Pert nyert két roma család az észak-csehországi Chomutov önkormányzatával szemben: az Usti nad Labem-i regionális fellebbviteli bíróság ítélete szerint a város törvényt sértett azzal, hogy közüzemidíj- és lakbértartozásaik fejében visszavette tőlük a számukra kiutalt szociális segélyeket. Az ügy még februárban kezdődött, amikor végrehajtók állták útját a kisvárosi önkormányzati hivatalból kifelé tartó, lakbért, fűtést, víz- és csatornadíjat hosszú idő óta nem fizető – szinte kizárólag roma – segélyezetteknek, és az átvett összegből kifizettették velük a díjelmaradások egy részét. A chomutovi polgármester, Ivana Rápková által elrendelt intézkedés országos visszhangot váltott ki. A kisebbségügyi miniszter és az emberi jogi biztos élesen bírálták, törvénytelennek nevezték a lépést, a sajtó egy része pedig egyenesen rasszizmusról cikkezett.
A polgármester – a bírálatok ellenére – nem visszakozott. „Nem a romákat büntetjük – jelentette ki –, csak visszaköveteljük a város pénzét azoktól, akik képtelenek az ország törvényeinek betartására, az alkalmazkodásra, a többségi társadalomba való beilleszkedésre.” Rápková érvként hozta fel, hogy a mintegy 50 ezres városban több mint négyezren nem fizetik önkormányzati lakásuk bérleti díját, ahogy a víz- és fűtésszámlájukat sem egyenlítik ki. A tartozások tavasszal 240 millió koronára (2,4 milliárd forint) rúgtak, ekkor rendelték el mintegy 1200 lakos szociális támogatása nagy részének elkobzását a számlák rendezésére. Két roma család azonban nem hagyta annyiban, bíróság elé vitte az ügyet. A járási testület nem nekik adott igazat, ezután fellebbeztek – ahogy teszi ezt most az önkormányzat is az őt elmarasztaló másodfokú ítélettel szemben.
Chomutov példáját a szomszédos Litvínov is követi. A városvezetés nemrég bejelentette, hogy ősszel náluk is bevezetik a módszert, és hasonló döntést hozott az észak-morvaországi Ostrava egyik kerületének polgármestere is. A közvélemény megosztott, az interneten néhány hónapja petíciót tettek közzé a chomutovi polgármester támogatására, amelyet az induláskor több mint százezren írtak alá, igaz, a kezdeti lelkesedés azóta elhalt. Ugyanakkor a tavaly őszi regionális önkormányzati választásokon, főként az észak-csehországi régió romák által sűrűn lakott nagyobb városaiban előretörtek a nyíltan cigányellenes pártok, a szélsőjobboldali Munkáspárt és a Nemzeti Ellenállás. Az előző választáson még nem indult két szélsőséges párt a regionális parlamentbe jutáshoz országos szinten szükséges 5 százalékos küszöböt egyelőre nem lépte át, ám Chomutovban és Litvínovban 8-10 százalékot kapott, ami a helyhatósági választásokon elegendő, hogy képviseltessék magukat az ottani önkormányzatokban.
Pedig a lakosság véleménye a romákról szinte változatlan. A STEM közvélemény-kutató intézet által áprilisban készült felmérés azt mutatta, hogy egyötödük – ugyanannyian, mint 1994-ben – tekinti csak egyenrangú polgároknak a romákat, és ahogy korábban, most is háromnegyedük vallja, hogy rossz velük a viszonya. A helyzet talán Litvínovban a legkiélezettebb: tavaly novemberben a rendőrség csak vízágyúkkal és kommandósokkal tudta megakadályozni, hogy a Munkáspárt felhívására az ország különböző részéből odaérkezett fekete ruhás fiatalok úgymond rendet tegyenek a város többségében romák lakta negyedében, Janovban. A pályaudvarról Janovba vonuló demonstrálókat a helybéli nem roma lakosság nyíltan éljenezte és megtapsolta.
Miután Kanada a roma bevándorlók számának megugrása miatt visszaállította a vízumkényszert Csehországgal szemben, Prága sebtében összeállított egy kormányjelentést a cigányok helyzetéről. Ebből többek között kiderül, hogy a csehországi cégek többsége – bár nyíltan nem vállalja, nem hivatalosan beismeri – nem szívesen alkalmaz romákat, akiknek több mint a fele munkanélküli, ám segélyt csak kevesen kapnak. Azok a romák pedig, akiknek van állásuk, nagyon keveset keresnek; az átlagbérük – amiben persze szerepet játszik, hogy a többségük szakképzetlen – mindössze 42 százaléka a csehországi átlagnak. Az iskolák nagy részében elkülönítve tanítják a cigány gyerekeket, akiknek a többsége az általános iskolát sem fejezi be. A romák körében virágzik az uzsora, a nőknek gyakran az egyetlen kereseti lehetőségük a prostitúció.
Szociológusok régóta figyelmeztetnek a romakérdés megoldatlanságának társadalmi veszélyeire, amit két éve a Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium által végzett széles körű, 170 városra és falura kiterjedő kutatás is igazolt. E szerint Csehország-szerte 310, gettóként elzárt lakótelepen lakik több mint 80 ezer ember, a roma népesség egyharmada. Ezeket a gettókat – áll a kormány minap közzétett jelentésében – rendszerint a helyi vezetés hozza létre azzal, hogy egy területre költözteti a problémás lakosokat.
A prágai kormány tavaly állami szociális ügynökséget hozott létre a cigány népesség integrációjára, 12 városban és régióban helyi intézményeket állítottak fel, és tervezik egy országos hálózat kiépítését is. A januárban kinevezett új emberi jogi és kisebbségügyi miniszter, Michael Kocáb még azt is megígérte, hogy egy hétre beköltözik Chomutov cigány negyedébe, amiről aztán letett, s a tárca szóvivőjét küldte a helyszínre vizsgálódni. A kormányzat 2008 és 2013 között mintegy kétmilliárd koronát (20 milliárd forint) fordít a romák integrációjára. Bár sokféle program létezik, konkrét kormányzati tervek alig vannak a súlyos problémák megoldására. Arról sincsenek megbízható információk, mit tartanának a leghatékonyabbnak helyzetük javítására maguk a cigányok. Az ismert roma újságírónő, Martina Balázová kulcskérdésnek tartja roma értelmiségiek kinevelését. Szerinte amíg nem lesz egy ilyen vezetői réteg, addig a romák felemelkedése Csehországban illúzió marad.
KOKES JÁNOS / PRÁGA