Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke korábban úgy nyilatkozott, hogy a kettős állampolgárság elérése pártja elsődleges céljai közé tartozik. A külügyi szóvivő szerint viszont a kettős állampolgárság esetleges kiszélesítése lavinát indíthatna el, hiszen "miért lenne több joguk a vajdasági magyaroknak a kettős állampolgárságra, mint például a kárpátaljaiaknak, a felvidékieknek, vagy azoknak, akik Burgenlandban élnek". Tóth Tamás úgy vélte, az Európai Unióban nem találkozna egyetértéssel, ha Magyarország foglalkozna a kérdéssel. "Ez problémákat generálhatna, márpedig a magyar külpolitika a régió stabilitásának, nem pedig a problémák generálásának irányában megy" - mondta.
Sem Magyarországnak, sem a vajdasági magyaroknak nem érdeke, hogy utóbbiak elhagyják szülőföldjüket, éppen ellenkezőleg - hangsúlyozta Tóth. "A Külügyminisztérium nem a kettős állampolgárság kérdésével foglalkozik, hanem azt a problémát próbálja kezelni, milyen nehézségeket jelenthet a vajdasági magyarság számára, hogy Magyarország novembertől vízumkötelezettséget vezet be Szerbia-Montenegróval szemben" - mondta a szóvivő, aki szerint a vajdasági magyarok képviselői a vízumrendszer bevezetése miatt aggódnak, és erre gondolják megoldásnak a kettős állampolgárságot, "de a két dolognak nincs köze egymáshoz".
Kiemelte, hogy Magyarország csupán közelgő EU-tagsága miatt vezet be novembertől vízumkötelezettséget Szerbia-Montenegróval szemben, s a tárca fontos tényezőként számol azzal, hogy Szerbia-Montenegró minél hamarabb az Európai Unió tagjává válik. Ha Belgrád megfelel a vonatkozó kritériumoknak, akkor Magyarország szorgalmazni fogja, hogy Szerbia-Montenegró lekerüljön az EU vízumkötelezetti listájáról - vélte a szóvivő.
Magyarország hosszabb ideje folytat biztató tárgyalásokat Szerbia-Montenegróval és Ukrajnával arról, hogy a két szomszédos országban élő magyarok a legegyszerűbb módon, a leggyorsabban és a legolcsóbban tudjanak beutazni Magyarországra. Végleges megállapodás még nem született, de a szóvivő szerint "minden bizonnyal" sikerül elérni, hogy a magyarok hosszabb időre szóló, többszöri beutazást lehetővé tevő és olcsó magyar vízumot kapjanak, s elképzelhető, hogy bizonyos kategóriákban Magyarország vízummentességet is biztosítani tud számukra.
A szomszédos országokban élő magyarok úgynevezett szuperkedvezményes eljárásban juthatnak magyar állampolgársághoz, vagyis egy év magyarországi tartózkodást követően kérhetik honosításukat. Mások számára ez csak nyolc év után lehetséges. (MTI)
Sem Magyarországnak, sem a vajdasági magyaroknak nem érdeke, hogy utóbbiak elhagyják szülőföldjüket, éppen ellenkezőleg - hangsúlyozta Tóth. "A Külügyminisztérium nem a kettős állampolgárság kérdésével foglalkozik, hanem azt a problémát próbálja kezelni, milyen nehézségeket jelenthet a vajdasági magyarság számára, hogy Magyarország novembertől vízumkötelezettséget vezet be Szerbia-Montenegróval szemben" - mondta a szóvivő, aki szerint a vajdasági magyarok képviselői a vízumrendszer bevezetése miatt aggódnak, és erre gondolják megoldásnak a kettős állampolgárságot, "de a két dolognak nincs köze egymáshoz".
Kiemelte, hogy Magyarország csupán közelgő EU-tagsága miatt vezet be novembertől vízumkötelezettséget Szerbia-Montenegróval szemben, s a tárca fontos tényezőként számol azzal, hogy Szerbia-Montenegró minél hamarabb az Európai Unió tagjává válik. Ha Belgrád megfelel a vonatkozó kritériumoknak, akkor Magyarország szorgalmazni fogja, hogy Szerbia-Montenegró lekerüljön az EU vízumkötelezetti listájáról - vélte a szóvivő.
Magyarország hosszabb ideje folytat biztató tárgyalásokat Szerbia-Montenegróval és Ukrajnával arról, hogy a két szomszédos országban élő magyarok a legegyszerűbb módon, a leggyorsabban és a legolcsóbban tudjanak beutazni Magyarországra. Végleges megállapodás még nem született, de a szóvivő szerint "minden bizonnyal" sikerül elérni, hogy a magyarok hosszabb időre szóló, többszöri beutazást lehetővé tevő és olcsó magyar vízumot kapjanak, s elképzelhető, hogy bizonyos kategóriákban Magyarország vízummentességet is biztosítani tud számukra.
A szomszédos országokban élő magyarok úgynevezett szuperkedvezményes eljárásban juthatnak magyar állampolgársághoz, vagyis egy év magyarországi tartózkodást követően kérhetik honosításukat. Mások számára ez csak nyolc év után lehetséges. (MTI)