A megkérdezettek szerint a társasházak csupán 5 százaléka nem szorul semmiféle felújításra, míg közel hatoduk szerint a társasházukban lényegében mindent fel kellene újítani - derül ki a Studio Metropolitana Urbanisztikai Kutató Központ legújabb felméréséből, amelyben a budapesti társasházak legfontosabb problémáira keresték a megoldást.
Leginkább a társasházak belső életét tartják jónak, és a közös képviselőkkel is elégedettek a budapesti társasházakban élők. A legfontosabb felújítandó elemnek általában a külső homlokzatot és a tetőt tartják. Ezt a nyílászárók, a vízvezetékek, a hőszigetelés és a lépcsőház felújítása követi. Az elmúlt 10 évben a legtöbb társasházban a tetőt, a lépcsőházat, valamint a külső és belső homlokzatot újították fel.
A válaszadók közel fele valószínűnek tartja, hogy lakóhelyét 5 éven belül teljesen felújítják, míg negyedük szerint csak 10 éven túl vagy soha nem lesz a házuk megfelelően felújított állapotban. A társasházak megfelelően karbantartott állapotáért legtöbben magukat a lakókat tették felelőssé, míg a közös képviselő és a kerületi önkormányzat felelősségét is sokan említették.
Közös képviselőikkel a budapesti társasházakban élők alapvetően elégedettek. A válaszadók szerint a legnagyobb probléma a közös képviselőkkel, hogy kevés a lakógyűlés és a tulajdonosok kevéssé informáltak a társasház ügyeiről, bár néhány megkérdezett szerint maga a közös képviselő sem rendelkezik megfelelő információval. A társasházakban egyébként a lakógyűlés jelenti a legkiélezettebb problémát: bár a lakók keveslik a lakógyűléseket, a megkérdezettek kétharmada szerint a tulajdonosok még arra a kevésre sem járnak el.
A közös költség fizetésével a társasházak felében van probléma, rossz szociális helyzetben lévő lakó a budapesti társasházak harmadában lakik. Társasházban működő vállalkozás, vendéglátóhely kevés fővárosinak okoz gondot, ahogy a rendezetlen, bizonytalan tulajdoni viszonyok is csak az esetek elenyésző százalékában fordulnak elő.
A társasházak anyagi helyzetét a lakók inkább a nagyobb volumenű felújítások esetén érzik problematikusnak. Kevesen jelezték, hogy házaiknak közüzemi tartozásai lennének illetve, hogy még a kisebb, sürgős javításokra sincs pénz. A nagyobb felújításokra azonban a válaszadók közel fele szerint nem tud elegendő pénzt félretenni a lakóközösség, sok esetben még a pályázatokhoz szükséges önrészt sem tudják összerakni a társasházak lakói.
A budapesti társasházak rehabilitációját támogató 1997 óta működő pályázati rendszer elveit, céljait tekintve egy jól működő, sikeres program. A kétszintű városrehabilitációs pályázati rendszer a Fővárosi Önkormányzat kezdeményezésére indult Fővárosi Városrehabilitációs Keretre kiírt pályázat, és a fővárosi kerületek által egyénileg kiírt, legtöbb esetben a fővárositól eltérő névvel jelölt pályázatokból áll.
A kilenc éve sikeresen zajló program felülvizsgálata segíthet a halmozott problémákkal küszködő társasházakon is, hiszen az érintett társasházak még mindig halmozott problémákkal küzdenek: sokuk még mindig az életveszély-elhárítást célzó munkáknál, vagy még ott sem tart. A tanulmány a városrehabilitációs rendszer átgondolását hivatott segíteni. A megkérdezett közös képviselők többsége a kezdetek óta részt vesz a városrehabilitációs pályázatokon. Elmondásuk szerint a kezdetek óta ismerik a programot, és kivétel nélkül üdvözölték az elindítását.
Időszerű és érdemes lehet a városrehabilitációs támogatási pályázatot a támogatott munkanemek és célkitűzések alapján egyéb pályázati rendszerekkel összevetni, egy modellként felfogni, és e modellből a gyakorlatban újrastrukturálni a Főváros és a kerületek által kínált pályázatok rendszereit. Világosabb célokat megfogalmazva, világos feltételekkel és ellenőrzési hatáskörökkel, a támogatott célterületek átfedéseit megszüntetve, a pályázatok hatékonyabban működhetnének.
A teljesen igazságos rendszerhez a hatósági ellenőrzési háttérapparátus kiépítésére és minden pályázó ház kötelező állapotfelmérésére van szükség. A megbízható, részletes és folyamatosan frissített adatbázis segítségével kiküszöbölhetők a rendszer anomáliái.
A panelházak kevésbé tekintik magukat a városrehabilitációs pályázat célcsoportjának, holott e támogatás segítségével talán nagyobb eséllyel fejlődhetnének, gyakrabban vennék igénybe, mint a panelprogramot. A panelprogramhoz hasonló energiatakarékossági programra a hagyományos technológiával épült házak esetében is igény mutatkozik. Az energiatakarékosságot szolgáló munkák esetleg egy energiatakarékossági pályázat keretei között valósíthatók meg.
A pályázat feltételei tekintetében a legfontosabb változtatási igény a pályázat kiírásának időpontját és a beadási határidőket érinti: érdemes lenne a kiírás időpontját előbbre hozni, és mindig ugyanabban az időpontban meghatározni. A pályázatok formai és követelmény-rendszerének egyszerűsítése is indokolt. Ösztönözni kell a tulajdonosi szemléletet, az önfinanszírozást, a társasházak befektetési kedvét és a teljesíthető biztosítékok mellett felvehető kamatmentes vagy kamattámogatásos hitel felé elmozdítani a kerületek finanszírozási modelljeit.