el attól. Tomecskó közölte, "a törvényi keretek között döntöttünk", ám ez hézagosnak látszik. A postai szolgáltatásokról szóló kormányrendelet ugyanis csupán azt írja elő, hogy a 2 ezer lakosnál nagyobb településeken állandó postai szolgáltatóhelyet kell üzemeltetni, továbbá 20 ezer lakosonként kötelező fenntartani egy hivatalt, a 20 ezresnél népesebb településeken pedig a belterületen lakók számára 3 kilométeres körzetben lennie kell elérhető fióknak. A 2-20 ezer közötti lakosú településeken az elérhetőségre vonatkozó feltétel nincs megszabva, eszerint a gávavencsellői döntés szabályos, de jogászvélemények szerint az egyenlőtlen viszonyokat rögzítő rendelet egy esetleges perben elvérezhetne.
A karcsúsításnak ezzel nem lesz vége, mivel a 2800 postahivatal mintegy háromnegyede veszteséges; a húsz éve lényegében változatlan hálózatot még úgy méretezték, hogy az emberek a postákról telefonáltak, és évente több millió táviratot adtak fel. Az állami céget azért kell mielőbb hatékonnyá tenni, hogy a mostani uniós tervek szerint 2009-től teljesen liberalizált piacon labdába rúghasson. A hálózatszűkítésnek azonban határt szab, hogy az MP-nek mint a törvényben egyetemes szolgáltatóként megnevezett vállalkozásnak az ország egész területén kézbesítenie kell a 2 kilogrammnál könynyebb leveleket, reklámküldeményeket és nyomtatványokat, valamint a 20 kilogrammnál nem súlyosabb csomagokat. Nem beszélve a mindmáig előírt táviratfelvételi kötelezettségről, holott e szolgáltatást a 90 százalék feletti mobilelterjedtség mellett már úgyszólván senki nem igényli.
A következő etapban, vagyis jövőre ezer postahivatal vállalkozásba adását tervezik az MP vezetői, várhatóan a forgalmas üzlethelyiségeket ajánlják fel e célra. Sokkal több hatékonyságjavító eszköze nem is maradt a cégnek, hiszen a Fidesz-érában a Kalmár István vezette MP felpumpálási koncepcióját a szocialista-szabaddemokrata kormány által kinevezett Szabó Pál-féle vezetés gyökeresen megváltoztatta. Kalmár a postát több lábra akarta állítani, ha nem is klasszikus piaci módszerekkel, hanem sokmilliárdos állami beruházásokkal. Így például belefogott az elektronikus közbeszerzési rendszer kiépítésébe, és a posta cégeként tervezte a készenléti szervek egységes digitális távközlő rendszerének kiépítését is (ami a projektet most megvalósító Magyar Telekom-csoportnak évi 10 milliárd forintot hoz). A Kalmár-hagyatékból csak a budaörsi logisztikai központ 9,5 milliárd forintos beruházását valósította meg az MP, a többit az új vezetés profilidegenként lenyesegette, és csak az alapszolgáltatásra koncentrált. Ezen a piacon pedig nincs további növekedési lehetőség, sőt a liberalizáció a tavaly mintegy 170 milliárd forint árbevételű, több mint 6 milliárd forint üzemi eredményt elért MP forgalmának akár a felét is elviheti - állítják a 2009-es dátumot túl közelinek tartó szakértők.
Közvetlenül csak az 50 gramm alatti levélforgalom utolsóként megmaradt monopóliuma válna versenytereppé, amely ma még mintegy 56 milliárd forintos bevételt hoz. Az MP-t azonban már most is szorongatják versenytársai: az évi 15-20 százalékkal bővülő csomagküldő piacból csupán 20 százalékkal részesedik, az évi mintegy 10 milliárd forintot hozó napilapüzletágat 150 nagyobb településen elhalászta előle a Médialogisztika Zrt. (HVG, 2006. május 20.). Ugyanakkor az összesen mintegy 70 milliárd forintot hozó hagyományos levélforgalom gyakorlatilag stagnál. Ezt próbálja most fellendíteni saját direktmarketing-adatbázisának kiépítésével, amely alapján a partnercégek megbízásából a legmegfelelőbb célcsoport címeire küldheti el a reklámanyagokat. Ezzel a tavaly 5 milliárd forintot hozó direktmarketing-küldemények forgalmát tervezi megtöbbszörözni, a magyar háztartások ugyanis ma évente harminc-negyven ilyen ajánlatot kapnak, míg a nyugat-európaiak ennek a tízszeresét.
Bár a Deutsche Post érdekeltségébe tartozó, a magyarországi légi gyorsposta-szolgáltatásban piacvezető DHL Express Magyarország Kft. a piacnyitást s vele az MP-től elhalászható levélküldemények átvételét már 2007-re várta, a magyar érdekeltek csak most ébredeznek. Az MP korainak tartja a 2009-es liberót, úgy véli, a felkészülésre - hálózata átalakítására, új tarifarendszer kidolgozására, költségei csökkentésére - három-négy évre volna szüksége. A liberalizálást elvileg támogató, részleteit azonban vitató államok, így Francia-, Olasz-, Görög- és Lengyelország eleinte megpróbálták halogatni az érdemi uniós tárgyalásokat, arra hivatkozva, hogy a bizottsági tervezet nem tartalmaz országokra lebontott hatástanulmányt az egyetemes szolgáltatások finanszírozásáról. Pedig ez volna a fő kérdés: miként egyezteti össze az EU az egyetemes szolgáltatói szerepet - vagyis hogy az alapszolgáltatás minden állampolgár számára hozzáférhető legyen - a piaci versennyel. Az MP a kötelező feladatokból adódó veszteségeit egyelőre a jövedelmező tevékenységekből finanszírozza. Ha azonban a piacra belépő versenytársak a liberó után néhány nagy megrendelőjét magukhoz csábítják, viszont az egyetemes szolgáltatás az ő nyakában marad, garantálható a deficit.
Az EU német elnöksége júniusig eredményt, politikai megállapodást akar elérni. A britekkel, svédekkel, finnekkel, hollandokkal együtt alapvetően helyesli az EB elképzeléseit, ami nem is véletlen, hiszen ezekben az országokban vagy teljesen, vagy részben már megnyitották a piacot. Miközben a tagállamok alkudoznak, a nemzeti posták profi módon lobbiznak (októberben például a posták már régen megszerezték és véleményezték a direktíva tervezetét, mire az a Miniszteri Tanácshoz eljutott). A helyzetet bonyolítja, hogy sok tagállamban nem feltétlenül pendül egy húron a kormány és az érintett postai szolgáltató. Ez igaz Magyarországra is, ahol emiatt sincs kiforrott kormányzati álláspont. Az illetékes uniós belső piaci biztos, Charlie McCreevy - aki a legutóbbi budapesti látogatásakor a postaliberóról is megbeszélést folytatott Kóka János gazdasági miniszterrel - úgy véli, a liberalizációt nem szabad tovább halogatni, mert a tagállamoknak bőven volt idejük a felkészülésre.
VITÉZ F. IBOLYA / VIDA LÁSZLÓ, BRÜSSZEL