A készülő kormányrendelet "nem szigorítja, hanem igazságossá teszi a lakáshitelezés rendszerét, kijavítja azokat az anomáliákat, amelyeket a Fidesz-kormány választási előnyszerzés miatt épített be az amúgy jó, hasznos rendszerbe" - áll Csabai Lászlóné kormánymegbízott közleményében, amely szerint a bankok nyeresége helyett a valóban rászorulók lakásgondjainak enyhítését szolgálja a hitelezés rendszere, és bővítik a kisjövedelműek, a gyermekes családok lakáshoz jutási lehetőségeit. "Nem helyénvaló az adófizetők forintjaiból 60 milliós lakáshoz 30 milliós állami támogatású hitelt adni, és ezáltal több mint 1 millió forinttal megajándékozni az érintett családokat. Ha az infláció és a betéti kamatok csökkennek, akkor méltányos, hogy a bankok kamathaszna se maradjon változatlan. A változást ugyanakkor ne érezzék a hitelfelvevők" - áll a közleményben.
A jelenlegi lakástámogatási rendszer fennmaradása esetén jövőre már a 2002-ben lakástámogatásra fordított költségvetési kiadások kétszeresét, több mint 149 milliárd forintot kellene erre a célra biztosítani - állapította meg korábban a Pénzügyminisztériumnak a lakástámogatási rendszer főbb hibáit részletező összeállítása; eszerint 2006-ra - változatlan rendszert feltételezve - a költségvetés lakástámogatásra fordított kiadásai 175,7 milliárd forintra nőnének.
A PM szerint a jelenlegi konstrukciók anomáliáira világít rá az a tény, hogy az állami támogatás ellenére sem csökkent a lakásra várók száma, különösen az alacsony jövedelmű gyerekes családok körében. Ugyanakkor egy minisztériumi főosztályvezető nettó átlagfizetésének megfelelő állami támogatáshoz jut minden hónapban az az ügyfél, aki olyan ingatlan építéséhez, vásárlásához igényli a hitelt, ahol a kölcsön összege is eléri a 30 millió forintot. A rendszer nem képes kezelni azokat a helyzeteket, amikor a támogatásokat nem méltányolható lakáscélra, hanem luxusigények kielégítésére, esetleg befektetési szándékkal veszik igénybe - állapította meg a tárca.
A kibocsátott jelzáloglevelek állománya névértéken meghaladta a 100 milliárd-, a jelzálog típusú hitelek állománya pedig megközelítette a 800 milliárd forintot tavaly év végén; a gyors állománynövekedésben nagy szerepe volt annak, hogy a banki feltételek az ügyfelekért vívott harcban enyhültek, az elbírálás pedig gyorsult. 2003 első három hónapjában 144 milliárd forint értékű új lakáshitel szerződést kötöttek, ez mintegy 50 milliárd forintos havi bővülést jelez - áll a PM anyagában, amely szerint a mai rendszerben jelentősen, 12 százalékról 6 százalék alá csökkent az ügyfelek kamat- és költségterhe, miközben a banki marzsok néhány százalékponttal emelkedtek.
Az MSZP-SZDSZ kormány közgazdasági szűklátókörűségét bizonyítja a lakástámogatási rendszer tervezett átalakítása, hiszen a kedvezmények megnyirbálásával a kabinet "az aranytojást tojó tyúkot vágja le" - jelentette ki Mádi László országgyűlési képviselő, a Fidesz lakáspolitikai kabinetvezetője, az Orbán-kormány volt államtitkára. A kedvezmények csökkentése szerinte a lakásberuházások visszaesésével jár majd, ami a gazdasági növekedést mérsékli, s ezáltal kisebb lesz a költségvetés bevétele is. Számítások szerint tízezer lakás építése évente a GDP 0,5-0,8 százalékos emelkedését váltja ki, s mivel tavaly 31500 új otthon készült, 1,5-2,4 százalék között volt az ágazat gazdasági növekedést eredményező hatása - mondta Mádi. (MTI)
A jelenlegi lakástámogatási rendszer fennmaradása esetén jövőre már a 2002-ben lakástámogatásra fordított költségvetési kiadások kétszeresét, több mint 149 milliárd forintot kellene erre a célra biztosítani - állapította meg korábban a Pénzügyminisztériumnak a lakástámogatási rendszer főbb hibáit részletező összeállítása; eszerint 2006-ra - változatlan rendszert feltételezve - a költségvetés lakástámogatásra fordított kiadásai 175,7 milliárd forintra nőnének.
A PM szerint a jelenlegi konstrukciók anomáliáira világít rá az a tény, hogy az állami támogatás ellenére sem csökkent a lakásra várók száma, különösen az alacsony jövedelmű gyerekes családok körében. Ugyanakkor egy minisztériumi főosztályvezető nettó átlagfizetésének megfelelő állami támogatáshoz jut minden hónapban az az ügyfél, aki olyan ingatlan építéséhez, vásárlásához igényli a hitelt, ahol a kölcsön összege is eléri a 30 millió forintot. A rendszer nem képes kezelni azokat a helyzeteket, amikor a támogatásokat nem méltányolható lakáscélra, hanem luxusigények kielégítésére, esetleg befektetési szándékkal veszik igénybe - állapította meg a tárca.
A kibocsátott jelzáloglevelek állománya névértéken meghaladta a 100 milliárd-, a jelzálog típusú hitelek állománya pedig megközelítette a 800 milliárd forintot tavaly év végén; a gyors állománynövekedésben nagy szerepe volt annak, hogy a banki feltételek az ügyfelekért vívott harcban enyhültek, az elbírálás pedig gyorsult. 2003 első három hónapjában 144 milliárd forint értékű új lakáshitel szerződést kötöttek, ez mintegy 50 milliárd forintos havi bővülést jelez - áll a PM anyagában, amely szerint a mai rendszerben jelentősen, 12 százalékról 6 százalék alá csökkent az ügyfelek kamat- és költségterhe, miközben a banki marzsok néhány százalékponttal emelkedtek.
Az MSZP-SZDSZ kormány közgazdasági szűklátókörűségét bizonyítja a lakástámogatási rendszer tervezett átalakítása, hiszen a kedvezmények megnyirbálásával a kabinet "az aranytojást tojó tyúkot vágja le" - jelentette ki Mádi László országgyűlési képviselő, a Fidesz lakáspolitikai kabinetvezetője, az Orbán-kormány volt államtitkára. A kedvezmények csökkentése szerinte a lakásberuházások visszaesésével jár majd, ami a gazdasági növekedést mérsékli, s ezáltal kisebb lesz a költségvetés bevétele is. Számítások szerint tízezer lakás építése évente a GDP 0,5-0,8 százalékos emelkedését váltja ki, s mivel tavaly 31500 új otthon készült, 1,5-2,4 százalék között volt az ágazat gazdasági növekedést eredményező hatása - mondta Mádi. (MTI)