Tóth Tamás, a Külügyminisztérium szóvivője csütörtök délután bejelentette: az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének képviselője adta át a felkérésről szóló hivatalos jegyzéket a Külügyminisztériumban. A külügyi szóvivő nem kívánta ismertetni a jegyzék tartalmát. A parlamenti pártok hétfőre alakítják ki álláspontjukat arról, hogy támogatják-e egy legfeljebb 300 fős magyar katonai alakulat Irakba küldését.
A hivatalos felkérést követően a parlamenti frakciók képviselői és a külügyi tárca szakértői szombaton szakmai megbeszélést tartottak. A konzultáción Tóth Tamás külügyi szóvivő szerint mind a négy országgyűlési frakció képviseltette magát. A megbeszélésen a pártok delegáltjai megismerkedhettek az Egyesült Államok hivatalos felkérésének tartalmával.
A honvédelmi tárca vezetői úgy vélekednek, hogy nem tenne jót Magyarország tekintélyének, ha kitérne a részvétel elől, hiszen szinte mindegyik NATO-tagállam, továbbá több, a jövőben csatlakozó ország jelezte már részvételét a rendezésben. A hírek szerint Románia 800, Csehország 250, Lengyelország pedig több mint 1000 katonával vesz majd részt a rendezésben, így Magyarország számára is presztízsértékű lenne, ha 300 katonát küldhetne a misszióba. Kovács László külügyminiszter a szerdai négypárti megbeszélést követően elmondta: a magyar misszió költsége - a konkrét feladattól függően - mintegy 2-4 milliárd forint lenne. Egyes értesülések szerint azonban az amerikai kormány felajánlotta Magyarországnak, hogy finanszírozná az esetleges iraki magyar katonai részvétel költségeinek felét.
A hivatalos felkérést követően számos civil szervezet fejezte ki tiltakozását magyar fegyveresek Irakba küldése ellen. A többek között az Energia Klub, a Magyar Természetvédők Szövetsége, az ATTAC Magyarország és a Női Akciócsoport által is aláírt tiltakozás kiemeli, hogy az ENSZ-felhatalmazás nélkül megindított háborúban bekövetkezett az, amire már korábban felhívták a figyelmet: megkülönböztetés nélkül pusztult emberi élet és a természet; megsemmisültek műemlékek, az emberiség kulturális örökségét képező régészeti leletek. Irak megszállásában való magyar részvétel nem csupán újabb árulás lenne Európa és a világ - a nemzetközi jogot még tisztelő - államainak közösségével szemben, hanem hazánk alaptörvényébe is beleütközne - áll a közleményben, amely az Alkotmány 6. paragrafusára hivatkozik. Az aláírók felhívták az Országgyűlés pártjait, hogy amennyiben beterjesztésre kerül, ne támogassák a magyar fegyveres erő küldésére vonatkozó kezdeményezést, továbbá felszólítják a kormányt, hogy utasítsa vissza az amerikai-angol kérést. (MTI)
A hivatalos felkérést követően a parlamenti frakciók képviselői és a külügyi tárca szakértői szombaton szakmai megbeszélést tartottak. A konzultáción Tóth Tamás külügyi szóvivő szerint mind a négy országgyűlési frakció képviseltette magát. A megbeszélésen a pártok delegáltjai megismerkedhettek az Egyesült Államok hivatalos felkérésének tartalmával.
A honvédelmi tárca vezetői úgy vélekednek, hogy nem tenne jót Magyarország tekintélyének, ha kitérne a részvétel elől, hiszen szinte mindegyik NATO-tagállam, továbbá több, a jövőben csatlakozó ország jelezte már részvételét a rendezésben. A hírek szerint Románia 800, Csehország 250, Lengyelország pedig több mint 1000 katonával vesz majd részt a rendezésben, így Magyarország számára is presztízsértékű lenne, ha 300 katonát küldhetne a misszióba. Kovács László külügyminiszter a szerdai négypárti megbeszélést követően elmondta: a magyar misszió költsége - a konkrét feladattól függően - mintegy 2-4 milliárd forint lenne. Egyes értesülések szerint azonban az amerikai kormány felajánlotta Magyarországnak, hogy finanszírozná az esetleges iraki magyar katonai részvétel költségeinek felét.
A hivatalos felkérést követően számos civil szervezet fejezte ki tiltakozását magyar fegyveresek Irakba küldése ellen. A többek között az Energia Klub, a Magyar Természetvédők Szövetsége, az ATTAC Magyarország és a Női Akciócsoport által is aláírt tiltakozás kiemeli, hogy az ENSZ-felhatalmazás nélkül megindított háborúban bekövetkezett az, amire már korábban felhívták a figyelmet: megkülönböztetés nélkül pusztult emberi élet és a természet; megsemmisültek műemlékek, az emberiség kulturális örökségét képező régészeti leletek. Irak megszállásában való magyar részvétel nem csupán újabb árulás lenne Európa és a világ - a nemzetközi jogot még tisztelő - államainak közösségével szemben, hanem hazánk alaptörvényébe is beleütközne - áll a közleményben, amely az Alkotmány 6. paragrafusára hivatkozik. Az aláírók felhívták az Országgyűlés pártjait, hogy amennyiben beterjesztésre kerül, ne támogassák a magyar fegyveres erő küldésére vonatkozó kezdeményezést, továbbá felszólítják a kormányt, hogy utasítsa vissza az amerikai-angol kérést. (MTI)