Kikerült a törvénytervezet preambulumából az "erős politikai kötődésre utaló" és ezért a szomszédos országok szuverenitását sértő "egységes magyar nemzet" kifejezés, amihez viszont a szlovákiai, a vajdasági, a kárpátaljai szervezetek éppúgy ragaszkodnak, mint az ellenzéki pártok. A Fidesz szerint, noha elvi kérdésről van szó, az ominózus mondat a törvény gyakorlatiasabb, tartalmi elemeit is befolyásolja. A kormány új javaslata alapján a magyarigazolványok szerepe is jelentősen csökkenne, amit szintén elfogadhatatlannak tart a többi fél. Ellenérzést kelt az is, hogy az új verzióban szűkülne a támogatottak köre: diákkedvezményt csak azok kapnának, akik magyar nyelvű felsőoktatási intézménybe járnak, noha a korábbi tervezet a nem magyar nyelvű intézmények hallgatóira is kiterjesztette a támogatást. Ugyanez vonatkozna a pedagógusokra is, mert aki nem magyar nyelven oktat, nem vehetné igénybe a kedvezményt.
Az új verziót "magyartalanítottnak" tituláló ellenzőket nem engeszteli ki az sem, hogy a most tárgyalóasztalra kerülő javaslat néhány pontban kiszélesíti a támogatást. Ennek értelmében például minden magyarul tanuló gyermek után járna a támogatás, nem csak azoknak a családoknak az esetében, ahol legalább két kiskorú gyermek vesz részt a magyar tannyelvű oktatásban. Kompromisszumra csak a romániai RMDSZ hajlik, amely néhány oktatási támogatás módosításával elfogadhatónak ítéli a tervezetet. Sokkal keményebb diónak ígérkezik a többi szervezet és a két ellenzéki párt, amelyek a Máért előző ülésén született megállapodását tartják irányadónak és abból nem hajlandók engedni.
A Medgyessy-kormány - ellentétben a Fidesz elképzeléseivel - nem konfrontálódna a szomszédos országokkal, tehát Szlovákiára semmi esetre sem lenne tanácsos kiterjeszteni a törvényt, ugyanis Mikulas Dzurinda számára a legújabb, módosított változat is elfogadhatatlan. Sőt a kormánynak még akkor is nehéz lenne elkerülnie a nézeteltérést a Dzurinda-kormánnyal, ha - időhúzásra játszva - kivárná Szlovákia uniós csatlakozását, majd kijelentené, hogy a szlovákiai magyarokra ez a törvény már nem is vonatkozik. A hvg.hu Fidesz-közeli forrásokból úgy értesült, hogy az ellenzéki párt a Máérten ragaszkodik ahhoz, hogy a törvény maradjon hatályos az uniós tagállamok, azaz Szlovákia területén is.
Kevéssé valószínű tehát, hogy a hét végén Budapesten sorra kerülő hetedik Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülése ugyanolyan sikerrel zárul, mint a tavaly őszi ülés, amikor a határon túli magyar szervezetek és az ellenzéki pártok is elfogadták a kormány státustörvényre vonatkozó módosító javaslatát. Igaz, a siker tiszavirág életűnek bizonyult, hiszen a megállapodást a kormány néhány héten belül a szőnyeg alá söpörte. Ennek oka, hogy az EU bővítési főbiztosa, Günter Verheugen és Románia bírálta a tervezetet, illetve a javaslat nem jelentett megoldást a szlovák kormány kifogásaira sem. A Máért tavalyi ülésén ráadásul a szlovákiai magyar vezetők arról tájékoztatták Medgyessy Pétert, hogy mindenben megegyeztek Mikulas Dzurindával, ám ezt a státustörvénytől idegenkedő szlovák kormányfő néhány óra múlva cáfolta.
Tény, a Fidesz számára nem Verheugen, hanem az EU Parlament külügyi bizottsága elnökének, Elmar Broknak a véleménye az irányadó. Az ellenzéki párt szerint Broknak nincs baja a Verheugen által bírált törvénytervezettel, mivel a tavalyi megállapodás során kikerültek belőle a munkavállalásra vonatkozó kedvezmények, és a Velencei Bizottság ajánlását is magában foglalja. Ez utóbbinak a lényege, hogy a külföldön működő ajánlóirodák ne végezhessenek közjogi feladatot, tehát ne sértsék az érintett ország szuverenitását. A hvg.hu információ szerint a Fidesz azt szeretné, ha az Országgyűlés a tavalyi Máérten elfogadott javaslat szerint módosítaná a törvényt, függetlenül attól, hogy a szomszédos országok miképpen reagálnának rá. Az ellenzéki párt jogászai szerint amennyiben valamelyik ország vezetésének gondja van a státustörvénnyel, akkor az uniós csatlakozást követően az Európai Unió bíróságára viheti az ügyet, s a bíróság döntősétől függően kell majd módosítani a törvényt.
A magyar kormány a novemberi Máért-megállapodás ejtését követően döntött úgy, hogy a tervezett újabb módosító javaslat kidolgozásánál többek között Günter Verheugen véleményét veszi figyelembe, abban bízva, hogy az a szomszédos országok vezetőinek is megfelelő.Verheugen kifogásolta, hogy a magyar kedvezménytörvény a magyar közigazgatáson túlnyúló hatályú politikai köteléket létesít az anyaállam és a határain kívül élő kisebbségei között; mi több, a támogatásaival etnikai alapon diszkriminálja a többségi nemzetet.
A brüsszeli diplomata álláspontját élesen bírálta több határontúli magyar szervezet vezetője. Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) ügyvezető alelnöke minősíthetetlennek nevezte a diszkriminációra vonatkozó észrevételt, azzal érvelve, hogy az Európai Unióban is lehetőség van megerősítő jogszabályokat hozni kisebbségben élők számára. Duray szerint a státustörvény nem diszkriminál, hanem csökkenti egy kisebbség hátrányos helyzetét. Hasonlóképp elítélően szólt a főbiztos bírálatáról Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, amikor korábban leszögezte: a törvényt az EU-val szemben is meg kellene védeni. Verheugent a legélesebben a Fidesz XVII. kongresszusán bírálta Tőkés László református püspök, aki beszédében Ézsaiás prófétától kiindulva jutott el odáig, hogy a státustörvényt a határon túli magyarok "alanyi jogon" és nem "Verheugen kegyeiből" kérik.
Kérdés, a kormány számít-e a Máérten belüli kompromisszumra. Jóllehet a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) vezetője, Bálint-Pataki József korábban hangsúlyozta, hogy nem kerül a törvényhozás elé olyan módosítás, amelyet előzetesen ne vitatna meg a Máért, Szabó Vilmos, a MeH politikai államtitkára a héten egy fórumon már utalt arra, hogy "át kell gondolni" a Máért szerepét.
Az új verziót "magyartalanítottnak" tituláló ellenzőket nem engeszteli ki az sem, hogy a most tárgyalóasztalra kerülő javaslat néhány pontban kiszélesíti a támogatást. Ennek értelmében például minden magyarul tanuló gyermek után járna a támogatás, nem csak azoknak a családoknak az esetében, ahol legalább két kiskorú gyermek vesz részt a magyar tannyelvű oktatásban. Kompromisszumra csak a romániai RMDSZ hajlik, amely néhány oktatási támogatás módosításával elfogadhatónak ítéli a tervezetet. Sokkal keményebb diónak ígérkezik a többi szervezet és a két ellenzéki párt, amelyek a Máért előző ülésén született megállapodását tartják irányadónak és abból nem hajlandók engedni.
A Medgyessy-kormány - ellentétben a Fidesz elképzeléseivel - nem konfrontálódna a szomszédos országokkal, tehát Szlovákiára semmi esetre sem lenne tanácsos kiterjeszteni a törvényt, ugyanis Mikulas Dzurinda számára a legújabb, módosított változat is elfogadhatatlan. Sőt a kormánynak még akkor is nehéz lenne elkerülnie a nézeteltérést a Dzurinda-kormánnyal, ha - időhúzásra játszva - kivárná Szlovákia uniós csatlakozását, majd kijelentené, hogy a szlovákiai magyarokra ez a törvény már nem is vonatkozik. A hvg.hu Fidesz-közeli forrásokból úgy értesült, hogy az ellenzéki párt a Máérten ragaszkodik ahhoz, hogy a törvény maradjon hatályos az uniós tagállamok, azaz Szlovákia területén is.
Kevéssé valószínű tehát, hogy a hét végén Budapesten sorra kerülő hetedik Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülése ugyanolyan sikerrel zárul, mint a tavaly őszi ülés, amikor a határon túli magyar szervezetek és az ellenzéki pártok is elfogadták a kormány státustörvényre vonatkozó módosító javaslatát. Igaz, a siker tiszavirág életűnek bizonyult, hiszen a megállapodást a kormány néhány héten belül a szőnyeg alá söpörte. Ennek oka, hogy az EU bővítési főbiztosa, Günter Verheugen és Románia bírálta a tervezetet, illetve a javaslat nem jelentett megoldást a szlovák kormány kifogásaira sem. A Máért tavalyi ülésén ráadásul a szlovákiai magyar vezetők arról tájékoztatták Medgyessy Pétert, hogy mindenben megegyeztek Mikulas Dzurindával, ám ezt a státustörvénytől idegenkedő szlovák kormányfő néhány óra múlva cáfolta.
Tény, a Fidesz számára nem Verheugen, hanem az EU Parlament külügyi bizottsága elnökének, Elmar Broknak a véleménye az irányadó. Az ellenzéki párt szerint Broknak nincs baja a Verheugen által bírált törvénytervezettel, mivel a tavalyi megállapodás során kikerültek belőle a munkavállalásra vonatkozó kedvezmények, és a Velencei Bizottság ajánlását is magában foglalja. Ez utóbbinak a lényege, hogy a külföldön működő ajánlóirodák ne végezhessenek közjogi feladatot, tehát ne sértsék az érintett ország szuverenitását. A hvg.hu információ szerint a Fidesz azt szeretné, ha az Országgyűlés a tavalyi Máérten elfogadott javaslat szerint módosítaná a törvényt, függetlenül attól, hogy a szomszédos országok miképpen reagálnának rá. Az ellenzéki párt jogászai szerint amennyiben valamelyik ország vezetésének gondja van a státustörvénnyel, akkor az uniós csatlakozást követően az Európai Unió bíróságára viheti az ügyet, s a bíróság döntősétől függően kell majd módosítani a törvényt.
A magyar kormány a novemberi Máért-megállapodás ejtését követően döntött úgy, hogy a tervezett újabb módosító javaslat kidolgozásánál többek között Günter Verheugen véleményét veszi figyelembe, abban bízva, hogy az a szomszédos országok vezetőinek is megfelelő.Verheugen kifogásolta, hogy a magyar kedvezménytörvény a magyar közigazgatáson túlnyúló hatályú politikai köteléket létesít az anyaállam és a határain kívül élő kisebbségei között; mi több, a támogatásaival etnikai alapon diszkriminálja a többségi nemzetet.
A brüsszeli diplomata álláspontját élesen bírálta több határontúli magyar szervezet vezetője. Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) ügyvezető alelnöke minősíthetetlennek nevezte a diszkriminációra vonatkozó észrevételt, azzal érvelve, hogy az Európai Unióban is lehetőség van megerősítő jogszabályokat hozni kisebbségben élők számára. Duray szerint a státustörvény nem diszkriminál, hanem csökkenti egy kisebbség hátrányos helyzetét. Hasonlóképp elítélően szólt a főbiztos bírálatáról Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, amikor korábban leszögezte: a törvényt az EU-val szemben is meg kellene védeni. Verheugent a legélesebben a Fidesz XVII. kongresszusán bírálta Tőkés László református püspök, aki beszédében Ézsaiás prófétától kiindulva jutott el odáig, hogy a státustörvényt a határon túli magyarok "alanyi jogon" és nem "Verheugen kegyeiből" kérik.
Kérdés, a kormány számít-e a Máérten belüli kompromisszumra. Jóllehet a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) vezetője, Bálint-Pataki József korábban hangsúlyozta, hogy nem kerül a törvényhozás elé olyan módosítás, amelyet előzetesen ne vitatna meg a Máért, Szabó Vilmos, a MeH politikai államtitkára a héten egy fórumon már utalt arra, hogy "át kell gondolni" a Máért szerepét.