"A népszavazási részvétel felmérése nagyon kényes dolog, ezért ezt az adatot nem is lehet igazán előrejelzésként venni" - nyilatkozta Hahn Endre, a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet igazgatója, hozzátéve: az uniós népszavazás előtt egy héttel az általuk megkérdezett emberek 70 százaléka mondta, hogy biztosan elmegy szavazni. Mivel azonban a felmérés az igenek arányát 80-85 százalék közé becsülte, sokan érezhették azt, hogy a népszavazásnak nincs igazi tétje, így nem mentek el szavazni. Hahn Endre úgy véli, hogy az alacsony részvételre hatással lehetett az is, hogy szombaton tartották a szavazást. Az igazgató hangsúlyozta: személyesen több embernél tapasztalta azt a gondolkodásmódot, hogy az emberek nem érezték, lenne igazi tétje a szavazásnak.
Kolosi Tamás, a Tárki Társadalomkutatási Rt. elnöke szerint alapvetően két okra vezethető vissza, hogy nem mentek el annyian szavazni a népszavazáson, mint ahányan előre jelezték. Egyrészt sokan már úgy gondolták a magas részvételi előrejelzés miatt, hogy a népszavazás már lefutott dolog. Másrészt a népszavazás azért nem tudott mindenkit mozgósító nemzeti üggyé válni, mert a politikai pártok sok tekintetben pártcélra próbálták kihasználni a népszavazást. Kolosi Tamás úgy látja: a kormánypártok sokszor úgy kommunikáltak, hogy aki a népszavazáson igennel szavaz, az a kormányra is szavaz, az ellenzéki pártok pedig sokszor nagyon kétértelmű üzeneteket küldtek. A Tárki márciusban végzett felmérésében 75-85 százalék közöttire becsülték a támogatottságot; a megkérdezettek 60-70 százaléka mondta, hogy elmegy szavazni.
Levendel Ádám, a Szonda Ipsos közvéleménykutató intézet vezetője elmondta, hogy az igenek arányát a népszavazáson 80 százalékra tették, viszont nem mérték a részvételi arányt. Ez utóbbit azzal magyarázta, hogy a közvéleménykutatók attitűdöket, magatartásokat mérnek és nem esetleges jövőbeni cselekvéseket, mint például a részvételi arányt a népszavazáson.
A Magyar Gallup Intézet vezetőjét az MTI-nek nem sikerült elérnie. A közvélemény-kutató ezerfős márciusi felmérése során a megkérdezettek 74 százaléka jelezte a népszavazáson való részvételi szándékát. A teljes népességre vonatkozóan az EU-tagság támogatottsága e felmérés alapján 64 százalék, az ellenzők aránya 16 százalék.
A szombati referendumon a választásra jogosult állampolgárok 45,62 százaléka jelent meg és az érvényesen szavazó választók 83,76 százaléka voksolt igennel. (MTI)
Kolosi Tamás, a Tárki Társadalomkutatási Rt. elnöke szerint alapvetően két okra vezethető vissza, hogy nem mentek el annyian szavazni a népszavazáson, mint ahányan előre jelezték. Egyrészt sokan már úgy gondolták a magas részvételi előrejelzés miatt, hogy a népszavazás már lefutott dolog. Másrészt a népszavazás azért nem tudott mindenkit mozgósító nemzeti üggyé válni, mert a politikai pártok sok tekintetben pártcélra próbálták kihasználni a népszavazást. Kolosi Tamás úgy látja: a kormánypártok sokszor úgy kommunikáltak, hogy aki a népszavazáson igennel szavaz, az a kormányra is szavaz, az ellenzéki pártok pedig sokszor nagyon kétértelmű üzeneteket küldtek. A Tárki márciusban végzett felmérésében 75-85 százalék közöttire becsülték a támogatottságot; a megkérdezettek 60-70 százaléka mondta, hogy elmegy szavazni.
Levendel Ádám, a Szonda Ipsos közvéleménykutató intézet vezetője elmondta, hogy az igenek arányát a népszavazáson 80 százalékra tették, viszont nem mérték a részvételi arányt. Ez utóbbit azzal magyarázta, hogy a közvéleménykutatók attitűdöket, magatartásokat mérnek és nem esetleges jövőbeni cselekvéseket, mint például a részvételi arányt a népszavazáson.
A Magyar Gallup Intézet vezetőjét az MTI-nek nem sikerült elérnie. A közvélemény-kutató ezerfős márciusi felmérése során a megkérdezettek 74 százaléka jelezte a népszavazáson való részvételi szándékát. A teljes népességre vonatkozóan az EU-tagság támogatottsága e felmérés alapján 64 százalék, az ellenzők aránya 16 százalék.
A szombati referendumon a választásra jogosult állampolgárok 45,62 százaléka jelent meg és az érvényesen szavazó választók 83,76 százaléka voksolt igennel. (MTI)