Összesen 26 átjárót építettek a Kiskunsági Nemzeti Park területén, a végszámla 462,5 mili forintot mutatott.

A Duna–Tisza közén – földrajzi adottságainak köszönhetően – számos vizes élőhely található, amely ideális körülményeket biztosít a kétéltűeknek. A térség kialakult közúthálózata ugyan nem tekinthető rendkívül sűrűnek, mégis jelentősen feldarabolja a különböző élőhelyeket írta a baon.hu.
A lap szerint a fajok a megfelelő életvitelükhöz szükséges évszakos vonulást az úthálózat keresztezése nélkül nem tudják megoldani, a járművek ilyenkor tömegesen gázolják el a védett egyedeket. Elsősorban az 5-ös, 51-es, 52-es és 53-as számú főút, de több helyi jelentőségű, alsóbb rendű közút is nagy veszélyt jelent a kétéltűekre.

A fejlesztés három helyszínen zajlott, összesen 26 db átjárót és mintegy négy km hosszan terelőrendszert alakítottak ki az út mindkét oldalán. A legjelentősebb szakasz a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet Szeri-pusztát érintő része, ahol Ópusztaszer és Baks között több mint három kilométer hosszan 20 átjárót építettek ki - tudatta a portál.