Akkor tudják támogatni az előterjesztést, ha a szövegben rögzítik, hogy műszaki és egészségügyi feladatokat láthatnak el az Irakba küldeni tervezett magyar alakulatok - jelentette ki kedden a parlamentben Demeter Ervin (Fidesz), aki a Fidesz újabb, kapcsolódó módosító indítványát ismertette; a párt az indítványt az iraki válság rendezéséhez való magyar katonai hozzájárulásról szóló határozati javaslatba kívánja beemelni. A Fidesz nemzetközi felhatalmazás híján nem tudja támogatni a magyar katonai részvételt az iraki válság rendezésében; "jelenleg 250 ezer amerikai és brit katona tartja megszállva Irakot, semmi szükség háromszáz magyar katonát odaküldeni” - vélekedett Demeter Ervin. A Fidesz támogatja a Keleti György (MSZP) által beadott módosító javaslatokat is, amelyek lényege, hogy a szövegben a "rendfenntartó" helyett a "stabilizációs" jelzőt illeszti a humanitárius feladatok mellé, s a kontingens feladatát 2004. december 31-i, de legfeljebb 6 hónapos időtartamban határozza meg.
Közben négypárti tárgyalások kezdődtek a NATO-tagságból fakadó kötelezettségeink teljesítéséről. Keleti György MSZP-s képviselő szerint az általa benyújtott alkotmánymódosítás célja, hogy a NATO-tagsággal kapcsolatos feladatok ellátásáról, például a csapatmozgások lehetővé tételéről az Országgyűlés már legközelebbi ülésnapján határozni tudjon. Ezek a döntések nem kerülnének ki a parlament hatásköréből, de a továbbiakban nem kétharmados, hanem egyszerű többséggel lennének megszavazhatók; ha ezek az elvek lennének érvényben jelenleg, akkor az iraki misszióról folyó vita létre sem jöhetett volna - jelentette ki Keleti.
Nagy jelentősége van, hogy az Országgyűlés négypárti küldöttsége - Eörsi Mátyás (SZDSZ), Font Sándor (MDF), Gedei József (MSZP) és Balla Mihály (Fidesz) - a múlt héten Washingtonban közvetlenül megismerhette az amerikai álláspontot Irakról, és kifejthették pártjuk nézeteit – hangsúlyozta Simonyi András, a Magyarország washingtoni nagykövete az MTI-nek. Washingtonban járt a múlt héten Juhász Ferenc honvédelmi miniszter, majd Bársony András, a külügyi tárca politikai államtitkára is, akik partnereiknek jelezték, hogy a magyar kormány hozzá kíván járulni az iraki stabilizációs erők felállításához. A magyar kormány háromszáz katonával egy kisebb zászlóaljat állítana ki, amely a nemzetközi hadosztály három dandárjának egyikébe tagolódna be. Ez tisztességes, arányos hozzájárulás lenne az iraki stabilizációs erőkhöz – mondta a nagykövet. Simonyi András szerint nem mindegy, hogy a dánokkal, a csehekkel, a szlovákokkal, a románokkal s másokkal ott lesznek-e Irakban a magyarok is, vagy távol maradnak. Magyarország jó hírének ápolása fontos, mivel kihat érdekei hosszú távú érvényesítésére mind a szövetségben, mind a kétoldalú viszonyban - szögezte le Simonyi.
A magyar cégek sokkal nagyobb eséllyel kapcsolódhatnak be az újjáépítésbe, ha Magyarország a stabilizálásból is kiveszi a részét; Magyarország nagy tekintélyt szerzett Amerikában egyértelmű álláspontjával, az irakiak taszári kiképzésével, illetve azzal, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök aláírta a nyolcak levelét, amelynek Washingtonban az volt az olvasata, hogy Európa és Amerika nem szakadhat el egymástól - emlékeztetett a nagykövet. Jó lenne, ha Magyarország tovább menne ezen az úton az Irakba küldendő zászlóaljjal. Ez logikusan következne abból, hogy a magyarok helyt álltak Boszniában, Koszovóban és később Afganisztánban is; félreértés azt hinni, hogy Európa a gazdasági, Amerika a katonai, biztonsági együttműködést jelenti - vélte. (MTI)
Közben négypárti tárgyalások kezdődtek a NATO-tagságból fakadó kötelezettségeink teljesítéséről. Keleti György MSZP-s képviselő szerint az általa benyújtott alkotmánymódosítás célja, hogy a NATO-tagsággal kapcsolatos feladatok ellátásáról, például a csapatmozgások lehetővé tételéről az Országgyűlés már legközelebbi ülésnapján határozni tudjon. Ezek a döntések nem kerülnének ki a parlament hatásköréből, de a továbbiakban nem kétharmados, hanem egyszerű többséggel lennének megszavazhatók; ha ezek az elvek lennének érvényben jelenleg, akkor az iraki misszióról folyó vita létre sem jöhetett volna - jelentette ki Keleti.
Nagy jelentősége van, hogy az Országgyűlés négypárti küldöttsége - Eörsi Mátyás (SZDSZ), Font Sándor (MDF), Gedei József (MSZP) és Balla Mihály (Fidesz) - a múlt héten Washingtonban közvetlenül megismerhette az amerikai álláspontot Irakról, és kifejthették pártjuk nézeteit – hangsúlyozta Simonyi András, a Magyarország washingtoni nagykövete az MTI-nek. Washingtonban járt a múlt héten Juhász Ferenc honvédelmi miniszter, majd Bársony András, a külügyi tárca politikai államtitkára is, akik partnereiknek jelezték, hogy a magyar kormány hozzá kíván járulni az iraki stabilizációs erők felállításához. A magyar kormány háromszáz katonával egy kisebb zászlóaljat állítana ki, amely a nemzetközi hadosztály három dandárjának egyikébe tagolódna be. Ez tisztességes, arányos hozzájárulás lenne az iraki stabilizációs erőkhöz – mondta a nagykövet. Simonyi András szerint nem mindegy, hogy a dánokkal, a csehekkel, a szlovákokkal, a románokkal s másokkal ott lesznek-e Irakban a magyarok is, vagy távol maradnak. Magyarország jó hírének ápolása fontos, mivel kihat érdekei hosszú távú érvényesítésére mind a szövetségben, mind a kétoldalú viszonyban - szögezte le Simonyi.
A magyar cégek sokkal nagyobb eséllyel kapcsolódhatnak be az újjáépítésbe, ha Magyarország a stabilizálásból is kiveszi a részét; Magyarország nagy tekintélyt szerzett Amerikában egyértelmű álláspontjával, az irakiak taszári kiképzésével, illetve azzal, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök aláírta a nyolcak levelét, amelynek Washingtonban az volt az olvasata, hogy Európa és Amerika nem szakadhat el egymástól - emlékeztetett a nagykövet. Jó lenne, ha Magyarország tovább menne ezen az úton az Irakba küldendő zászlóaljjal. Ez logikusan következne abból, hogy a magyarok helyt álltak Boszniában, Koszovóban és később Afganisztánban is; félreértés azt hinni, hogy Európa a gazdasági, Amerika a katonai, biztonsági együttműködést jelenti - vélte. (MTI)