A hivatalnak az ügyben új eljárást kell lefolytatnia, amelyben a vitatott 1979-es minisztertanácsi rendeletet 2002. március 7-ig, azaz hatályon kívül helyezéséig alkalmaznia kell. Az említett rendeleten alapuló, meghatározott összegű gyermekgondozási díj rendszerét 1996-tól egy új váltotta fel, az LB döntése értelmében ez azonban nem helyezte hatályon kívül a korábbi, 1994-ben módosított rendelkezést. A végzés szerint az igény a jogszabálysértés megállapításától visszamenőleg három évig érvényesíthető. A döntés több százezer kismamát érint, az állam költsége több tízmilliárd forint lehet.
A Somogy Megyei Bíróság januári ítéleteiben három édesanyának összesen több mint félmillió forintot ítélt meg közigazgatási perben jogerősen. E döntések szerint a felperesek 1998-ban és 1999-ben született gyermekeik után 2002 márciusáig jogosultak voltak jövedelempótlékra, de a területi államháztartási hivatal (táh) ezt nem fizette meg. Az anyák a perekben arra hivatkoztak, hogy egy 1994-es, 2002 márciusáig hatályban maradt rendeletmódosítás kimondja: a gyermekgondozási segély mellett jár a jövedelempótlék is. A táh a perben azzal érvelt, hogy az 1994-es rendeletmódosítás szerint csak a meghatározott összegű gyermekgondozási segély mellett jár a jövedelempótlék. Azután azonban, hogy a Bokros-csomag nyomán 1996 áprilisában a mindenkori öregségi nyugdíjhoz igazították a gyes összegét, már nem járt a pótlék.
Kétség sem férhet hozzá, hogy a kormány betartja korábbi ígéretét és mindenben a bíróság döntése szerint jár el - közölte a kormányszóvivő a Legfelsőbb Bíróság döntése kapcsán. Gál J. Zoltán a kormány szerdai ülését követő sajtótájékoztatón elmondta: a kabinet meggyőződése szerint nagyon jó helyre, a gyermeket nevelő családokhoz kerül a bíróság döntése nyomán a támogatás, a pénz. A kormányszóvivő rámutatott, hogy az Orbán-kormány a családok támogatásáról 1998-ban meghozott törvényben a gyermekgondozási segély rendszerét teljes körben újraszabályozta, a jövedelempótlékot ugyanakkor sem a törvény, sem a hozzá kapcsolódó kormányrendeletek nem említették. "Fel kell tenni a kérdést, hogy ezt szándékosan, vagy feledékenységből nem hatálytalanították?" - mondta Gál J. Zoltán. A kormányszóvivő közölte: a döntés - amely körülbelül 25-30 milliárd forintos kiadást jelent - az államháztartás hiányát növeli majd. A pénzt a költségvetés úgynevezett egyéb költségvetési kiadások előirányzatából kell kifizetni, ebbe, a felülről nyitott alapba másfél milliárd forint van elkülönítve. Gál J. Zoltán azonban rámutatott: az ügy ma nem zárult le, egy hasonló esetben a jövő héten várható határozat, és ha az ellentétes lesz a mostanival, akkor jogegységi döntésre lesz szükség. (MTI)
A Somogy Megyei Bíróság januári ítéleteiben három édesanyának összesen több mint félmillió forintot ítélt meg közigazgatási perben jogerősen. E döntések szerint a felperesek 1998-ban és 1999-ben született gyermekeik után 2002 márciusáig jogosultak voltak jövedelempótlékra, de a területi államháztartási hivatal (táh) ezt nem fizette meg. Az anyák a perekben arra hivatkoztak, hogy egy 1994-es, 2002 márciusáig hatályban maradt rendeletmódosítás kimondja: a gyermekgondozási segély mellett jár a jövedelempótlék is. A táh a perben azzal érvelt, hogy az 1994-es rendeletmódosítás szerint csak a meghatározott összegű gyermekgondozási segély mellett jár a jövedelempótlék. Azután azonban, hogy a Bokros-csomag nyomán 1996 áprilisában a mindenkori öregségi nyugdíjhoz igazították a gyes összegét, már nem járt a pótlék.
Kétség sem férhet hozzá, hogy a kormány betartja korábbi ígéretét és mindenben a bíróság döntése szerint jár el - közölte a kormányszóvivő a Legfelsőbb Bíróság döntése kapcsán. Gál J. Zoltán a kormány szerdai ülését követő sajtótájékoztatón elmondta: a kabinet meggyőződése szerint nagyon jó helyre, a gyermeket nevelő családokhoz kerül a bíróság döntése nyomán a támogatás, a pénz. A kormányszóvivő rámutatott, hogy az Orbán-kormány a családok támogatásáról 1998-ban meghozott törvényben a gyermekgondozási segély rendszerét teljes körben újraszabályozta, a jövedelempótlékot ugyanakkor sem a törvény, sem a hozzá kapcsolódó kormányrendeletek nem említették. "Fel kell tenni a kérdést, hogy ezt szándékosan, vagy feledékenységből nem hatálytalanították?" - mondta Gál J. Zoltán. A kormányszóvivő közölte: a döntés - amely körülbelül 25-30 milliárd forintos kiadást jelent - az államháztartás hiányát növeli majd. A pénzt a költségvetés úgynevezett egyéb költségvetési kiadások előirányzatából kell kifizetni, ebbe, a felülről nyitott alapba másfél milliárd forint van elkülönítve. Gál J. Zoltán azonban rámutatott: az ügy ma nem zárult le, egy hasonló esetben a jövő héten várható határozat, és ha az ellentétes lesz a mostanival, akkor jogegységi döntésre lesz szükség. (MTI)