A rendőrség sűrítette járőrszolgálatát a városokban, fokozottan ellenőrzi az autóbusz-állomásokat és erősítést küldött az útelzárásokhoz. A hadsereg rádiójának közlése szerint a biztonsági szolgálatoknak mintegy ötven készülőben lévő merényletről van tudomásuk. Lerombolta az izraeli hadsereg buszrobbantás palesztin öngyilkos merénylőjének a házát, és őrizetbe vette a merénylő rokonait – tájékoztattak palesztin források. A 23 éves öngyilkos merénylő, Mohamed Zohul a Jasszer Arafat Fatah mozgalmának fegyveres szárnyát alkotó az al-Aksza Mártírjainak Brigádjainak tagja volt.
A robbantás az izraeli kormány érvelését támasztja alá a hágai Nemzetközi Bíróságnak (ICJ) hétfőn kezdődő perben, amelyben a palesztinok az Izraelt Ciszjordániától elválasztó biztonsági falról akarják kimondatni a bírákkal, hogy az palesztin területeket vesz el, és megnehezíti az önálló palesztin állam létrejöttét. A fal azon a tűzszüneti vonalon épül, amely az 1967-es palesztin-izraeli háború lezárásaként alakult ki. Izrael a tűzszüneti vonalon épült falat nem államhatárnak, hanem a palesztin merénylők beszivárgását meggátló intézkedésnek tekinti -írja a Financial Times.
A hágai nemzetközi bíróság az ENSZ közgyűlésének kérésére ül össze, de döntésének nincsenek közvetlen jogi következményei. Nemzetközi jogi szakértők szerint Izraelnek joga van megtenni a megfelelő intézkedéseket, hogy megvédje állampolgárait és határait. Az Egyesült Államok és az EU tagországai szintén úgy gondolják, hogy a nemzetközi bíróság nem a megfelelő fórum a fal ügyének és a biztonsági kérdések rendezésére. A palesztinok, valamint a Hágában mellettük érvelő 13 országot tömörítő Arab Liga és az Iszlám Konferencia viszont a nemzetközi szakértők által kidolgozott „útiterv” nevű békefolyamat helyett, a területi kérdésekre igyekeznek terelni a figyelmet.
Az izraeliek, az Egyesült Államok és az európaiak – akik személyesen nem képviseltetik magukat a hágai tárgyaláson, csak írásban nyújtották be érvelésüket – inkább a békefolyamat elakadásának okairól beszélnének.
A robbantás az izraeli kormány érvelését támasztja alá a hágai Nemzetközi Bíróságnak (ICJ) hétfőn kezdődő perben, amelyben a palesztinok az Izraelt Ciszjordániától elválasztó biztonsági falról akarják kimondatni a bírákkal, hogy az palesztin területeket vesz el, és megnehezíti az önálló palesztin állam létrejöttét. A fal azon a tűzszüneti vonalon épül, amely az 1967-es palesztin-izraeli háború lezárásaként alakult ki. Izrael a tűzszüneti vonalon épült falat nem államhatárnak, hanem a palesztin merénylők beszivárgását meggátló intézkedésnek tekinti -írja a Financial Times.
A hágai nemzetközi bíróság az ENSZ közgyűlésének kérésére ül össze, de döntésének nincsenek közvetlen jogi következményei. Nemzetközi jogi szakértők szerint Izraelnek joga van megtenni a megfelelő intézkedéseket, hogy megvédje állampolgárait és határait. Az Egyesült Államok és az EU tagországai szintén úgy gondolják, hogy a nemzetközi bíróság nem a megfelelő fórum a fal ügyének és a biztonsági kérdések rendezésére. A palesztinok, valamint a Hágában mellettük érvelő 13 országot tömörítő Arab Liga és az Iszlám Konferencia viszont a nemzetközi szakértők által kidolgozott „útiterv” nevű békefolyamat helyett, a területi kérdésekre igyekeznek terelni a figyelmet.
Az izraeliek, az Egyesült Államok és az európaiak – akik személyesen nem képviseltetik magukat a hágai tárgyaláson, csak írásban nyújtották be érvelésüket – inkább a békefolyamat elakadásának okairól beszélnének.