Molnár Gyula szerint külön kell választani az ivókút és a forrásház ügyét: a tér úthálózatának rendezési tervein egy ivókút szerepelt, amely nem építésiengedély-köteles, ám a végül fölé épült forrásházra - mint egy méternél magasabb építményre - már kérni kellett volna az engedélyt. Hibát követtek el tehát az építtetők - vélte a kerület vezetője -, amikor az engedélyt elmulasztották a kerületi hivataltól megkérni, és mulasztást követett el az építkezést ellenőrző hatóság is, amelynek már korábban fel kellett volna szólítania az építtetőket a hiányzó dokumentum pótlására. "Hamis és álságos párhuzamokat von" ugyanakkor, aki más, engedély nélküli építkezésekhez hasonlítja a forrásház ügyét; "itt nem üzleti és politikai érdekek, hanem a lakosság érdeke és a jogszerűség lesz a döntéshozatal alapja" - fogalmazott a XI. kerületi polgármester, a Gellért-hegyi kávézóterasz és a Terror Háza Múzeum pengefalának engedélyeztetése körül kialakult vitákra uatlva.
Atkári János (SZDSZ) főpolgármester-helyettes a március 24-ei városvezetői értekezleten jelezte először: tájékozódni akar a 4-es metró beruházásához kapcsolódó, de ahhoz szorosan nem illeszkedő forrásház üzemelésével összefüggő kérdésekről, így a többi közt arról, miként létesülhetett egy olyan beruházás, amelynél nem derült ki előzetesen, ki lesz az üzemeltetője. A Főpolgármesteri Kabinet által később indított vizsgálat szerint a fővárosi önkormányzat egyetlen testülete, szakbizottsága sem engedélyezte a forrásház megépítését.
E héten várhatóan több fővárosi szakbizottságban - köztük a kulturális és városüzemeltetési testületekben - is szó lesz majd a Gellért téri forrásházról. Az építmény - amely 8 irányba ágazó forrásával Budapest fürdővárosi jellegét jeleníti meg - a Fővárosi Tervtanács tagjaival kibővített tervzsűri véleménye alapján épült fel. (MTI)