HVG |
A lehetőséget kényszermegoldásnak tartja a Magyar Kórházszövetség elnöke, az internetes fórumokon fecsegő laikusok pedig egyenesen azt javasolták, közmunkások operálják meg azt, aki ezt az egészet kitalálta. Ettől függetlenül Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke – aki maga is részt vett a feltételek kidolgozásában – sokat vár a támogatástól: számításai szerint kétszer-háromszor, egyes szakterületeken, például a pszichiátrián tízszer annyi nővér megy nyugdíjba, mint ahány fiatal a pályára lép. A Központi Statisztikai Hivatal adatai azt mutatják, összesen 3,5-4 ezer szakápolói munkahelyet nem töltöttek be, a kamara elnöke szerint a minőségi betegellátáshoz 10-12 ezer ápolót is munkába kellene állítani a jelenlegi 53 ezer mellé. Mostanában pedig már nemcsak az orvosok, hanem a jól képzett nővérek is külföldön keresnek munkát, ráadásul a szomszédos országokból érkezett betegápolók is egyre inkább hazafelé veszik az irányt, igaz, a nemzetközi válság ezen is módosíthat.
A meghirdetett közmunkaprogram előzetes igényfelmérése alapján a 160 fekvőbeteg-intézményből 58 jelezte, összesen nyolc-kilencszáz főt szeretne foglalkoztatni – mondta a HVG kérdésére Bálint Attila, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakmai tanácsadója. A kórházak csak regisztrált munkanélküliek közül választhatnak, képzettségük alapján különböző csoportokba sorolva a potenciális alkalmazottakat. Így felvehetnek úgynevezett laikus segítőket, akiket egy hónapos képzés után kórházi kisegítő munkakörben helyezhetnek el. Ők azok, akikre rá lehet majd bízni a betegek etetését, az ágyneműcserét, akik elkísérik a pácienseket a vizsgálatokra, hogy a szakképzett nővéreket tehermentesítsék, vagy a hozzátartozó híján magukra hagyott betegekről gondoskodnak. Az újonnan toborzott segítők az adminisztrációs teher csökkentésére is alkalmazhatók, az egyszerűbb nyilvántartási feladatokat láthatnák el. Bérük a négyhetes betanítás alatt valamivel a minimálbér feletti lehet, a pályázatot menedzselő Közmunka Tanács a munkába állásukat követően havi 75-80 ezer forint bruttó jövedelemmel számol. A Közmunka Tanács szakértője úgy tudja, a munkaügyi központokban bejelentkezett álláskeresők között szép számmal akadnak szociális gondozók is; ezen a területen az igényekhez képest túlképzés folyt, amit most hasznosítani lehetne. Ők most a munka mellett ápolóasszisztensi vagy a későbbiekben erre épülő ápolói képesítést szerezhetnének. Hasonló módon lehetne azok tudását felfrissíteni és az uniós képzési követelményekhez igazítani, akik sosem gyakorolták tanult szakmájukat, mert gyermekeiket nevelték, vagy nagyobb fizetéssel más területen helyezkedtek el.
Így a közmunka nem csupán nyolc hónapig fizetett foglalkoztatást jelent, hanem képzéssel is társul, amihez az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány 400 millió forintos szakképzési támogatást nyújt. A pályázó kórházak munkája – bár a kitöltött dokumentumokat március 17-éig el kell küldeni a Közmunka Tanácshoz – már most megkezdődött. Minden intézményben mentort, vagyis ügygondnokot kell kijelölni, aki személyes kapcsolatot alakít ki a munkaügyi központban kiválasztott jelentkezőkkel, és nem csupán elbeszélget velük, hanem kórháztúrára invitálja őket, hogy saját szemükkel lássák, mire vállalkoznak. A kórház csak annyi közmunkásra kérhet támogatást, ahányan ezen az előzetes szűrőn fennmaradnak.
Mivel a költségvetés „képzéssel támogatott közmunkaprogram” elnevezésű előirányzatából csak nyolc hónapig folyósítják a bértámogatást – a fekvőbeteg-intézmények 10 százalékos önrésszel járulnak hozzá annak költségeihez –, kérdés, mi lesz azokkal, akik később is maradni szeretnének. A program kidolgozói azt remélik, a foglalkoztató intézmények is törekednek arra, hogy megtartsák azokat, akiket betanítottak, és akik jó munkásnak bizonyulnak.
GÁTI JÚLIA