Az impozáns kancellária kulcs szerepet játszott Hitler stratégiájában, amely a csehszlovák államfő megfélemlítésére is irányult. Az önmagában is a náci állam sommázatát adó udvar után ugyanis gondosan kidolgozott belső terek sorozata következett, amikor befelé haladt egy vendég.
Ezeket úgy alakították ki, hogy Hitler hivatalos tárgyalópartnerei kellőképpen megfélemlítve kerüljenek a Führer színe elé – érzékeltette a német vezér és rendszerének az építészethez való hozzáállását Deyan Sudjic délszláv származású építész, aki Épületkomplexus címmel írt könyvet a hatalmasok és az építészet kapcsolatáról, a könyvet a HVG Kiadó jelentette meg.
A sorozat első része itt olvasható:
A náci propaganda az idealizált, zsúpfedeles, favázas német parasztházat éppúgy piedesztálra emelte, mint a másik végletet, az egyszerű, dísztelen üveg-és acélszerkezeteket. Az előbbi stílusra jó példa a Berchtesgadent őrző katonáknak épített laktanya egyik terve, az utóbbira pedig a Luftwaffe építkezései. Hitler soha nem tette le a garast egyik mellett sem. Mindegyik iskola képviselői csak a Hitlerrel ápolt kapcsolataikban bíztak a pozíciókért folytatott tülekedésben.
Hitler egyébként többször is fontolgatta, hogy építész lesz. A technikai részletek azonban nem nagyon érdekelték. Rögeszmés gondolkodása és tervezői tehetségének korlátai miatt pedig nem volt képes autentikus építészeti megoldás létrehozására – állapította meg a szerző.
Érdekes a megalománia egyik eleme, az úgynevezett Dicsőség Csarnoka. Ez az úgynevezett Germania álomvárosban az azonos nevű sugárút végén épült volna Hitler külön parancsára. Egy magasított alapépítményre képzelte el, s csak egy oldala lett volna, igaz, az 500 méternél kicsit hosszabb lett volna. Kupolája irdatlan nagyra nőtt daganatként türemkedett volna ki az alapzatból – írta Deyan Sudjic.