Sokan vannak, akik a lakóházak lépcsőházait, folyosóit és a gangokat tárolásra is használják, illetve oda az esztétikum kedvéért növényeket helyeznek ki. Nem árt azonban körültekintőnek lenni, ugyanis az, aki rossz helyre teszi a muskátliját vagy bármilyen más tárgyat, mondjuk a biciklijét, akár egymillió forintos tűzvédelmi bírságot is kockáztathat, hiszen ezekkel akadályozhatja a közlekedést a menekülési útvonalakon.

A vonatkozó jogszabály szerint a menekülési útvonalakat minimum 110 centiméter szélességben szabadon kell hagyni, az újabb épületek esetében pedig már 120 centiméter szükséges. Ezt hogyan kell elképzelni? Egy korábbi iránymutatás szerint egy 1,1 méter széles függőfolyosón már csak a korláton kívülre függesztve van helye a muskátliknak, a lakásoktól a lépcsőház vezető 1,8 méter széles középfolyosó szélén biztos lesz elegendő hely a növényeknek, de nem a villanyóraszekrény előtt.

“Ha a lakásajtó közvetlenül a lépcsőházba nyílik, ott már adódhatnak gondok a megfelelő szélesség meglétével. A lépcsőkarokra sose kerüljön virág, azokon a mindennapokban is balesetveszélyes. A közbenső lépcsőpihenőkben sincs sok hely, ráadásul tűzoltásnál mentésnél ott minden négyzetcentiméterre szüksége lesz a tűzoltókat” – szól a figyelmeztetés, amiben megemlítik azt is, hogy a tartó, állvány nem lehet gyúlékony, az elhelyezésénél arra is figyelni kell, hogy a növények a hő- és füstelvezetés hatékonyságát nem ronthatják.

Ami a magassági szempontokat illeti, emlékeztetnek arra, hogy a 2012-es jogszabályváltozás előtt, amikor országos botrány kerekedett abból, hogy a Közép-Pesti Katasztrófavédelmi Kirendeltség növények nem megfelelő elhelyezése miatt 1,5 millió forintra akart büntetni egy társasházat, kiadtak egy tájékoztatót, amiben 1,95 méter minimális magasságot írtak a növényekre ott, ahol a menekülési út minimális szélessége nincs meg. Ezt a jogszabály már nem támasztja alá, az előírás az, hogy az építmény kiürítésre alkalmas közlekedőit úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy a kiürítésre alkalmas közlekedő hátrányosan befolyásoló térszűkületet ne tartalmazzon.

Ami még fontos, tűzvédelmi ellenőrzések kétévente kötelezők a magas épületekben, de egy szomszédi bejelentés alapján bármikor feltűnhetnek a hatóságok. Amennyiben a katasztrófavédelem emberei szabálytalanságot találnak, akár az egész házat súlyos bírságra kötelezhetik, ennek összege pedig akár 500 ezertől 1 millió forintig is terjedhet – írja a KEMMA.

Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) szerint a lépcsőkar és a lépcsőpihenő feletti szabad belmagasságnak legalább 2,2 méternek kell lennie. A lépcsőkar feletti szabad belmagasságot a lépcső járóvonalán, a lépcsőfokok élére illesztett érintő vonaltól függőlegesen kell mérni. Ez a 2,2 méteres szabad belmagasság vonatkozik a lakóházak folyosóira is.

Az OTÉK azt is előírja, hogy az építmény kiürítésre alkalmas közlekedőit – a várható személyi forgalom egyidejűségének figyelembevételével, és a kiürítésre vonatkozó előírások megtartásával – úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy a kiürítésre alkalmas közlekedő hátrányosan befolyásoló térszűkületet ne tartalmazzon.

A szűkítésre vonatkozó létesítési kötelezettség 2012. augusztus 7-től lett a jogszabályban ilyen általános megfogalmazású. Előtte az OTÉK így rendelkezett: „Az építmény kiürítésre alkalmas útvonalainak (folyosók, lépcsők, lejtők, kapualjak stb.) előírt legkisebb szabad keresztmetszetét, területét, épületszerkezet, beépített berendezés, felszerelés, szerelvény (pl. benyíló ajtószárny, ablakszárny, fűtőtest, csővezeték) a járófelülettől mért 1,95 m magasságon belül nem szűkítheti.”

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság még a 2012-es jogszabályváltozás előtt, amikor országos botrány kerekedett abból, hogy a Közép-Pesti Katasztrófavédelmi Kirendeltség növények nem megfelelő elhelyezése miatt 1,5 millió forintra akart büntetni egy társasházat, adott ki egy tájékoztatót „Lakóépületek közlekedőivel kapcsolatos előírások értelmezése” címmel. Ebben még magasság tekintetében az OTÉK-ra hivatkozva 1,95 méter minimális magasságot írtak a növényekre ott, ahol a menekülési út minimális szélessége nincs meg.

Ez az 1,95 méter időközben beégett a köztudatba, holott jogszabály már nem támasztja alá. Kiváló lehetőség lenne viszont a Kiürítés témakörű Tűzvédelmi Műszaki Irányelvben útmutatást adni, ezzel azonban az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a 2020. január 22-én hatályba lépett verziónál sem élt.