A roma adósság

Utolsó frissítés:

Tetszett a cikk?

Nem tette lehetővé 101 roma gyermek beiratkozását múlt pénteken a jászladányi alapítványi iskola, amely közel kétéves jogi huzavona után idén szeptembertől újra fogadhat diákokat. A kormány - amely a jászladányi ügyben évek óta tehetetlen - a romák diszkriminációja elleni nemzetközi mozgalom élharcosaként nemrégiben új törvényjavaslatokkal állt elő, a miniszterelnök szerint pedig "Európa minden többségi társadalmának adóssága van a romákkal szemben". Kérdés, valós eredményekhez vezetnek-e a tervezett változások vagy csak Magyarország külhoni jóhírét képesek erősíteni.

Az utcán adtak hangot elégedetlenségüknek azok a roma szülők, akik hiába vártak múlt péntek reggel az alapítványi iskolába szóló jelentkezési lapokra. Tóth Ibolya, az intézmény megbízott vezetője szerint ugyanis a 250 férőhelyes iskola 220 helyét már feltöltötték az önkormányzati iskolából idén átjelentkező diákokkal. Végül csupán öt jelentkezési lapot osztottak ki a romák között, ami komoly botrányt kavart a településen és utóbb kiváltotta a Roma Polgárjogi Alapítvány (RPA) írásbeli tiltakozását is.
A múlt heti incidens csupán a legújabb fejezete annak a történetnek, amelyet a jászladányi önkormányzat az alapítványi iskola két évvel ezelőtti létrehozásával indított. Míg a polgármesteri hivatal szerint az önkormányzati iskola mellett működő tandíjas oktatási intézmény esélyt ad a tehetséges diákok továbbfejlődésére, roma szervezetek szerint létrehozásának valódi célja a roma és nem roma diákok helyi alapfokú oktatásban való elkülönítése volt.
A jászladányi alapítványi iskola ügye máig megoldatlan, ami az utóbbi évek kormányzati roma-politikájának kudarcát jelzi. Az oktatási tárca tavaly nem adott engedélyt az iskola működésére - az intézményt átmenetileg be is zárták -, idén azonban már törvényesnek minősítette az alapítványi iskolát, bár funkciójával elvileg nem értett egyet. A minisztérium képviselői eredménytelenek maradtak az önkormányzat és a roma szervezetek közötti közvetítésben is.
Tavalyi megválasztása után valódi offenzívába kezdett a kormány a hazai kisebbségi jogok védelmének területén. A romaügyek ismételten a Miniszterelnöki Hivatal közvetlen irányítása alá kerültek, politikai államtitkárság és a hozzá kapcsolódó Romaügyi Hivatal kezdte meg működését. A magyar politikai életben első ízben roma származású politikai államtitkárt neveztek ki Teleki László személyében, és létrejött a Lévai Katalin felelős tárca nélküli miniszter által irányított Esélyegyenlőségi Kormányhivatal. Többek között a romák elleni diszkrimináció megszüntetését célozza a készülő esélyegyenlőségi törvény és az oktatási törvény módosítása, amely már ősszel a parlament elé kerülhet.
Kezdeményezéseiért jelentős nemzetközi sikert zsebelhetett be Magyarország azon a regionális romakonferencián, amelyet július elején rendeztek meg Budapesten az Európai Unió, a Világbank, a Nyílt Társadalom Alapítvány és kilenc ország kormányképviselőinek részvételével. Egy tíz évre szóló akcióterv keretében a szervezők döntöttek egy nemzetközi roma oktatási alap felállításáról, illetve egy nemzetközi kormányközi munkacsoport megalapításáról is.
„Európa minden többségi társadalmának adóssága van a romákkal szemben, és ezt az adósságot illik törleszteni" - mondta Medgyessy Péter kormányfő a háromnapos konferencia megnyitóján. De vajon mikor lesz képes törleszteni ezt az adósságot a hazai többségi társadalom képviseletét ellátó kormányzat?