Visszatért a Fidesz élére Orbán Viktor. A volt kormányfőt a párt XVII., tisztújító kongresszusán elsöprő többséggel választották meg elnöknek. A kongresszuson módosították a párt alkotmányát, a szervezet új elnevezése Fidesz - Magyar Polgári Szövetség, rövidített nevén Szövetség lesz. Az újonnan megválasztott elnök szerint a Szövetség létrehozásának célja nem a győzelem, hanem a valódi közélet megteremtése Magyarországon. Orbán Viktor úgy ítélte meg, hogy az átalakult Fidesz erősítheti az emberek közéletbe vetett hitét. Mint mondta, a Fidesznek már nem a múlttal kell foglalkoznia, hanem a jövőre kell valódi válaszokat adnia.
A módosított alapszabály szerint a Szövetségben nyolc tagozat jön létre, így kulturális, nyugdíjas, nő-, gazda-, munkás és alkalmazotti, falusi, önkormányzati és zöldtagozat. A jövőben lesz egy operatívabb ügyvezető és egy bővebb országos elnökség a szervezeten belül: az ügyvezető elnökség tagjai közé tartozik az elnökön kívül az országos választmány elnöke, a frakcióvezető, illetve a kongresszus által választott két alelnök. Az országos elnökséghez tartoznak majd rajtuk kívül a tagozatok elnökei, valamint, ha a Fidesz kormányon lesz, akkor a miniszterelnök, ha pedig ellenzékben, akkor a volt miniszterelnök; ha a Fidesz adja az Országgyűlés elnökét, akkor ő is, ha nem, akkor a parlament fideszes alelnöke, ezen kívül pedig az Európai Néppárt fideszes alelnöke. A kettős tagság kapcsán az alapszabály azt mondja ki, hogy az lehet tagja a Fidesznek, aki nem tagja más pártként bejegyzett szervezetnek, azonban az Európai Néppárt tagszervezetei tekintetében az országos választmány ettől eltérően rendelkezhet. A párt felépítése a jelenleginél jobban fog igazodni a választókerületek felosztásához. A módosított alapszabály kimondja, hogy a választókerületi szervezet az adott egyéni országgyűlési választókerületben működő helyi szervezetekből, illetve a városrészi csoportokból, ezek tagjaiból, valamint a választókerületi elnökből áll. A választókerületi elnököt - a választókerületi tanács tagjainak javaslata alapján - a pártelnök nevezi ki.
A kongresszuson megtárgyalták és elfogadták a Szövetséggé alakult Fidesz hitvallását és értékrendjét tartalmazó alapítólevelet is. - Szövetségünket a keresztény erkölcs, a szabadság, a rend és a természet törvényeinek tiszteletére építjük - olvasható a dokumentumban. Az alapítólevélben rögzítik: a nemzet valamennyi polgára előtt nyitott szövetség célja, hogy a kereszténydemokrácia, a szociális piacgazdaság hagyományait követve, az európai néppártok nagy családjához csatlakozva megteremtsék a magyar polgárok boldogulásának feltételeit, s erősítsék a nemzet együvé tartozását.
A tanácskozáson jóváhagyták az emberi jogok magyarországi helyzetéről szóló határozati javaslatot, amely szerint Magyarországra visszalopakodott a szocializmus emberi jogokat sértő gyakorlata, ami miatt önvédelemre hívják fel a társadalmat. A szintén elfogadott, a magyar nemzetpolitika és a kedvezménytörvény tárgyában állást foglaló határozati javaslat szerint az elmúlt egy évben a határokon átívelő nemzeti újraegyesítés folyamata megtorpant. Németh Zsolt alelnök bejelentette: arra kérik a kormányt, hogy a státustörvény módosító csomagját vonja vissza, dolgozza át, mert a jelenlegi javaslattal lemondana a határon túli magyarokról, s fenntartaná annak lehetőségét, hogy a kormány saját hatáskörében megszüntesse a kedvezményeket. A rendezvényen köszöntőt mondott Tőkés László, a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület püspöke, aki szintén a kedvezménytörvény tervezett módosítása ellen emelte fel szavát beszédében.
A Fidesz kongresszusát köszöntötte Dávid Ibolya, az MDF elnöke is, aki hangsúlyozta: a Fidesznek és az MDF-nek nem abban kell versenyeznie, hogy melyik szervezet tud a másiktól több tagot, szimpatizánst szerezni, hanem mindkét pártnak bizalomra van szüksége. A Magyar Demokrata Fórum elnöke fontosnak nevezte, hogy a Fidesz és az MDF között ne húzódjon törésvonal. (MTI)