Az elmúlt évtizedben az aszály következtében a magyar mezőgazdaságban keletkezett jelentős károk – továbbá az aszály valószínűségének a klimatikus változások következtében feltételezett növekedése – miatt határozta el a szaktárca az aszálystratégia kidolgozását. Magyarország egyes területein az aszály előfordulásának valószínűsége növekvő tendenciát mutat. A megfigyelések szerint az elmúlt években a mérsékelt aszály előfordulásának valószínűsége minden évszakban jelentősen nőtt. Emellett a tavaszi, valamint a téli időszakban a rendkívüli aszályok előfordulásának valószínűsége is nagyobb lett.
Az FVM legutóbbi felmérése is alátámasztja az aszály jelentős kártételét, a kalászos gabonáknál ugyanis – különösen az őszi búzánál – jelentős terméskieséssel lehet számolni. A többi mezőgazdaság kultúránál – napraforgó kukorica, cukorrépa, zöldség, gyümölcs – a veszteség még teljes biztonsággal nem ítélhető meg. A terméskiesés ugyanis függhet a csapadékhelyzet további alakulásától. Az agrártárcánál végzett termésbecslés alapján az őszi és tavaszi kalászos gabonáknál, valamint az őszi káposztarepcénél a terméskilátások jelentős mértékben maradtak el az előző évi és az elmúlt öt év átlagának terméseredményeitől. Az őszi búzánál a terméskiesés mértékét a szakértők 16,5 százalékra, az őszi árpánál 7,5 százalékra, a rozsnál 13,5 százalékra, a tritikálénál 8 százalékra, a tavaszi árpánál 7 százalékra, az őszi káposztarepcénél pedig 15 százalékra becsülték az előző évhez viszonyítva. Még ennél is nagyobb a kiesés mértéke, ha az elmúlt öt év átlageredményeit veszik alapul.
Az őszi búzánál a szakértők 2,9 tonnás hektáronkénti átlagtermést becsültek, az őszi árpánál 2,7 tonnás hektáronkénti hozammal számoltak, a rozsnál 1,7 tonnás termést reméltek betakarítani. A tritikálé és a tavaszi árpa hozamát egyaránt 2,5 tonnásra, az őszi káposztarepcéét 1,4 tonnásra becsülték hektáronként. Az agrártárca megyei földművelésügyi hivatalainak jelentései alapján összeállított július közepi felmérés szerint az addig betakarított termések átlagmennyiségét figyelembe véve őszi búzából 2,7 tonnás, őszi árpából 2,5 tonnás, rozsból 1,3 tonnás, tritikáléból 2 tonnás, tavaszi árpából 2,3 tonnás, őszi káposztarepcéből pedig 1,4 tonnás volt a betakarított átlagmennyiség hektáronként. (MTI)
Az FVM legutóbbi felmérése is alátámasztja az aszály jelentős kártételét, a kalászos gabonáknál ugyanis – különösen az őszi búzánál – jelentős terméskieséssel lehet számolni. A többi mezőgazdaság kultúránál – napraforgó kukorica, cukorrépa, zöldség, gyümölcs – a veszteség még teljes biztonsággal nem ítélhető meg. A terméskiesés ugyanis függhet a csapadékhelyzet további alakulásától. Az agrártárcánál végzett termésbecslés alapján az őszi és tavaszi kalászos gabonáknál, valamint az őszi káposztarepcénél a terméskilátások jelentős mértékben maradtak el az előző évi és az elmúlt öt év átlagának terméseredményeitől. Az őszi búzánál a terméskiesés mértékét a szakértők 16,5 százalékra, az őszi árpánál 7,5 százalékra, a rozsnál 13,5 százalékra, a tritikálénál 8 százalékra, a tavaszi árpánál 7 százalékra, az őszi káposztarepcénél pedig 15 százalékra becsülték az előző évhez viszonyítva. Még ennél is nagyobb a kiesés mértéke, ha az elmúlt öt év átlageredményeit veszik alapul.
Az őszi búzánál a szakértők 2,9 tonnás hektáronkénti átlagtermést becsültek, az őszi árpánál 2,7 tonnás hektáronkénti hozammal számoltak, a rozsnál 1,7 tonnás termést reméltek betakarítani. A tritikálé és a tavaszi árpa hozamát egyaránt 2,5 tonnásra, az őszi káposztarepcéét 1,4 tonnásra becsülték hektáronként. Az agrártárca megyei földművelésügyi hivatalainak jelentései alapján összeállított július közepi felmérés szerint az addig betakarított termések átlagmennyiségét figyelembe véve őszi búzából 2,7 tonnás, őszi árpából 2,5 tonnás, rozsból 1,3 tonnás, tritikáléból 2 tonnás, tavaszi árpából 2,3 tonnás, őszi káposztarepcéből pedig 1,4 tonnás volt a betakarított átlagmennyiség hektáronként. (MTI)