Tisztelt Ügyvéd Úr!
Egy 50 négyzetméteres lakást bérelek, és a főbérlővel csak havonta egyszer, a lakbér kiegyenlítésekor találkozom. Az ilyen látogatások alkalmával rendszeresen kifogásolja, hogy a lakásban rendetlenség van, bár az ingatlan állagában soha semmilyen kár nem keletkezett. Van ehhez joga? Kötelezhet arra, hogy rendszeresen takarítsak és tartsak rendet?
Köszönettel:
Tihanyi Péter
Tisztelt Tihanyi Péter!
A bérleti szerződésekben a felek ki szokták kötni a rendeltetésszerű használat követelményét, amelynek a megszegése súlyos következményeket, akár a bérleti szerződés felbontását is magával vonhatja. A bérbeadó ellenőrzési jogosultságát is ki szokták kötni a szerződésben, hiszen a tulajdonos nem mehet be csak úgy a bérbe adott ingatlanba. A bérbeadó tehát rendszeresen, „megszokás-alapon", vagy a szerződésben kikötött rendszerességgel ellenőrizheti a bérlemény állapotát, de csak a bérlő tudtával. A nem rendeltetésszerű használat azt jelenti, hogy a bérlő a bérleményben olyan magatartást folytat, amely a szomszéd ingatlantulajdonosokat ok nélkül zavarja, hangoskodik, netán kárt tesz az ingatlanban és a hozzá tartozó berendezési tárgyak állagában (például föltöri a parkettát vagy leveri a csapot). Az ilyen magatartás felmondási szankciót vonhat magával. Abban az esetben, ha csak rendetlenség van, és mindez nem haladja meg azt a szintet, ami a bérlemény állagát károsítaná (például a sarokban fölhalmozódott szemét nem okozza a fal penészesedését, vagy a közegészségügyi szabályokat nem sért meg a bérlő – például nem hagyja az ott tulságosan hosszú ideig az ételmaradékot), a bérbeadó nem kötelezheti rendrakásra. Ilyesmire tehát Ön nem kötelezhető, kivéve a bérlemény átadásakor: a bérleményt általában tiszta, kiürített állapotban kell visszaadni, leszámítva az eredetileg is meglévő bútorokat.
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Férjemtől különköltöztem, de ő továbbra is követeli, hogy fizessem ki az alap-telefonszámla, az internetdíj, valamint a fűtésdíj felét, mivel ezekért a használattól függetlenül fizetni kell. Valóban köteles vagyok állni egy olyan ingatlan rezsijének felét, amelyben ugyan nem lakom, de 50 százalékban tulajdonosa vagyok?
Köszönettel:
Nagyváradi Piroska
Tisztelt Nagyváradi Piroska!
Férjének nincs igaza, mivel a közüzemi díjakat csak a használattal összefüggésben kell fizetni, az ingatlannal kapcsolatos költségek ugyanis szétbonthatóak: ami az ingatlan fenntartásának alapvető költségeihez tartozik, ahhoz Önnek is hozzá kell járulnia, természetesen tulajdoni hányadával arányosan. Ilyen például az ingatlanadó, az illeték, amelyek az ingatlan létéhez kapcsolódnak. Egy olyan tulajdonosnak, aki nem használja az adott ingatlant és nem élvezi annak hasznait, nem használja sem a fűtést, sem telefont, nem is köteles ezek költségeihez hozzájárulni.
Követelése inkább Önnek lehet: az ingatlan fele után járó lakáshasználati díjat Ön követelheti, amennyiben férje az Ön részét is használja – hacsak nem tartja lezárva azokat a részeket, amelyeket Ön használt. Ha csak férje használja a lakást, és Ön a lakáshasználati díjra igényt tart, olyan pozitív elszámolási mérleg keletkezik, amely az Ön javára billenti mérleget.
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Egy fiatal házaspárral készülök tartási szerződést kötni, bár ettől egy kicsit tartok. Milyen meglepetés érhet, és mit tehetek, ha mégsem viselik gondomat?
Köszönettel:
Végvári Zoltán
Tisztelt Végvári Zoltán!
Önnek abból a szempontból igaza van, hogy kiszolgáltatott helyzetbe kerül a tartási jog bejegyzésével, mert elidegenítési és terhelési tilalom lesz az ingatlanán. Az ingatlan-nyilvántartásba ugyanis ezzel együtt jegyzik be a tartási jogot. Ha nem kap megfelelő tartást, és a másik fél ehhez nem járul hozzá, csak per útján tudja a tartási jogot töröltetni, és bizonyítania kell, hogy az eltartó nem tett eleget kötelezettségének. A kellemetlenségek elkerülése végett célszerű körültekintően kiválasztania az eltartók személyét, és megbízható, Önnel régóta jó kapcsolatban lévő emberek mellett döntenie.