New Yorkkal és Párizzsal versengő nemzetközi kulturális metropolisszá fejlesztik Sanghajt. Az évtized közepéig több tucat új múzeum és galéria nyílik a kelet-kínai városban.
"A jövőben egyetlen lakosnak sem kell 15 percnél többet sétálnia ahhoz, hogy múzeumot vagy más kulturális helyszínt találjon" - foglalta össze a városi kormányzat ambiciózus tervét Cung Ming (Zong Ming), a sanghaji pártbizottság tájékoztatásért felelős osztályának helyettes vezetője.
A projekt részeként nagyszabású beruházással művészeti galériává fejlesztik a 2010-es sanghaji világkiállítás Kína-pavilonját. A Kínai Művészeti Palota névre keresztelt építményt a New York-i Metropolitan Museum és a párizsi Musee d'Orsay riválisának szánják. A 70 ezer négyzetméteres egykori pavilonban elsősorban a kínai modern művészetek eredetét és fejlődését kívánják bemutatni, de házon belül külön termet kapnak a híres modern kínai festők, így Sanghaj nagyja, az illusztrációiról és karikatúráiról is ismert Cseng Si-fa (Cheng Shifa).
A Palotába kerül a Sanghaji Szépművészeti Múzeum több ezer kiállítási tárgya, helyhiány miatt ugyanis jelenleg 30 ezer műtárgynak nem jut hely a város közepén lévő múzeumban. A jövő októbertől már korlátozottan üzemelő Palotával egy időben nyílik majd meg a Kínai Kortárs Szépművészeti Múzeum, mely 15 ezer négyzetméteren mutatja be a legújabb művészeti alkotásokat.
"Az új projektekkel Sanghajnak három fő múzeuma lesz: a már meglévő Sanghaj Múzeum a történelmi, a Művészeti Palota a modern, a Kortárs Szépművészeti Múzeum pedig a legutóbbi évek alkotásait mutatja majd be" - mondta Teng Csün-csie (Teng Junjie), a városi kulturális hivatal művészeti vezetője a terv ismertetésekor.
A fejlesztés két fázisban zajlik, a második, 2013 utáni szakaszban többek közt a kínai modern és kortárs hírközlési múzeumot, a sanghaji történelem múzeumát és a szellemi kulturális örökség központját adják át.
A kultúra fellendítése a város és a kínai központi vezetés törekvése, hogy a gazdasági növekedés és az arra való koncentrálás évtizedei után fokozottabb figyelmet szenteljen az ország kulturális erejének. A gazdaság szerkezetátalakításának részeként a kulturális és innovációs ágazatok helyi GDP-ben való részarányát a jelenlegi 9,75-ről az évtized közepére 12 százalékra kívánják emelni, mondván, az egészséges kulturális környezet a stabil gazdasághoz és a szociális fejlődéshez is nagy részben hozzájárul