Mari néni Junoszty tévéjét egyelőre nem fenyegeti az a veszély, hogy a szemétdombra küldi a fejlettebb technológia. Igaz, hogy a digitalizálás révén ugyanaz az adótorony több műsort tud továbbítani, jobb minőségben és jórészt előfizetés nélkül, de a december 1-je óta elérhető újdonság most még inkább csak afféle kísérleti adásnak látszik. Nem utolsósorban azért, mert a jogalkotók olyan üzleti modellre alapozták a digitális átállást, amelyben a médiapiaci szereplők többsége egyelőre nem érdekelt.
A digitális adás most még csak választható, a tervek szerint azonban 2012-től teljesen megszűnik a nagyjából fél évszázada létező analóg műsorszórás (képünkön digitális adót szerelnek Budán a szabadság-hegyi tévétoronyra). Bár az Antenna Hungária - amely egyetlenként nyerte el a sugárzás jogát - december elsejével megkezdte a digitális műsorok terjesztését Budapest, Kabhegy és Szentes vételkörzetében (lásd térképünket a 65. oldalon), az indulás napjáig az Antenna Hungáriának egyedül a Duna Tv-vel sikerült megállapodnia, a többi társasággal nem. Sőt a Tv2 egyenesen bírósághoz fordul, hogy az tegyen igazat, milyen feltételekkel kössenek szerződést a műsorszóróval.
Pedig a digitális adások vétele több szempontból is előnyös lehet a tévénézőknek. Először is: az analóg földi sugárzás révén most csak három csatorna fogható: az M1, a Tv2 és az RTL Klub. A digitális csomagban viszont elvileg már az induláskor is több program lesz: feltehetőleg az említett három, valamint rajtuk kívül legalább az M2 és a Duna Tv, de az eredeti tervek szerint két hírtelevízió - az ATV és a Hír Tv -, valamint néhány kisebb kereskedelmi csatorna, köztük a Viasat3 is. Mindehhez nem kell hűségnyilatkozatokkal terhelt szerződéses viszonyba lépni valamely műholdas vagy kábeltelevíziós szolgáltatóval, elég egy tető- (jobb esetben akár szoba-) antenna és egy digitális adás vételére alkalmas készülék. A digitális képminőség ráadásul az eddigieknél is nagyobb élményt jelent annak az egyelőre nem túl népes nézőtábornak, amelynek tagjai az irigyelt filmsztár bőrhibáitól kezdve a focikapus arcrándulásáig sok mindent megleshetnek az új technológiának köszönhetően.
A bökkenő az, hogy bár a földi sugárzású digitális műsorok vétele önmagában ingyenes, az ahhoz szükséges készülékeknek egyelőre borsos az áruk. Idehaza a most legkorszerűbbnek számító MPEG4-es tömörítési formátumot alkalmazzák, márpedig az ezt dekódolni képes digitális televíziókészülékek legolcsóbbikának az ára is 200 ezer forint felé jár. A vételre ugyanakkor bármely tévét alkalmassá lehet tenni, digidobozt (angol nevén set top boxot) csatlakoztatva hozzá, amelyből a hazai boltokban a legolcsóbb egyelőre 35-40 ezer forintot kóstál. Tetézi a fizetnivalókat, hogy lesznek kódolt csatornák is. A jelenlegi állás szerint az ATV és a Hír Tv vételéhez együttesen évi néhány ezer forintért még kódkártyát is be kell szerezni.
A műsorszolgáltatók többsége ráadásul egyelőre nem érdekelt az átállásban, legalábbis a jogalkotók által kitalált rendszerben. A három közszolgálati csatorna, az M1, az M2 és a Duna Tv már eddig is évente több mint 6 milliárd forintot fizetett az Antenna Hungáriának az analóg és a műholdas műsorszórásért. A következő három évben ehhez jönne még évi legalább 1 milliárd forint a digitális jelek továbbításáért, ha pedig nagy felbontású (HD) minőségű lesz az adás, akkor a közszolgálati tévétársaságoknak együttesen akár évi 3 milliárd forintjuk bánja a modernizációt.
Egyelőre nem profitál a digitális átállásból a Tv2 és az RTL Klub sem, hiszen ezek analóg módon is elérik az ország csaknem minden lakóját, vagyis a digitalizálástól nem nő a nézőik száma, így reklámbevételük sem. Hacsak nem kapnak lehetőséget új csatornák indítására, amire a digitális átállás kiváló lehetőséget teremt, hiszen a technológiának az az egyik nagy előnye, hogy a hagyományos módon sugározható csatornák sokszorosának a továbbítására képes. Hely tehát lenne, csak megegyezés nincs. A médiatörvény elmúlt hetekben kidolgozott módosítási javaslatának bukásával (HVG, 2008. november 29.) nem alakulhatott ki az a paktum sem, amelynek keretében a Tv2 és az RTL Klub szó nélkül csatlakozik az új platformhoz, cserébe viszont új csatornákkal új nézősereget toborozhat.
A patthelyzetet a kisebb tévétársaságok sem kerülték el. Ezek a tematikus csatornák nem elsősorban a reklámbevételekből élnek, hanem abból a pénzből, amelyet a kábeltelevíziós szolgáltatók juttatnak nekik az előfizetési díjakból. Márpedig ha az ATV, a Hír Tv, a Viasat vagy bármely másik csatorna ingyenesen elérhető lenne az Antenna Hungária digitális sugárzásában, akkor a kábelesek nem fizetnének nekik. Ezért alakult ki az a kompromisszum, hogy a két hírtévé, amelynek sugárzására az Antenna Hungária kötelezettséget vállalt, kódolt lesz, és részesül az előfizetési díjból. A többi csatorna csatlakozása azonban végképp azon múlik, kialakul-e pillanatnyi érdekközösség a piaci szereplők között.
Ezek után nem meglepő, ha a digitális átállás árát végül az adófizetőkkel fizettetik meg. A politikának ugyanis van annyi befolyása a közszolgálati adókra, hogy azok akkor is elindítsák a digitális adást, ha nem éri meg nekik. Márpedig ha a sugárzás HD-minőségben történne, akkor az évi 3 milliárd forintos bevételből gyorsabban megtérülhetne az Antenna Hungária mintegy 25 milliárd forintos beruházása a műsorszórás digitális technológiájába. Sőt még az is belefér ebbe az összegbe, hogy a műsorszóró fizessen valamennyit a jobb-, illetve a baloldali politikai erőkhöz kötődő egy-egy hírtelevíziónak, a két nagy kereskedelmi csatornának pedig olyan alacsony műsorszórási díjat állapítson meg, hogy ne kéressék tovább magukat. A számlát úgyis az adófizetők állják, lényegében a közszolgálati tévék költségvetésén keresztül az Antenna Hungáriához csatornázott sugárzási díjban. A műsorszóró cég persze mindezt hivatalosan cáfolja.
Akit még ez sem tántorított el a digitális átállástól, az nyakába veheti a boltokat, hogy felderítse, kapható-e már megfelelő vevőkészülék. A HVG tapasztalatai szerint néhány nagyobb kereskedelmi hálózatnál és egy-két kisebb szakboltban már megjelentek az első olyan televíziók és digidobozok, amelyeket MPEG4-es technológiával és Conax-kártyaolvasóval szereltek fel (lásd Digi-dugi című írásunkat a 64. oldalon). De nem árt az óvatosság: az üzletek polcain sorakozó digitális tévékészülékek tömörítési technológiája többnyire még az előző, a magyarországi vételre alkalmatlan MPEG2-es. A digidobozok elvileg részletfizetéssel is megvásárolhatók - a jogalkotók szándéka szerint olyan kedvezményes konstrukcióban, hogy nincs az a pénzintézet, amely a pénzügyi válság kellős közepén hajlandó lett volna a finanszírozásra. Az Antenna Hungáriának arról kellett volna gondoskodnia, hogy a boltok a mindenkori minimálbér (jelenleg 69 ezer forint) legfeljebb 1 százalékát kitevő havi törlesztőrészletért árulják a digidobozokat. A HVG tudomása szerint azonban egyetlen bank sem vállalta az így kialakuló 10-15 éves futamidőt, maradnak tehát a hagyományos áruvásárlási hitelek. Bár az Antenna Hungária állítólag már beszerezte a Conax-kártyákat, lapzártánkig még csak valószínűsíthető, hogy saját mikrohullámú kábeltévé-szolgáltatójának, az Antenna Digitalnak a hálózatán keresztül forgalmazza majd a plasztiklapokat.
Feltéve, hogy lesz rájuk vevő, hiszen kábeltévén ma már havi 1500 forint alatti alapcsomagban is elérhető tucatnyi tévécsatorna, igaz, azok nem digitálisak. Más kérdés, hogy a Nemzeti Hírközlési Hatóság éppen azért dörzsöli a markát, mert miután a digitális földi műsorszórással gazdagították az eddigi többféle vételi lehetőséget, valóban lejjebb mentek áraikkal a kábeles és műholdas műsorelosztók.
A földi sugárzású tévézés fő piacának így viszont egyelőre az a mintegy 800 ezer háztartás számít, amely eddig is egyszerű antennával, többnyire televíziómatuzsálemeken nézte a három földi sugárzású csatornát. Közülük valószínűleg kevesen hajlandóak több tízezer forintot invesztálni a digitális átállásba. Főleg, ha felvilágosítják őket, hogy van még pár évük. A rászoruló háztartások az analóg adás megszűnése előtt, vagyis 2011 utolsó negyedévében, egyelőre meg nem határozott kedvezménnyel juthatnak majd hozzá a digidobozokhoz. Azt pedig nehéz megjósolni, hogy a magasabb jövedelmű háztartások közül hányan szereznek be kábel- vagy műholdpótló digidobozt a hálószobai vagy konyhai másodkészülékükhöz, illetve - a "mindigtévé" szlogennek megfelelően - a hétvégi házukba.
SZABÓ YVETTE