Nagy-Britanniában megnégyszereződött három év alatt a megfigyelő kamerák száma – jelentette hétfőn a The Independent című lap egy EU-tanulmányra hivatkozva. Az "Urbaneye" (Városi szem) címmel végzett kétéves felmérés során hét jelenlegi és jövendő EU-tagállamban, köztük Magyarországon tudakolták az emberek véleményét a kérdésről.
A felmérés szerint a britek 90 százaléka, míg a németeknek 48, és az osztrákoknak alig 24 százaléka támogatja, hogy nyilvános helyeken kamerákat szerelnek fel megfigyelési célból. Magyarországon a szigorú adatvédelmi előírások és az adatvédelmi biztos állásfoglalásai ellenére is nő a köztéri kamerák száma. Hazánkban csak a kamera egyértelmű jelölésével lehet képrögzítő eszközt működtetni. Ennek ellenére az Independentnek nyilatkozó Eric Töpfer, a Berlini Műszaki Egyetem kutatója szerint a csatlakozó országok közül Magyarországon terjed leginkább a biztonsági kamerázás – leginkább a növekvő bűnözéstől való félelem miatt.
Az ADT-Sensormatic Kft. megbízásából készült és áprilisban nyilvánosságra hozott magyarországi felmérés szerint a megkérdezettek több mint 50 százaléka úgy tartja, a térfigyelő rendszerek elriasztják a bűnözőket, és közel 90 százalékukat ugyanakkor nem zavarja, hogy a kamerák őket is "szemmel tartják".
A londoniak 66 százaléka nem kifogásolná, hogy utcájában kamerát szereljenek fel, és 47 százalék véli úgy, hogy ezáltal csökkenteni lehet a bűntények számát. Ehhez képest a bécsieknek csupán 25 százaléka tűrne meg kamerát az utcájában és mindössze négy százaléka hiszi, hogy több megfigyeléssel el lehet riasztani a bűnözőket. A Budapest VIII. kerületében elhelyezett térfigyelő rendszer igazolta a várakozásokat, az utcai prostitúció lényegében megszűnt és az autólopások is a töredékükre csökkentek.
A kamerák nemcsak a nyilvános tereket figyelik, de behatolnak a britek intimszférájába is. Az angol bevásárlóközpontok 90,5, míg a nyilvános vécék 52 százalékát zártrendszerű televíziós kamerák sasolják. (Ausztriában a vizeldék 1,5 százalékát kontrolálják vizuálisan.)
A kamerák angliai elterjedését a növekvő bűnözés, az IRA-fenyegetés és James Bulger tizenegy évvel ezelőtti meggyilkolása serkentette. Utóbbi négyéves kisfiú volt, akit gyilkosai egy liverpooli áruházban csaltak el, amit az üzlet kamerája rögzített, és így bukkantak az elkövetők, két kiskorú nyomára.
A zártrendszerű tévé, a CCTV (closed circuit television) hívei gyakran idézett gyakorlati érve a megfigyelés mellett, hogy míg Angliában az összes ismertté vált bűncselekmény 2 százalékkal csökkent, addig a kamerás megfigyeléstől idegenkedő Franciaországban és Portugáliában 16, Spanyolországban és Hollandiában 10 százalékkal nőtt a bűnözés.
Szakértők szerint a biztonságukat féltő emberek számára ezek az érvek mostanában mindenbizonnyal meggyőzőbbek, mint az Orwell Nagy Testvérével fenyegető adatvédelmi aggályok: a brit és ír példa egyre ragadósabb lesz, és a következő négy évben térfigyelő kamerákra meg "virtuális biztonsági őrökre" több mint 10 százalékkal többet költenek majd az EU-ban, mint most.
A felmérés szerint a britek 90 százaléka, míg a németeknek 48, és az osztrákoknak alig 24 százaléka támogatja, hogy nyilvános helyeken kamerákat szerelnek fel megfigyelési célból. Magyarországon a szigorú adatvédelmi előírások és az adatvédelmi biztos állásfoglalásai ellenére is nő a köztéri kamerák száma. Hazánkban csak a kamera egyértelmű jelölésével lehet képrögzítő eszközt működtetni. Ennek ellenére az Independentnek nyilatkozó Eric Töpfer, a Berlini Műszaki Egyetem kutatója szerint a csatlakozó országok közül Magyarországon terjed leginkább a biztonsági kamerázás – leginkább a növekvő bűnözéstől való félelem miatt.
Az ADT-Sensormatic Kft. megbízásából készült és áprilisban nyilvánosságra hozott magyarországi felmérés szerint a megkérdezettek több mint 50 százaléka úgy tartja, a térfigyelő rendszerek elriasztják a bűnözőket, és közel 90 százalékukat ugyanakkor nem zavarja, hogy a kamerák őket is "szemmel tartják".
A londoniak 66 százaléka nem kifogásolná, hogy utcájában kamerát szereljenek fel, és 47 százalék véli úgy, hogy ezáltal csökkenteni lehet a bűntények számát. Ehhez képest a bécsieknek csupán 25 százaléka tűrne meg kamerát az utcájában és mindössze négy százaléka hiszi, hogy több megfigyeléssel el lehet riasztani a bűnözőket. A Budapest VIII. kerületében elhelyezett térfigyelő rendszer igazolta a várakozásokat, az utcai prostitúció lényegében megszűnt és az autólopások is a töredékükre csökkentek.
A kamerák nemcsak a nyilvános tereket figyelik, de behatolnak a britek intimszférájába is. Az angol bevásárlóközpontok 90,5, míg a nyilvános vécék 52 százalékát zártrendszerű televíziós kamerák sasolják. (Ausztriában a vizeldék 1,5 százalékát kontrolálják vizuálisan.)
A kamerák angliai elterjedését a növekvő bűnözés, az IRA-fenyegetés és James Bulger tizenegy évvel ezelőtti meggyilkolása serkentette. Utóbbi négyéves kisfiú volt, akit gyilkosai egy liverpooli áruházban csaltak el, amit az üzlet kamerája rögzített, és így bukkantak az elkövetők, két kiskorú nyomára.
A zártrendszerű tévé, a CCTV (closed circuit television) hívei gyakran idézett gyakorlati érve a megfigyelés mellett, hogy míg Angliában az összes ismertté vált bűncselekmény 2 százalékkal csökkent, addig a kamerás megfigyeléstől idegenkedő Franciaországban és Portugáliában 16, Spanyolországban és Hollandiában 10 százalékkal nőtt a bűnözés.
Szakértők szerint a biztonságukat féltő emberek számára ezek az érvek mostanában mindenbizonnyal meggyőzőbbek, mint az Orwell Nagy Testvérével fenyegető adatvédelmi aggályok: a brit és ír példa egyre ragadósabb lesz, és a következő négy évben térfigyelő kamerákra meg "virtuális biztonsági őrökre" több mint 10 százalékkal többet költenek majd az EU-ban, mint most.