szerző:
Műértő
Tetszett a cikk?

Egész évben számos rendezvénnyel és kiállítással ünnepli 1368-as alapításának 650. évfordulóját az Osztrák Nemzeti Könyvtár az idén. November 10-én, két nappal a köztársaság kikiáltásának centenáriuma előtt pedig megnyílik a könyvtár legújabb társintézménye, a Haus der Geschichte Österreich (Ausztria Történetének Háza).

III. Albrecht Habsburg herceg egy aranyfestékkel kalligrafált és illusztrált kéziratos könyv elkészítését rendelte meg az Újszövetség négy evangéliumáról Johannes von Troppautól. A prágai mester 1368-ban fejezte be a borítóján sugárzó Napot, belső tábláin 12, gazdagon színezett, képes ábrázolást felsorakoztató kötetet. Ennek használatbavételétől számítják az Osztrák Nemzeti Könyvtár működésének kezdetét.

Prunksaal

A jubileumi év fő rendezvénye A tudás kincsestára címmel a Prunksaalban, azaz a díszteremben látható. A terem VI. Károly császár 1723–1726 között, barokk stílusban épített házi könyvtárának ékessége, amelyet napjainkban a legszebb ilyen rendeltetésű épületbelsők között említenek. J. E. Fischer von Erlach építész 77,7 méter hosszúságúra tervezte, a belépőre gyakorolt hatást az emberi léptékű 14,2 méteres szélesség és a 19,6 méteres magasság tovább fokozza. A falakon több tucat sorban 200 ezer díszes kötésű mű sorakozik, a terem középső, ovális részében pedig Savoyai Jenő 15 ezer kötetes könyvtára kapott helyet.

A Prunksaal jellegzetessége a természetes fény, amit napjainkra is csak visszafogottan egészítettek ki lámpákkal. Ez a megvilágítás kapóra jött a kiállítás rendezőinek, hiszen a több száz éves műtárgyakat csak pontosan meghatározott módon lehet fényterhelésnek kitenni. Ezt a hatást a vezetés a muzeológiában már megszokott „A hónap műtárgya” megoldással egészítette ki. A tárlat megnyitásának havában Troppau evangéliumoskötetének belső lapjait tekinthettük meg, a kötéstáblát pedig a bezárását megelőző időben láthatjuk. Februárban egyiptomi papirusztöredéket, márciusban Mozart Rekviemjének 1791-es kottáját, májusban Matthias Schmutzer udvari növényfestő 1794–1824 között készített állatképeit, júniusban Gutenberg 1454-ben nyomtatott Bibiáját, júliusban Martin Waldseemüller 1513-ban készített térképeit tették közszemlére. Az augusztusi műtárgy egy XIX. század közepén fényképezett bécsi városkép volt. Ennek érdekessége, hogy a szokatlanul nagy méretű és rendkívül jó minőségű papírképet közvetlenül a felvétel készítése után, 1858-ban másolták az eredeti negatívról a sópapírnak nevezett, első képsokszorosítási eljárással az osztrák állami nyomdában.

November 29-ig egy 1200-ban készített térkép kerül az érdeklődők elé, a tárgy bonyolult történetéről november 20-án hallhatunk szakértői előadást. November 30-tól január 1-ig a nálunk is jól ismert Jakob és Rudolf von Alt 1833–1845 között született tájképakvarelljeit láthatjuk. A képegyüttest sajátos használatra szánták: a császári család tagjai egy – erre a célra készített – dobozba helyezve szemlélhették a fényekkel változatosan megvilágítható vedutákat. A látványt és lehetséges változásait a december 11-i előadás értelmezi.

Az Osztrák Nemzeti Könyvtár 2001 óta az Unesco Világörökség részét képező papíruszmúzeuma 190 ezer műtárgyával a világ legnagyobb ilyen gyűjteménye – a hatalmas anyagból 200 tárgyat tekinthetünk meg –, földgömbmúzeumát pedig a maga nemében egyedülállónak mondhatjuk.

Hugo Steiner egykori császári tanácsos 1927-ben hozta létre a Ludwik Zamenhof lengyel szemorvos által 1887-ben megalkotott mesterséges nyelv, az eszperantó történetével foglalkozó kollekciót. A következő évtől az Esperanto-Museum a könyvtár részévé vált. A 90. évfordulót napjainkhoz igazított, modernizált tárlattal ünneplik, amit a Star Trek című filmsorozatban is felbukkanó eszperantó nyelvhasználat indokol.

Magyarországon e témával több intézmény is foglalkozik. Fajszi Károly (1911–2004) gyűjtő Andrássy úti lakásának egykor minden szegletét, még az előszobát is elfoglalták azok a polcok, amelyeken az eszperantó nyelvű nyomtatványok és könyvek sorakoztak. A tárgyegyüttes 2001-től az Országos Idegennyelvű Könyvtár különgyűjteménye. A hazai eszperantómozgalom 1971–1995 közötti eseményeiről e cikk szerzője által készített riportfotók negatívjai 2002-ben kerültek a Magyar Nemzeti Múzeum Fényképtárába. A nemzetközi nyelvvel kapcsolatos hazai és az osztrák gyűjtemények anyaga között az előbb említett két, magyar vonatkozású területen egyértelmű az átfedés, így az ezzel foglalkozó kutatóknak a jubileum befejeztével is érdemes felkerekedniük Bécsbe.

A Haus der Geschichte Österreich most kiépülő kollekciója számunkra a közös történelmi múlton túl a XXI. századi technikát kreatívan alkalmazó muzeológia helyszíni tanulmányozási lehetősége miatt is tanulságos lehet. (Megtekinthető 2019. január 13-ig.)

Fejér Zoltán

(Megjelenet a Műértő 2018 novemberi lapszámában)

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
60 milliárd forintot tesz fel az Apple egy célra: hogy több fát ültessenek

60 milliárd forintot tesz fel az Apple egy célra: hogy több fát ültessenek

Orbán nem a járványt akarja legyőzni, hanem az ellenzékét

Orbán nem a járványt akarja legyőzni, hanem az ellenzékét

Vb-selejtező: huszonhét góllal verte a magyar női kéziválogatott az olaszokat

Vb-selejtező: huszonhét góllal verte a magyar női kéziválogatott az olaszokat