A felhőkarcolók építésének hátterében üzleti és presztízs okok egyaránt meghúzódnak. A fejlesztők egyik indoka, hogy ma már bizonyos körülmények között gazdaságosabb felfelé építkezni, mint oldalirányban. Másrészt az ilyen jellegű épületek Budapestet még inkább világvárosi rangra emelnék. A legújabb, 74 méteres torony, ha minden igaz, hamarosan megépülhet Angyalföldön.

A főváros, valamint a kerület illetékesei magas „árat” szabtak az építési engedélyért: legalább másfél milliárd forint értékű közcélú beruházást várnak el az építtetőtől, a Raiffeisen Ingatlan Zrt.-től. Arató György, Angyalföld főépítészének nyilatkozta szerint „Elférne, és szebben is mutatna egy igazi, karcsú toronyház a Váci út és a Róbert Károly körút sarkán, de a fővárosi önkormányzat korábban rendeletben szabályozta, hogy maximum 55 méter magas építményeket lehet felhúzni a Hungária körúton kívül – szemben a Raiffeisen által megálmodott 110 méteressel”.

Bizonyos szempontból valóban hasznos lehet Budapestnek egy-két toronyház, de meg a kérdést meg kell vizsgálnunk: „Egy toronyház kivitelezése, hacsak az építési telkek ára és mérete nem hat ösztönzőleg, főleg presztízsértékkel bír. Az építési költségek, a biztonsági, gazdaságossági és üzemeltetési szempontok ugyanis önmagukban nem szólnak mellette” – állítja Michael Smithing, a Colliers Ingatlanügynökség ügyvezető igazgatója. Ha már mindenképpen felhőkarcolókat szeretnénk egyszer Budapesten látni, akkor mind építészeti, mind funkcionális szempontból hasznosabb és reálisabb lenne, ha egy új városrész kialakítása kapcsán adnának helyet az „égimeszelőknek”. Ez a városnak is sokkal előnyösebb lenne, mint ha a meglévő, központi helyekre építenék őket. Smithing szerint a Csepel-sziget teteje kiváló lehetőséget kínál több toronyház építésére is, amelyhez, ha a város biztosítaná a korszerű tömegközlekedést, akár egy magyar Manhattanné is válhatna. A közlekedés további modernizálásával és befektetésekkel ez a projekt Csepelt idővel felzárkóztatná a belvároshoz.