Kommunikációs adok-kapok alakult ki abból nemrégiben, hogy a budapestiek és a Pest megyeiek mehetnek-e a balatoni nyaralójukba vagy sem. Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő először azt mondta, hogy „budapesti és Pest megyei lakos esetében nem fér bele, hogy elutazzon vidékre és ott folytasson szabadidős sétát, kiváltképpen nem aludhat ott”. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter viszont néhány nappal később pontosított, és kijelentette, hogy a biztonsági előírások betartásával mindenki meglátogathatja vidéki ingatlanját.

MTI/Máthé Zoltán

De mi legyen azokkal, akiknek még nincs, de most szeretnének nyaralót venni a Balatonnál vagy a Velencei-tónál? Mennyiért, és mit kaphatnak? Három nagy ingatlanközvetítőt kérdeztünk a tapasztalataikról, és arról is kérdeztük őket: egyáltalán van-e a járvány idején kereslet a nyaralókra?

Lakás, airbnb helyett irány a nyaraló

Az ingatlan.com megkeresésünkre azt válaszolta, hogy a koronavírus hatása röviddel a járvány megjelenése után már érezhető volt a piacon. Ez azt jelentette, hogy például a rövid távra kiadó lakáshotelek iránt visszaesett az érdeklődés, miközben sokan kerestek albérletet. Balogh László vezető gazdasági szakértő szerint az emberek a kertes, zöldövezetben található házakat, nyaralókat részesítik azóta is előnyben. Olyannyira, hogy

áprilisban a lakóingatlanok iránt érdeklődők több mint 51 százaléka vett volna házat, többen, mint a járvány magyarországi megjelenése előtt.

Akkor ugyanis 43-44 százalék volt ez az arány.

Ami a nyaralókat illeti, Balogh szerint ott is látványos az emelkedés: a korábbi időszakokban 3-4 százalékos volt a súlyuk a keresleten belül, ez az arány idén áprilisban duplájára, 6 százalékra nőtt. „A nyaralók esetében a növekedéshez hozzájárult, hogy tavasszal eleve többen keresik, de a bővülésben a karanténhatás is fontos szerepet játszhat” – mondta a szakértő.

Reviczky Zsolt

Nem mindegy azonban, hogy a Balaton északi vagy déli partján venne-e valaki nyaralót. Az OTP Ingatlanpont siófoki irodájának vezető értékesítési tanácsadója, Katona Tamás úgy látja, hogy a déli part kiemelt településein, Siófokon, Zamárdiban, Balatonlellén vagy Balatonszemesen „a piac befagyott, márciusban a nyaralók iránti érdeklődés az előző évekhez mérten jelentősen, körülbelül 80 százalékkal csökkent”.

Ezzel szemben a tó nyugati és északi része, Keszthely és Tapolca környéke továbbra is nagyon népszerű: Tapolcán a kisebb értékű építési telkeket, míg Keszthelyen nyaralókat vennének. Tóth Tibor, a keszthelyi OTP Ingatlanpont iroda vezetője szerint

itt nincs jele annak, hogy a járvánnyal visszaesne a vásárlói kedv.

A Duna House-nál is úgy látják, hogy a nyaralók piacán is érzékelhető az elmúlt hetekben a tranzakciók csökkenése és a kereslet átrendeződése, de Benedikt Károly szerint ez sokkal kisebb mértékű volt, mint például a fővárosban. Az elemző megkeresésünkre azt válaszolta, hogy a külföldi nyaralások elhalasztása és törlése miatt az ingatlanpiaci szakemberek erősebb érdeklődést várnak az itthoni nyaralópiacon, hiszen hosszabb távon megoldást jelenthet egy-egy jó elhelyezkedésű ingatlan.

Nem baj, ha nincs panoráma, csak olcsó legyen

A szakemberek tapasztalata az, hogy a Balaton déli partján a 10-15 millió forintos megtakarítással rendelkezők a kisebb balatoni településeket keresik, és kisebb alapterületű, panoráma nélküli, olcsóbb üdülőket, illetve használt nyaralókat vennének. Benedikt Károly szerint sokan most, járványhelyzetben is keresik a jó vételi lehetőségeket, de érezhetően inkább az olcsóbb nyaralók, családi házak iránt érdeklődnek többen.

Tóth Tibor, az OTP Ingatlanpont munkatársa példaként említette a 20-23 négyzetméteres, új építésű nyaralókat Balatonföldváron, egy társasüdülőben, azok iránt nagy a kereslet, átlagosan 800 ezer forintos négyzetméteráron mentek el. De tud olyan fonyódi, közvetlen vízparti kapcsolattal és terasszal bíró építkezésről is, ahol megközelíti az 1 millió forintot négyzetméterenként az eladó nyaraló ára, és itt is volt ebben a hónapban foglalás – mondta.

A Balaton északi és nyugati részén, Zánkától Keszthelyig jellemzően a 3 ezer négyzetméter alatti, kisebb telkeket keresik. Katona Tamás szerint az árak nagyon különbözőek, „egymástól 100 méter távolságra lévő telkek közt akár 10 ezer forint/négyzetméter eltérés is lehet az árban”. Szerinte általánosan elmondható, hogy közvetlenül a Balaton-parton jellemzően magasak az árak, „emiatt a vásárlók inkább az agglomeráció felé fordulnak, a parttól 4-15 kilométeres távolságban keresnek olcsóbb ingatlanokat”.

Nyaraló 10 millió forint alatt

Az ingatlan.com elemzéséből is az derül ki, hogy a Balatonnál vegyes a kép: egy új építésű, örökpanorámás, 125 négyzetméteres siófoki nyaralót most 115,24 millióért kínálnak, de van 10 millió alatt is például Balatonfűzfőn egy 26 négyzetméteres épület. A Duna House munkatársa szerint a Balatonon a nagyon olcsó kategóriában már ritkán lehet nyaralót találni, az árak zömmel így 20-30 millió forintról indulnak. „Természetesen a luxus kategória itt is megmaradt, amelyben több száz millió forintig válogathattunk balatoni villák, nyaralók között” – tette hozzá.

A lakóingatlanok árában is nagy a mozgás: Balatonfüreden például április végén 675 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár, Siófokon 610 ezer, míg a Budapesthez legközelebb eső tóparti városok közé tartozó Balatonalmádiban 498 ezer. Ehhez képest a Velencei-tó partján, Gárdonyban, április végén az eladó lakóingatlanok átlagos négyzetméterára 544 ezer forint volt, Velencén pedig 507 ezer – derült ki az ingatlan.com adataiból.

A Duna House-nál nyaralók esetében akár eladó házaknál is volt néhány bérlői érdeklődés, akadtak, akik a kialakult helyzet miatt, átmenetileg szerették volna kibérelni az ingatlant. Benedikt Károly szerint ezeknél az eseteknél az eladónak kell mérlegelni a helyzetet, hogy átmenetileg lemond-e az eladásról, hogy addig is legyen biztos bevételi forrása. Hozzátette, nemcsak a Balatonon és a Velencei-tó környékén élénk az érdeklődés, a fővároshoz közel, a Dunakanyarban is nézelődnek, sőt vásárolnak az emberek. „Itt elsősorban a 10-15 millió forint közötti kisebb nyaralók, családi házak iránt érdeklődtek vételi szándékkal. Kismaros, Nagymaros, Zebegény, Ipoly-part közelében is az átlagosnál aktívabb maradt a piac és volt is adásvétel az elmúlt hetekben, hónapokban” – mondta Benedikt.

Így is marad?

Kérdés az, hogy a jelenlegi járványhelyzet valóban elhozza-e a fellendülést a nyaralók piacán, és ez ki is tart-e a szezon végéig. A GKI és a Masterplast közös májusi előrejelzése szerint a jövőben a lakosság körében az óvatosság és a tartalékolás lehet a jellemző stratégia, ami nem feltétlenül kedvez a kereslet fennmaradásának.

Az ingatlan.com vezető gazdasági elemzője is úgy látja, hogy a mostani bizonytalan kilátások miatt egyelőre nem tudni, mennyire lesz tartós a kertes családi házak és a nyaralók népszerűsége. Balogh László arra számít, hogy hosszabb távon is erősebb érdeklődés figyelhető majd meg ezen ingatlanok iránt. Ez pedig oda vezethet, hogy országos szinten olyan települések is felkerülhetnek a lakáspiaci térképre, amelyek eddig nem számítottak felkapottnak, vagy csak marginális szerepük volt.