A gyűlöletbeszéd-ellenes törvény egészében, az agrártörvény részben alkotmányellenes

Utolsó frissítés:

A Btk. módosítása szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a szabad véleménynyilvánítás alkotmányos jogát – döntött az Alkotmánybíróság. Mádl Ferencnek igaza lett.

Alkotmányellenes rendelkezéseket tartalmaz a mezőgazdasági termékek kereskedelmi többletkészletezésével kapcsolatos intézkedésekről szóló, az Országgyűlés által április 5-én elfogadott, ki nem hirdetett törvény – mondta ki az Alkotmánybíróság a hétfőn Budapesten nyilvánosan kihirdetett határozatában.



Az ügyben Mádl Ferenc köztársasági elnök fordult a testülethez előzetes normakontrollért. A egyhangúlag meghozott határozat kimondta, hogy a normaszöveg több rendelkezése is az alaptörvénybe ütközik. Az indokolás szerint ezen rendelkezések visszaható hatályúak, nem biztosítanak a végrehajtásukhoz való felkészülésre megfelelő időt, továbbá olyan felhatalmazást tartalmaznak, amely alapján fizetési kötelezettséget rendelet határoz meg, holott ilyen természetű kötelezettséget csak törvény írhat elő.



A kifogásolt jogszabály a meghatározott mezőgazdasági termékek tekintetében az érintett piaci szereplők számára előírta készleteik felmérését, ha pedig a piaci szereplő többletkészlettel rendelkezik, az után a központi költségvetésnek díjat, tehát egyfajta adót kellett volna fizetnie.



Az államfő indítványa alapján az alkotmányossági vizsgálat nem az Európai Uniónak a kifogásolt törvény alapját képező szabályaira vonatkozott, hanem az Európai Unió rendeleteinek végrehajtására megalkotott magyar jogi szabályozásra.



http://www.csaladfa.hu/linkgyujtemeny.htmAlkotmánysértőnek mondta ki az Alkotmánybíróság egyhangú ítéletében a büntető törvénykönyvnek (Btk.) a gyűlöletbeszédre vonatkozó módosítását is.



Az Országgyűlés múlt év december 8-án változtatta meg a közösség elleni izgatás büntetőjogi tényállásának több elemét és a rendelkezést kiegészítette egy új, becsmérlési tényállással. Az ügyben Mádl Ferenc köztársasági elnök szintén alkotmányossági aggályokat fogalmazott meg, ezért a törvényt nem írta alá, hanem annak előzetes alkotmányossági vizsgálatát kezdeményezte az Alkotmánybíróságnál.



A testület indokolása szerint a gyűlöletre izgatás kifejezés beiktatásával és az erőszakos cselekmény elkövetésére való felhívás külön kiemelésével a jogalkotó oly mértékben kitágította a büntetendővé nyilvánított magatartások körét, hogy az az alaptörvény sérelmét eredményezte. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a büntető törvénykönyvbe iktatott új, becsmérlési tényállás is szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a szabad véleménynyilvánítás alkotmányos jogát.

(MTI)