Halálának hírét a kaliforniai Lawrence Livermore Laboratórium nevű nukleáris fegyverkutató intézet közölte, amelynek 1952-es megalapításában nagy szerepe volt a világhírű atomtudósnak, és amelynek Teller egykor igazgatója is volt.
Teller Ede 1908. január 15-én született Budapesten. A Műegyetemen kezdte, majd Németországban folytatta egyetemi tanulmányait, s 22 évesen doktorált. 1935-ben érkezett az Egyesült Államokba. Fontos szerepe volt ott a védelmi kutatásokban, részt vett az amerikai atombombát kifejlesztő Manhattan-tervben. A tudóst a hidrogénbomba atyjának is nevezték a fegyver kifejlesztésében játszott fontos szerepéért. A csillagháborús tervként emlegetett stratégiai védelmi kezdeményezés támogatója volt, legutóbb pedig a rakétavédelmi rendszer kérdései foglalkoztatták.
Munkásságáért számos kitüntetést kapott, egyebek között az Albert Einstein-díjat, az Enrico Fermi-díjat, a Nemzeti Tudományos Érdemérmet, idén júliusban pedig George Bush elnöktől a legmagasabb amerikai polgári kitüntetést, az Elnöki Szabadság-érdemrendet. A tudós már nem tudott elmenni a fehér házi ünnepségre, nevében a lánya vette át az elismerést. Teller Ede akkor az MTI-nek telefonon nyilatkozva azt mondta: abban látja kitüntetése okát, hogy a hidrogénbomba elkészítésében való közreműködésével segítette a hidegháború áldozatok nélküli megnyerését. Örömét fejezte ki afelett, hogy Magyarország integrálódik Nyugat-Európához, és azt ajánlotta, hogy az ország építsen ki minél szorosabb kapcsolatokat az Egyesült Államokkal.
A Magyar Tudományos Akadémia 1991-ben tiszteletbeli tagjává választotta. A világhírű tudós 1994-ben megkapta a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést, s 2001-ben elsőként neki ítélték oda az újra bevezetett Corvin-lánc kitüntetést. (MTI)
Teller Ede 1908. január 15-én született Budapesten. A Műegyetemen kezdte, majd Németországban folytatta egyetemi tanulmányait, s 22 évesen doktorált. 1935-ben érkezett az Egyesült Államokba. Fontos szerepe volt ott a védelmi kutatásokban, részt vett az amerikai atombombát kifejlesztő Manhattan-tervben. A tudóst a hidrogénbomba atyjának is nevezték a fegyver kifejlesztésében játszott fontos szerepéért. A csillagháborús tervként emlegetett stratégiai védelmi kezdeményezés támogatója volt, legutóbb pedig a rakétavédelmi rendszer kérdései foglalkoztatták.
Munkásságáért számos kitüntetést kapott, egyebek között az Albert Einstein-díjat, az Enrico Fermi-díjat, a Nemzeti Tudományos Érdemérmet, idén júliusban pedig George Bush elnöktől a legmagasabb amerikai polgári kitüntetést, az Elnöki Szabadság-érdemrendet. A tudós már nem tudott elmenni a fehér házi ünnepségre, nevében a lánya vette át az elismerést. Teller Ede akkor az MTI-nek telefonon nyilatkozva azt mondta: abban látja kitüntetése okát, hogy a hidrogénbomba elkészítésében való közreműködésével segítette a hidegháború áldozatok nélküli megnyerését. Örömét fejezte ki afelett, hogy Magyarország integrálódik Nyugat-Európához, és azt ajánlotta, hogy az ország építsen ki minél szorosabb kapcsolatokat az Egyesült Államokkal.
A Magyar Tudományos Akadémia 1991-ben tiszteletbeli tagjává választotta. A világhírű tudós 1994-ben megkapta a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést, s 2001-ben elsőként neki ítélték oda az újra bevezetett Corvin-lánc kitüntetést. (MTI)