A spanyol bűnügyi igazságszolgáltatás legfelsőbb testülete előtt június vége óta folyt az ETA korabeli vezetőjének, Santiago Arrózpide Sarasolának, (alias Santi Potrosnak) és Rafael Caride Simonnak, mint a merénylet felbujtójának, illetve egyik elkövetőjének pere. Mindkettőjük bűnlajstromán 21 merénylet végrehajtása szerepel.
A 1987. június 19-én a barcelonai Hipercor bevásárlóközpont parkolójában végrehajtott merénylet 21 ember halálát okozta és 45 embert sebesített meg, s ez volt a terrorszervezet minden idők legvéresebb merénylete. Az ítélet szerint Santi Potros szerezte be a robbanó szerkezetet, s adott utasítást az elhelyezésére, amit a terroristák Caride Simon vezetésével hajtottak végre. A célpontot viszont Caride Simon választotta ki, aki akkoriban az ETA Katalóniában (Spanyolország észak-keleti részén) működő "barcelonai kommandójának" a vezetője volt.
Santi Potrost és Caride Simont 1987-ben, illetve 1993-ban tartóztatták le Franciaországban, s 2000 decemberében, illetve márciusában adták ki Spanyolországnak. Előbbit azóta több ízben is bíróság elé állították és elítélték, számos különböző ETA-merénylet ügyében. Legutóbb, idén július 9-én 1920 évi börtönre ítélték őt az 1986-os, 12 rendőr halálát és 77 sebesülését okozó madridi pokolgépes merényletért.
Spanyolországban 30 év a letöltendő szabadságvesztés felső határa. A parlament jelenleg vitatja azt a törvénymódosítást, amely 40 évi börtön kiszabását tenné lehetővé terrorcselekmények ügyében. (MTI)
A 1987. június 19-én a barcelonai Hipercor bevásárlóközpont parkolójában végrehajtott merénylet 21 ember halálát okozta és 45 embert sebesített meg, s ez volt a terrorszervezet minden idők legvéresebb merénylete. Az ítélet szerint Santi Potros szerezte be a robbanó szerkezetet, s adott utasítást az elhelyezésére, amit a terroristák Caride Simon vezetésével hajtottak végre. A célpontot viszont Caride Simon választotta ki, aki akkoriban az ETA Katalóniában (Spanyolország észak-keleti részén) működő "barcelonai kommandójának" a vezetője volt.
Santi Potrost és Caride Simont 1987-ben, illetve 1993-ban tartóztatták le Franciaországban, s 2000 decemberében, illetve márciusában adták ki Spanyolországnak. Előbbit azóta több ízben is bíróság elé állították és elítélték, számos különböző ETA-merénylet ügyében. Legutóbb, idén július 9-én 1920 évi börtönre ítélték őt az 1986-os, 12 rendőr halálát és 77 sebesülését okozó madridi pokolgépes merényletért.
Spanyolországban 30 év a letöltendő szabadságvesztés felső határa. A parlament jelenleg vitatja azt a törvénymódosítást, amely 40 évi börtön kiszabását tenné lehetővé terrorcselekmények ügyében. (MTI)