Egy tucat országos hírű szórakozóhely a tagja annak a civil szervezetnek, amely - a GYISM (egykoron ISM) bábáskodása mellett - azért jött létre, hogy megvalósítsa a Biztonságos Szórakozóhely nevű programot. A Hollandiában és több nyugat-európai országban sikeresen alkalmazott csomag lényege, hogy a szórakozóhelyek megfelelnek a minisztérium által összeállított követelményrendszernek, s így csökkentik, illetve megelőzik a diszkókban előforduló droghasználatot. A 12 pontban összefoglalt elvárások között az elsősegélynyújtás, a pihenésre alkalmas ún. chill-out szobák kialakítása és a látogatók csomagjainak átvizsgálása éppúgy szerepel, mint az, hogy a szórakozóhelyek biztosítsanak külön helyiséget a drogok veszélyeit ismertető szakembereknek.
Dacára annak, hogy a diszkókat tömörítő civil szervezet már megalakult és a témában a múlt hónapban konferenciát is rendeztek, a két éve kidolgozott programból a gyakorlatban nem lett semmi; a minisztérium ugyanis – egy diszkó kivételével - nem tudta az ügyben érdekeltté tenni a szórakozóhelyeket. A tárca azzal próbálta megnyerni a diszkók tulajdonosait, hogy együttműködésük esetén csökkenhetnének a rendőrségi razziák, illetve a diszkók jobb kapcsolatot ápolhatnának az önkormányzatokkal, ennélfogva a hosszabb távú működésük is biztosítva lenne.
Csakhogy, noha a razziákkal a minisztérium az éjszakai élet gyenge pontjára tapintott rá, mire a tervet a gyakorlatban kellett volna alkalmazni, a rendőrség már visszavonulót fújt, s a korábbi évekhez képest jelenleg jóval kevesebb meglepetésszerű ellenőrzést hajt végre. Persze a klubok passzivitásában az anyagi szempont sem mellékes: a 12 pont között számos olyan követelmény is van (pl. külön helyiség kialakítása), amelyhez a tulajdonosoknak a zsebükbe kell nyúlniuk. A minisztérium ugyanis - profitorientált cégekről lévén szó - nem ad anyagi támogatást, csak a katalizátor szerepét tölti be. Néhány, a programtól mereven elzárkózó diszkós szerint klubjuk hitelét is veszélyeztethetné, ha csatlakoznának a kezdeményezéshez, mert így a szórakozóhely azt a benyomást keltené, hogy valami nincs rendben körülötte. Topolánszky Ákos, a GYISM helyettes államtitkára nem kívánta kommentálni a hvg.hu felvetését, hogy az éjszakai klubok érdektelensége mögött esetleg a szórakozóhelyeket és a drogpiacot felosztó szervezett bűnözői körök állnak.
A fősodorhoz tartozó zenei stílusokban (house, rave, techno) utazó éjszakai szórakozóhelyek közül csak a siófóki Palace Dance Club nyitott teljes mértékig a drogprogramra, az underground stílusú partikat szervezők, ha nem is a tárca programját, de a magánszervezetként működő Kék Pont Drogkonzultációs Központ partiszervizeit nagyon is hajlamosak igénybe venni - tájékoztatta a hvg.hu-t Dávid Ferenc, a központ egyik vezetője. Ezzel a szolgáltatással a Kék Pont helyszínen dolgozó munkatársai csökkenteni tudják a droghasználat okozta veszélyeket, például úgy, hogy ingyen osztogatnak ivóvizet a kábítószer miatt több folyadékot igénylő fiataloknak. Az együttműködés ebben az esetben azért is jobb, mert az underground bulikat főleg szabadban tartják, ellentétben az épületen belül működő diszkókkal, ahol a segítségnyújtók csak útban lennének.
Ön hogyan venné rá a diszkókat az együttműködésre?
Dacára annak, hogy a diszkókat tömörítő civil szervezet már megalakult és a témában a múlt hónapban konferenciát is rendeztek, a két éve kidolgozott programból a gyakorlatban nem lett semmi; a minisztérium ugyanis – egy diszkó kivételével - nem tudta az ügyben érdekeltté tenni a szórakozóhelyeket. A tárca azzal próbálta megnyerni a diszkók tulajdonosait, hogy együttműködésük esetén csökkenhetnének a rendőrségi razziák, illetve a diszkók jobb kapcsolatot ápolhatnának az önkormányzatokkal, ennélfogva a hosszabb távú működésük is biztosítva lenne.
Csakhogy, noha a razziákkal a minisztérium az éjszakai élet gyenge pontjára tapintott rá, mire a tervet a gyakorlatban kellett volna alkalmazni, a rendőrség már visszavonulót fújt, s a korábbi évekhez képest jelenleg jóval kevesebb meglepetésszerű ellenőrzést hajt végre. Persze a klubok passzivitásában az anyagi szempont sem mellékes: a 12 pont között számos olyan követelmény is van (pl. külön helyiség kialakítása), amelyhez a tulajdonosoknak a zsebükbe kell nyúlniuk. A minisztérium ugyanis - profitorientált cégekről lévén szó - nem ad anyagi támogatást, csak a katalizátor szerepét tölti be. Néhány, a programtól mereven elzárkózó diszkós szerint klubjuk hitelét is veszélyeztethetné, ha csatlakoznának a kezdeményezéshez, mert így a szórakozóhely azt a benyomást keltené, hogy valami nincs rendben körülötte. Topolánszky Ákos, a GYISM helyettes államtitkára nem kívánta kommentálni a hvg.hu felvetését, hogy az éjszakai klubok érdektelensége mögött esetleg a szórakozóhelyeket és a drogpiacot felosztó szervezett bűnözői körök állnak.
A fősodorhoz tartozó zenei stílusokban (house, rave, techno) utazó éjszakai szórakozóhelyek közül csak a siófóki Palace Dance Club nyitott teljes mértékig a drogprogramra, az underground stílusú partikat szervezők, ha nem is a tárca programját, de a magánszervezetként működő Kék Pont Drogkonzultációs Központ partiszervizeit nagyon is hajlamosak igénybe venni - tájékoztatta a hvg.hu-t Dávid Ferenc, a központ egyik vezetője. Ezzel a szolgáltatással a Kék Pont helyszínen dolgozó munkatársai csökkenteni tudják a droghasználat okozta veszélyeket, például úgy, hogy ingyen osztogatnak ivóvizet a kábítószer miatt több folyadékot igénylő fiataloknak. Az együttműködés ebben az esetben azért is jobb, mert az underground bulikat főleg szabadban tartják, ellentétben az épületen belül működő diszkókkal, ahol a segítségnyújtók csak útban lennének.
Ön hogyan venné rá a diszkókat az együttműködésre?