Egyelőre nem hozzák nyilvánosságra, ki és milyen témájú szobrot alkot meg a vasárnapi demonstráció résztvevőinek gyertyáiból - mondta a hvg.hu-nak a Fidelitas képviselője. A gyertyákból olvasztott viaszt már átadták a művésznek, s a szobrot elkészülte után a Terror Házának adományozza a Fidelitas.
A Fidesz-kormány idején létrehozott, 2002. február 24-én megnyílt Terror Háza formailag közintézmény, amelyet a Közép és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány tart fenn. A közalapítványi forma közpénzből történő finanszírozást jelent: közfeladat ellátására hozhat létre ilyen alapítványt az Országgyűlés, a kormány - a Terror Háza esetében ez történt -, vagy a helyi önkormányzat képviselő-testülete, s létrejöhet úgy is, hogy valamely alapítvány teljes vagyonát az alapításra jogosult szervnek felajánlja. A Terror Házát működtető közalapítvány létrehozásakor a kulturális tárca a Fideszhez közel álló személyeket választott a kuratóriumba, az intézmény igazgatójává pedig Schmidt Máriát, Orbán Viktor akkori miniszterelnök tanácsadóját nevezték ki. Az alapítvány kuratóriumának elnöke Balás-Piri László, tagjai Schmidt Mária, Tőkéczki László történész, Tóth Gy. László politológus és Kapronczay Károly történész.
A közintézmény ugyanakkor a Fidesz és a polgári körök köré szerveződő jobboldal egy része számára kegyhely és politikai szimbólum, az Orbán Viktor vezette Szövetség a Nemzetért Polgári Kör szerint "nem egy múzeum a sok közül, hanem a nemzet jövőjének egyik záloga". A múzeumban látható kiállítás bírálói szerint azonban a politikai propaganda eszköze, torzan és hiányosan mutatja be a 20. századi magyarországi terrort, sokkal inkább politikai mítoszteremtés, mintsem a történelmi tények szakszerű bemutatása a célja, s jogilag is aggályos módon nevez meg egyeseket "tettesként" s hagy említés nélkül másokat.
A Medgyessy-kormány kulturális tárcája az ellentmondások feloldását nem konfrontatív eszközzel - az igazgató és a kuratóriumi tagok szakmai kifogásokon alapuló elbocsátásával -, hanem az egyensúly helyrebillentésével kívánta megoldani: hat fővel egészítené ki a kuratóriumot, s a kibővült testület gondoskodna a kiállítás kiteljesítéséről (például a nyilas terror történelmi súlyának megfelelő bemutatásáról és a feltételezett szakmai hibák kiküszöböléséről). Az elképzelés azonban nem működik: a jelek szerint az eddig felkért történészeknek nem fűlik a foguk a komisszárszerephez, a kuratórium és az igazgató tehát maradnak. A Terror Háza - a magyar múzeumoknak jutó költségvetési támogatások közül magasan kiemelkedő - 280 milllió forintot kap idén, miután az Orbán-kormánnyal kötött szerződés szerint járó 330 millió forintját előbb 150 millió forinttal csökkentette a parlament, majd 100 millió forinttal megnövelte a kormány.
"A Baráti Kör a Terror Háza Múzeumért azért jött létre, hogy egyesítse mindazokat a támogatókat, barátokat, szimpatizánsokat, akik hisznek a múzeum létjogosultságában, szeretnék jelenlegi formájában látni a kiállítást évek múltán is, és nem fogadják el az egykori cenzorok véleményét 'a kiegészítés és változtatás' szükségességéről" - olvasható a múzeum weboldalán közzétett szövegben. "Elsősorban tagjaink erkölcsi támogatására számítunk, azonban megtörténhet, hogy a múzeum további fenntartásához anyagi támogatásukat kérjük, a jelenlegi kormány finanszírozására ugyanis nem számíthatunk. A Polgári Demokráciáért alapítvány céljai között szerepel a magyarországi - és az azzal szorosan összefüggő európai - történelem tudományos, tényszerű kutatása és elemzése, különös tekintettel a XX. század időszakára."
Ön szerint megoldaná-e a közpénzből fenntartott intézmény és az egyik politikai csoport összekapcsolódásából származó ellentmondásokat, ha valóban a polgári körök magánalapítványa venné át a Terror Háza Múzeum finanszírozását?
A Fidesz-kormány idején létrehozott, 2002. február 24-én megnyílt Terror Háza formailag közintézmény, amelyet a Közép és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány tart fenn. A közalapítványi forma közpénzből történő finanszírozást jelent: közfeladat ellátására hozhat létre ilyen alapítványt az Országgyűlés, a kormány - a Terror Háza esetében ez történt -, vagy a helyi önkormányzat képviselő-testülete, s létrejöhet úgy is, hogy valamely alapítvány teljes vagyonát az alapításra jogosult szervnek felajánlja. A Terror Házát működtető közalapítvány létrehozásakor a kulturális tárca a Fideszhez közel álló személyeket választott a kuratóriumba, az intézmény igazgatójává pedig Schmidt Máriát, Orbán Viktor akkori miniszterelnök tanácsadóját nevezték ki. Az alapítvány kuratóriumának elnöke Balás-Piri László, tagjai Schmidt Mária, Tőkéczki László történész, Tóth Gy. László politológus és Kapronczay Károly történész.
A közintézmény ugyanakkor a Fidesz és a polgári körök köré szerveződő jobboldal egy része számára kegyhely és politikai szimbólum, az Orbán Viktor vezette Szövetség a Nemzetért Polgári Kör szerint "nem egy múzeum a sok közül, hanem a nemzet jövőjének egyik záloga". A múzeumban látható kiállítás bírálói szerint azonban a politikai propaganda eszköze, torzan és hiányosan mutatja be a 20. századi magyarországi terrort, sokkal inkább politikai mítoszteremtés, mintsem a történelmi tények szakszerű bemutatása a célja, s jogilag is aggályos módon nevez meg egyeseket "tettesként" s hagy említés nélkül másokat.
A Medgyessy-kormány kulturális tárcája az ellentmondások feloldását nem konfrontatív eszközzel - az igazgató és a kuratóriumi tagok szakmai kifogásokon alapuló elbocsátásával -, hanem az egyensúly helyrebillentésével kívánta megoldani: hat fővel egészítené ki a kuratóriumot, s a kibővült testület gondoskodna a kiállítás kiteljesítéséről (például a nyilas terror történelmi súlyának megfelelő bemutatásáról és a feltételezett szakmai hibák kiküszöböléséről). Az elképzelés azonban nem működik: a jelek szerint az eddig felkért történészeknek nem fűlik a foguk a komisszárszerephez, a kuratórium és az igazgató tehát maradnak. A Terror Háza - a magyar múzeumoknak jutó költségvetési támogatások közül magasan kiemelkedő - 280 milllió forintot kap idén, miután az Orbán-kormánnyal kötött szerződés szerint járó 330 millió forintját előbb 150 millió forinttal csökkentette a parlament, majd 100 millió forinttal megnövelte a kormány.
"A Baráti Kör a Terror Háza Múzeumért azért jött létre, hogy egyesítse mindazokat a támogatókat, barátokat, szimpatizánsokat, akik hisznek a múzeum létjogosultságában, szeretnék jelenlegi formájában látni a kiállítást évek múltán is, és nem fogadják el az egykori cenzorok véleményét 'a kiegészítés és változtatás' szükségességéről" - olvasható a múzeum weboldalán közzétett szövegben. "Elsősorban tagjaink erkölcsi támogatására számítunk, azonban megtörténhet, hogy a múzeum további fenntartásához anyagi támogatásukat kérjük, a jelenlegi kormány finanszírozására ugyanis nem számíthatunk. A Polgári Demokráciáért alapítvány céljai között szerepel a magyarországi - és az azzal szorosan összefüggő európai - történelem tudományos, tényszerű kutatása és elemzése, különös tekintettel a XX. század időszakára."
Ön szerint megoldaná-e a közpénzből fenntartott intézmény és az egyik politikai csoport összekapcsolódásából származó ellentmondásokat, ha valóban a polgári körök magánalapítványa venné át a Terror Háza Múzeum finanszírozását?