Az északi övezetben, Moszul központtal Lengyelország, a déliben, Bászra központtal Nagy-Britannia, a középsőben pedig a fővárossal, Bagdaddal az Egyesült Államok irányítaná a békefenntartó erőket. Eddig hét ország jelezte, hogy kész békefenntartókat küldeni Irakba: Olaszország, Spanyolország, Ukrajna, Dánia, Hollandia, Bulgária és Albánia. A tiranai kormány kétszáz katonát ajánlott fel. A hét ország képviselői május 7-én találkoznak a brit, és május 22-én a lengyel vezetőkkel, hogy eldöntsék, melyik ország milyen egységet küld, és melyik szolgál brit, illetve lengyel parancsnokság alatt.
Az amerikai kontingens 20 ezer fős lesz, a másik két zónába vezénylendő csapatok pontos létszámáról még nem döntöttek. A nemzetközi stabilizációs erők parancsnoka Tommy Franks amerikai tábornok, az Irak elleni háború katonai vezetője. Az őszi hónapokig az amerikai katonai jelenlétet 130 ezerről kevesebb mint 30 ezerre, a jelenlegi "több mint 5 hadosztályról kevesebb mint két hadosztályra" csökkentik - ismertette a tervet a The New York Times. Egy hadosztály 14-20 ezer katonából áll. Rómában már megerősítették, hogy Olaszország háromezer katonát küld Dél-Irakba június végén. Amerikai illetékesek szerint a Fülöp-szigetek, Dél-Korea, Katar és Ausztrália kórházi személyzet, mérnökök, tűzszerészek, tömegpusztítófegyver-szakértők küldésével veszi ki a részét a stabilizálásból és újjáépítésből. Egyes arab országok is be szeretnének kapcsolódni a stabilizációba, de vonakodnak katonai egységeket küldeni politikai, vallási és etnikai okokból. Az Öböl menti Arab Államok Együttműködési Tanácsához (GCC) tartozó országok pénzzel támogatnák az újjáépítést.
Washington és London olyan határozattervezetet készít elő az ENSZ Biztonsági Tanácsa számára, amely a világszervezetnek csak a humanitárius segítségben, az újjáépítésben, a menekültek ellátásában szán szerepet, de a békefenntartásban nem. Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter vasárnap a Fox televíziónak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy Szaddám Huszein volt iraki elnököt előbb-utóbb biztosan megtalálják, ha még életben van. Bizonyosnak nevezte azt is, hogy fellelik az Irakban az elrejtett tömegpusztító fegyvereket. Washington ezeknek a fegyvereknek a leszerelésével indokolta az iraki háborút. (MTI)
Az amerikai kontingens 20 ezer fős lesz, a másik két zónába vezénylendő csapatok pontos létszámáról még nem döntöttek. A nemzetközi stabilizációs erők parancsnoka Tommy Franks amerikai tábornok, az Irak elleni háború katonai vezetője. Az őszi hónapokig az amerikai katonai jelenlétet 130 ezerről kevesebb mint 30 ezerre, a jelenlegi "több mint 5 hadosztályról kevesebb mint két hadosztályra" csökkentik - ismertette a tervet a The New York Times. Egy hadosztály 14-20 ezer katonából áll. Rómában már megerősítették, hogy Olaszország háromezer katonát küld Dél-Irakba június végén. Amerikai illetékesek szerint a Fülöp-szigetek, Dél-Korea, Katar és Ausztrália kórházi személyzet, mérnökök, tűzszerészek, tömegpusztítófegyver-szakértők küldésével veszi ki a részét a stabilizálásból és újjáépítésből. Egyes arab országok is be szeretnének kapcsolódni a stabilizációba, de vonakodnak katonai egységeket küldeni politikai, vallási és etnikai okokból. Az Öböl menti Arab Államok Együttműködési Tanácsához (GCC) tartozó országok pénzzel támogatnák az újjáépítést.
Washington és London olyan határozattervezetet készít elő az ENSZ Biztonsági Tanácsa számára, amely a világszervezetnek csak a humanitárius segítségben, az újjáépítésben, a menekültek ellátásában szán szerepet, de a békefenntartásban nem. Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter vasárnap a Fox televíziónak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy Szaddám Huszein volt iraki elnököt előbb-utóbb biztosan megtalálják, ha még életben van. Bizonyosnak nevezte azt is, hogy fellelik az Irakban az elrejtett tömegpusztító fegyvereket. Washington ezeknek a fegyvereknek a leszerelésével indokolta az iraki háborút. (MTI)