Magyar Bálint túlzottnak tartja, hogy jelenleg az általános iskolások átlagosan mintegy 5 százalékát kötelezik évismétlésre. A javaslat minden évfolyamon lehetővé teszi, hogy meghatározott körben, a helyi tanterv alapján, a tanuló évközi érdemjeggyel történő értékelésétől, illetve félévi, év végi osztályzattal való minősítésétől eltekintsen az iskola, vagy más értékelési módot alkalmazzon. Az első három évben félévkor és tanév végén, valamint negyedik félévkor az előterjesztés kötelező szöveges értékelést ír elő.
Az általános iskola első-negyedik évfolyamán nem végezhetnek oktató és nevelő munkát tanárok, kivételt ez alól az emelt szintű tárgyak, az idegen nyelv, a művészetek, a testnevelés, valamint a nemzetiségi és etnikai kisebbségi nyelv és irodalom jelent. A javaslat értelmében 2004-től minden gimnáziumban és szakközépiskolában indulhat nyelvi előkészítő osztály nulladik évfolyamon.
A javaslat az iskolában történő nevelő-oktató folyamatot 12 éves egységként kezeli, melyből 8 év az alapfokú, azaz általános iskolai oktatás, és ehhez kapcsolódik a 4 év középiskola és a 2 év szakiskola. A módosító indítvány tiltja a hátrányos megkülönböztetést a közoktatásban. A pedagógusoknak titoktartási kötelezettségük lesz a diákok személyes adatait illetően, ami a miniszter szerint éppen annyira védi a pedagógusokat, mint a diákokat.
A tervezet lehetővé teszi, hogy az intézményvezető és a pedagógus megállapodása alapján az előírt kötelező óraszámon felül több kötelező órát teljesítsen a pedagógus. Az így elvégzett munkáért külön díjazást kell megállapítani a munkaszerződésben, illetve a közalkalmazotti kinevezésnél.
A javaslat rögzíti: 2005-től az egyetemi, főiskolai felvételi alapja a középiskolai kétszintű érettségi lesz, nem kell tehát a diákoknak egy tárgyból két vizsgát tenniük. Az egyetemek és főiskolák az érettségin elért eredmények alapján választják ki azt a jelentkezőt, aki felvételt nyerhet. Az idegen nyelvből tett emelt szintű vizsga - az eredménytől függően - egyben alap-, közép- , vagy speciális esetben felsőfokú nyelvvizsgát is jelent egyben. Aki informatikából jelesre érettségizik, egyúttal ECDL vizsgáról szóló tanúsítványt is kap.
A Fidesz álláspontja szerint a közoktatási törvény módosítására beterjesztett javaslat azt bizonyítja, hogy a szocialista párt gyakorlatilag lemondott saját oktatáspolitikai elképzeléseiről, mivel választási programjában nem szerepelt sem a totális tantervi reform, sem az iskolaszerkezeti váltás, sem az, hogy ennek következtében több ezer pedagógus veszítheti el az állását. Sió László, a Fidesz oktatási tagozatának vezetője szerint fontos dolog, hogy egy iskolában van-e buktatás vagy házi feladat, de ezeket a tanintézmények döntő többsége ma is jól megoldja, ezeket a kérdéseket nem kell törvényben szabályozni.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) sajnálattal tapasztalta, hogy a közoktatási törvény változásai kapcsán javaslataik nagy részét a tárca elvileg sem támogatta. Kerpen Gábor, a szervezet elnöke kifejtette: a pedagógusokra háruló feladatok, a követelményrendszer és a foglalkoztatási szabályok változása miatti módosulások a pedagógusképzés újragondolását igénylik, amelynek meg kell jelennie az említett jogszabályban is. A PDSZ kifogásolja azt is, hogy a tárca a kormány elé terjesztette a felsőoktatási törvény módosítását anélkül, hogy azt a megfelelő fórumokon előzőleg egyeztette volna a társadalmi partnerekkel. (MTI)
Az általános iskola első-negyedik évfolyamán nem végezhetnek oktató és nevelő munkát tanárok, kivételt ez alól az emelt szintű tárgyak, az idegen nyelv, a művészetek, a testnevelés, valamint a nemzetiségi és etnikai kisebbségi nyelv és irodalom jelent. A javaslat értelmében 2004-től minden gimnáziumban és szakközépiskolában indulhat nyelvi előkészítő osztály nulladik évfolyamon.
A javaslat az iskolában történő nevelő-oktató folyamatot 12 éves egységként kezeli, melyből 8 év az alapfokú, azaz általános iskolai oktatás, és ehhez kapcsolódik a 4 év középiskola és a 2 év szakiskola. A módosító indítvány tiltja a hátrányos megkülönböztetést a közoktatásban. A pedagógusoknak titoktartási kötelezettségük lesz a diákok személyes adatait illetően, ami a miniszter szerint éppen annyira védi a pedagógusokat, mint a diákokat.
A tervezet lehetővé teszi, hogy az intézményvezető és a pedagógus megállapodása alapján az előírt kötelező óraszámon felül több kötelező órát teljesítsen a pedagógus. Az így elvégzett munkáért külön díjazást kell megállapítani a munkaszerződésben, illetve a közalkalmazotti kinevezésnél.
A javaslat rögzíti: 2005-től az egyetemi, főiskolai felvételi alapja a középiskolai kétszintű érettségi lesz, nem kell tehát a diákoknak egy tárgyból két vizsgát tenniük. Az egyetemek és főiskolák az érettségin elért eredmények alapján választják ki azt a jelentkezőt, aki felvételt nyerhet. Az idegen nyelvből tett emelt szintű vizsga - az eredménytől függően - egyben alap-, közép- , vagy speciális esetben felsőfokú nyelvvizsgát is jelent egyben. Aki informatikából jelesre érettségizik, egyúttal ECDL vizsgáról szóló tanúsítványt is kap.
A Fidesz álláspontja szerint a közoktatási törvény módosítására beterjesztett javaslat azt bizonyítja, hogy a szocialista párt gyakorlatilag lemondott saját oktatáspolitikai elképzeléseiről, mivel választási programjában nem szerepelt sem a totális tantervi reform, sem az iskolaszerkezeti váltás, sem az, hogy ennek következtében több ezer pedagógus veszítheti el az állását. Sió László, a Fidesz oktatási tagozatának vezetője szerint fontos dolog, hogy egy iskolában van-e buktatás vagy házi feladat, de ezeket a tanintézmények döntő többsége ma is jól megoldja, ezeket a kérdéseket nem kell törvényben szabályozni.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) sajnálattal tapasztalta, hogy a közoktatási törvény változásai kapcsán javaslataik nagy részét a tárca elvileg sem támogatta. Kerpen Gábor, a szervezet elnöke kifejtette: a pedagógusokra háruló feladatok, a követelményrendszer és a foglalkoztatási szabályok változása miatti módosulások a pedagógusképzés újragondolását igénylik, amelynek meg kell jelennie az említett jogszabályban is. A PDSZ kifogásolja azt is, hogy a tárca a kormány elé terjesztette a felsőoktatási törvény módosítását anélkül, hogy azt a megfelelő fórumokon előzőleg egyeztette volna a társadalmi partnerekkel. (MTI)