Hosszú és kanyargós út - utaltak a londoni lapok a Beatles együttes utolsó, 1970-es Let It Be stúdióalbumán megjelent The Long and Winding Road című dalra a zenekar lemezeit kiadó és szerzői jogaival rendelkező brit EMI Group hét éve tartó társkeresésére. A múlt héten ugyanis az EMI - az amerikai Universal Music Group és a japán-német Sony BMG Music Entertainment után forgalom alapján a világ harmadik legnagyobb zenekiadója - menedzsmentje elfogadásra javasolta a részvényeseknek a brit Terra Firma Capital Partners magántőke-befektetési társaság 2,4 milliárd fontos vételi ajánlatát.
Az út azonban egyelőre nem ért véget, és valószínűleg újabb kanyarokat is vesz: több cég is jelezte, hogy ellenajánlatot tesz. Köztük az EMI amerikai riválisa, a Warner Music, amely egyes hírek szerint 100 millió fonttal készül túllicitálni az ajánlatot. A New York-i társaságnak máris újabb versenytársa akadt, az EMI egy korábbi vezérigazgatója, Jim Filfield a Corvus Capital magántőke-befektetési társasággal az oldalán szintén ringbe szállna. Mindez alaposan felhajtotta az EMI-részvények árfolyamát, így a Terra Firmának is emelnie kell a tétet.
A legnagyobb ráció szakértők szerint az EMI-Warner fúzióban van, különösen az ágazatban az utóbbi években végbement összefonódások fényében. A világ zenepiacát meghatározó négy nagy lemez- és zeneműkiadó közül már csak e két társaság maradt pártában. Pedig 2000 óta négyszer is megpróbáltak stratégiai szövetségre lépni. Legutóbb tavaly februárban, de az EMI kevesellte a Warner által ajánlott 2,1 milliárd fontot. Két éve pedig azért álltak el a fúziótól, mert attól tartottak, ugyanarra a sorsra jutnak, mint a japán Sony Music Entertainment és a német Bertelsmann zenerészlege (BMG). Hiába hagyta jóvá 2003-ban kötött frigyüket 2004-ben az EU versenyhatósága, a független lemezkiadók megfellebbezték a döntést, és az Európai Elsőfokú Bíróság panaszuknak helyt adva 2006-ban megsemmisítette azt, de a cég egyben maradt. Most fordulatot hozhat a Sony-BMG fúzió megítélésében, hogy a német társaság zeneműkiadó részlegét, a BMG Music Publishinget 1,6 milliárd euróért eladta az amerikai Universalnak, és az ügyletre az európai versenyhatóság már áldását adta. Így a Universal nem csupán a lemezkiadásban, a szerzői jogok terén is világelső.
Az EMI-Warner fúziót az is erősítheti, hogy földrajzilag és művészi repertoárjukat illetően is jól kiegészítik egymást, forgalomban közel azonosak, ám piaci részesedésben az amerikaiak kissé elhúztak. Az EMI menedzsmentje, úgy tűnik, tisztában van azzal, hogy a lemezkiadó romló pénzügyi helyzete miatt fel kell adnia önállóságát. A tovább zuhanó cd-eladások miatt a márciusban végződött pénzügyi évben az eladások 15 százalékkal, 1,8 milliárd fontra estek vissza, és hiába faragták le a költségeket újabb 180 millió fonttal, az egy évvel korábbi 118 milliós nyereséggel szemben 263 milliós veszteséggel zártak.
A lemezpiaci forgalom-visszaesést az EMI-nál az is tetézte, hogy tavalyi nagy dobásai - köztük Robbie Williams és Janet Jackson új lemeze - nem a várakozásoknak megfelelően fogyott. Ráadásul nagyágyúja, az amerikai piacon is igen kedvelt Coldplay együttes két éve nem állt elő új albummal. Némi reményt ad az idén, hogy az EMI forgalmazóként közreműködött a minden idők legnagyobb nagy-britanniai nyitóeladását produkáló angol Arctic Monkeys zenekar új cd-je piacra dobásában, és a korongból az első hétvégén 430 ezer darabot adtak el. Az EMI esete korántsem egyedi, a zeneüzlet világszerte bajban van: a digitális zeneletöltés és az illegális fájlmegosztás miatt a lemezboltokban egyre kevesebb cd fogy. Ráadásul az interneten egy-egy számot legálisan is le lehet tölteni elérhető áron. A hagyományos hanghordozók iránti kereslet látványosan zuhan: tavaly világszerte 14 százalékkal, 23 milliárd dollárra esett vissza a cd-forgalom, miközben a digitális zeneletöltésé 68 százalékkal bővült.
Noha tehát láthatóan jön fel a digitális zeneletöltés, a lemezforgalmazás 90 százaléka még "fizikai" eladás, ám elemzők szerint e két rivális alig öt éven belül fele-fele arányban osztozhat majd az éves zeneforgalmon. Más szakértők ugyanakkor optimisták, szerintük nem kell siratni a cd-t, a digitális MP3-lejátszók piaca ugyanis néhány éven belül telítődik. Arról sem szabad megfeledkezni - figyelmeztetnek -, hogy még mindig sokan szeretnek keresgélni a lemezboltokban hogy felkutassák gyűjteményük hiányzó darabjait.
Nem kizárt persze, hogy a zenepiacon végül mégis azon múlik majd a talpon maradás, ki tudja legjobban erősíteni pozícióit a digitális piacon. Az EMI immár katalógusa zömét a további másolást megakadályozó digitális védelem nélkül bocsátja rendelkezésre a legnagyobb internetes zenei portálon, az iTuneson. Igaz, a védett változatnál valamivel drágábban, és a kínálatban nincsenek benne a Beatles-felvételek. A cd-eladásból származó bevételkiesést pedig úgy próbálják pótolni a lemeztársaságok, hogy a sztárokkal a turnéikból, televíziós fellépéseikből, a személyükhöz kötődő reklámtárgyak értékesítéséből való részesedésre is szerződnek.
A lemezeladás visszaesésével felértékelődtek azok a zeneműkiadók, amelyek nem a sztárok lemezeivel, hanem a dalok szerzői jogaival kereskednek. Ilyen az EMI, a Warner és a Universal, ők nemcsak a lemezeladásokon keresnek, hanem a jogdíjat is megkapják, ha egy-egy szerzemény elhangzik rádióban, filmben vagy éppen reklámban. Nem véletlen, hogy a Terra Firma elsősorban az EMI zeneműkiadóját akarja megszerezni, lemezkiadóját - legalábbis az amerikai Wall Street Journal pénzügyi napilap értesülése szerint - pedig eladná az arra régóta vágyakozó Warnernek.
TÁLAS ANDREA