Digi-dugi

Utolsó frissítés:

Tetszett a cikk?

Önképzéssel néhány napon belül szert lehet tenni arra a tudásra, amire szüksége lehet a fogyasztónak, ha digitális...

Önképzéssel néhány napon belül szert lehet tenni arra a tudásra, amire szüksége lehet a fogyasztónak, ha digitális minőségben szeretné élvezni a földi sugárzású tévécsatornákat. Akinek nincs erre több napja, az jobban teszi, ha egyelőre elhalasztja a vásárlást. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy még a digitális vételre alkalmas készülékek forgalmazói - köztük az Infopatika Kft. igazgatója, Tímári Sándor - is azt ajánlják, nagyon alaposan tájékozódjék, aki vásárlásra adja a fejét. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy akár több százezer forintért is hasznavehetetlen masinára tesz szert.

A mozaikszavak és számok rengetegében a DVB-T az első, amelylyel szembetalálkozik a földi sugárzású digitális tévézés iránt érdeklődő vásárló. A földfelszíni jelek vételére kizárólag a T betűs (Digital Video Broadcasting-Terrestrial) készülék alkalmas. Az egymással nem kompatibilis szabványok közül a DVB-S a műholdas, a DVB-C a kábeles, a DVB-H pedig a kézi - elsősorban a majdani mobiltelefonos - digitális vételi lehetőségre utal. A következő nélkülözhetetlen betűszó az MPEG4. Magyarországon kizárólag ebben a tömörítési formátumban foghatóak a digitális adások. Az Antenna Hungária új szabványt választott a hangtovábbításra is, ezért ügyelni kell, hogy az MPEG-AAC is megtalálható legyen a dobozon, ellenkező esetben időutazás következik a némafilmek korába. Ahhoz, hogy nagy felbontású (HD) képek vételére is képes legyen a készülék, az 1080i-nek (HVG, 2007. december 8.) is szerepelnie kell a paraméterek között (a 720p jelzés kompromisszumos megoldást takar, az 1080p viszont néhány év múlva terjedhet el), és szükséges a HDMI-csatlakozó. A kódolt adások vételéhez ezenfelül kártyaolvasó is szükséges, méghozzá kizárólag olyan, amelynek Conax elnevezésű a titkosító modulja. A boltokban jelenleg kapható digitális tévékészülékek között legfeljebb elvétve akad ilyen. Azok a digidobozok, amelyeken az FTA (free to air) betűszó szerepel, kizárólag ingyenes adás vételére alkalmasak.

Az esetleg alacsonyabb árak miatt azért nem érdemes külföldre csábulni digidobozért, mert azt használva a nem magyar ékezetes karakterek megnehezítik a böngészést a digitális televíziózás egyik áldásában, az elektronikus programújságban (EPG). Nyert ügye van a vevőnek, ha az OTA (over the air) betűket látja a készüléken, ez ugyanis azt jelenti, hogy nem neki kell telepítenie a szoftverfrissítéseket, hanem azok automatikusan belerepülnek a készülékbe. A földi sugárzású digitális tévéadásokat számítógépen is lehet fogni, az ehhez szükséges eszköz ára mindössze 10 ezer forint körül van. A jövő év első felében pedig már a boltokba kerülnek hordozható kütyük is: minidigidobozokat építenek MP3-as és MP4-es zene- és képlejátszókba, valamint a navigációs készülékekbe is. Bár a műsorszórást végző Antenna Hungária december 1-jétől reklámkampányt ígér, és a boltokban matricákkal jelölik majd meg azokat a készülékeket, amelyek megfelelnek a bevezetett technológiának, a honlapon pedig folyamatosan frissítik a tudnivalókat, a digitális kor leendő tévénézőit egyelőre nem árasztják el a hasznos információk.