Valószínűleg alkalmatlannak fogják minősíteni az Információs Hivatal (IH) élére Medgyessy Péter által jelölt Zsohár Istvánt az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának fideszes tagjai, köztük a bizottság elnöke, Demeter Ervin is, jóllehet ettől még a kormányfő jelöltje veheti át az irányítást a magyar kémszervezet felett. Medgyessy Péter ugyanis hétfőn felmentette tisztségéből az IH főigazgatóját, Czukor József vezérőrnagyot és a megüresedő posztra Zsohárt javasolta. Persze ez utóbbitól egyáltalán nem áll távol a kémkedés. A közgáz egyetem Nemzetközi Kapcsolatok szakán 1975-ben végzett, majd egyből a hírszerzés kötelékébe szegődött titkosszolga 2002-ig dolgozott az IH munkatársaként. Angolul, franciául és oroszul jól beszél, háromszor volt külszolgálaton (egyebek mellett moszkvai rezidensként), négy éven keresztül pedig az IH műveleti igazgatójaként tevékenykedett. Az NBH főigazgatójává szintén Medgyessy nevezte ki még 2002-ben.
A kormányszóvivő a „megváltozott nemzetközi környezetből fakadó új biztonsági kihívásokra való felkészüléssel”, valamint az „európai uniós tagságunkból következő hazai és nemzetközi együttműködés erősítésével” indokolta Zsohár István jelölését. A Fidesz „szokatlannak” nevezte Medgyessy lépését, mondván: a szolgálatoknál nem szokás, hogy „minden érdemi indoklás nélkül” vezetőcseréket hajtsanak végre. Demeter Ervin, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának fideszes elnöke a hvg.hu-nak elmondta: szerinte Zsohár jelölése mögött az MSZP nemzetbiztonsági munkacsoportjának lobbizása állhat. A titkosszolgálatoknál évek óta folyamatos rivalizálás megy a „gyengébb képességű katonák” vezette katonai és a „jobb képességű” polgári titkosszolgálatok között, és az MSZP-n belül most megerősödhetett a Zsohár mögött álló katonai titkosszolgálati lobbi – véli a fideszes politikus, aki szerint a szocialista párton belül működő nemzetbiztonsági bizottságot is az ehhez a lobbihoz tartozó, egykoron szovjetbarát, ma már többségében nyugdíjas ex-titkosszolgák alkotják.
Az ellenzéki politikus nemcsak ideológiai alapokon neheztel az új kémfőnök-jelöltre. Meggyőződése, hogy Zsohár az NBH élén feltétel nélkül hajtja végre Tóth András, a szolgálatok irányítását felügyelő politikai államtitkár „közvetlen utasításait”. Szerinte Zsohár akadályozta, hogy a brókerügyet vizsgáló bizottság megkapja a K and H botrány során született több száz oldalas lehallgatási jegyzőkönyvet a nemzetbiztonságiaktól. (Az MSZP ezzel szemben úgy véli: a bizottság nem, csak Demeter kérte a jegyzőkönyvet a hivataltól; s az NBH minden tájékoztatást megadott a bizottságnak, amit az kért.)
Tóth Károly , a nemzetbiztonsági bizottságának szocialista alelnöke a hvg.hu nak kifejtette, nincs szó holmi MSZP-n belüli lobbizásról és Zsohár jelölése is szakmai döntésen alapul. A szolgálatoknál ugyanis felerősödött egy, a terrorizmus elleni harc során a nemzetközi együttműködésben jeleskedő munkacsoport, melyet az NBH-főigazgató vezetett, ezért kezdeményezik kinevezését az IH élére. Demeter vádjaira reagálva, miszerint Zsohárt lojalitása miatt nyomnák át a hírszerzéshez, Tóth kijelentette: 1994 óta tagja a nemzetbiztonsági bizottságnak és úgy véli, a szolgálatok vezetői a mindenkori kormányhoz lojálisak. Arra a kérdésünkre, hogy akkor miért váltogatják a szolgálatoknál kurzusonként a főigazgatókat, azt felelte: ez egy Magyarországon kialakult gyakorlat.
Demeter véleményének - miszerint a leváltás és kinevezés mögött a "szocialista párton belüli belharc" áll - az is ellentmond, hogy a mostanra beért változásokat sokan már márciusban sejteni vélték, amikoris a kormányfő látogatást tett a szolgálatoknál.
Ettől függetlenül legalábbis furcsa, hogy Czukor menesztését az új biztonsági kihívásokkal magyarázta a kormányszóvivő, eddig ugyanis szó sem volt arról, hogy akár az EU-csatlakozással, akár a madridi terrorakcióval bármi is változott volna ezen a területen. Sőt a Külügyminisztérium által márciusban elfogadott nemzeti biztonsági stratégia kidolgozásánál a külügyi tárca nagyban támaszkodott az Orbán-kormány által elfogadott stratégiára, így a dokumentumban foglaltak a minisztérium szerint sem jelentettek áttörést a magyar biztonságpolitikában. Bródi Gábor, a dokumentumot ismertető helyettes államtitkár néhány hónapja éppen azt ecsetelte, hogy még a madridi események miatt sem írták át a stratégiát, hiszen a terrorizmus amúgy is kiemelt helyen szerepel a szervezett bűnözés, az illegális migráció és a gazdasági instabilitás mellett.
A kormányszóvivő a „megváltozott nemzetközi környezetből fakadó új biztonsági kihívásokra való felkészüléssel”, valamint az „európai uniós tagságunkból következő hazai és nemzetközi együttműködés erősítésével” indokolta Zsohár István jelölését. A Fidesz „szokatlannak” nevezte Medgyessy lépését, mondván: a szolgálatoknál nem szokás, hogy „minden érdemi indoklás nélkül” vezetőcseréket hajtsanak végre. Demeter Ervin, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának fideszes elnöke a hvg.hu-nak elmondta: szerinte Zsohár jelölése mögött az MSZP nemzetbiztonsági munkacsoportjának lobbizása állhat. A titkosszolgálatoknál évek óta folyamatos rivalizálás megy a „gyengébb képességű katonák” vezette katonai és a „jobb képességű” polgári titkosszolgálatok között, és az MSZP-n belül most megerősödhetett a Zsohár mögött álló katonai titkosszolgálati lobbi – véli a fideszes politikus, aki szerint a szocialista párton belül működő nemzetbiztonsági bizottságot is az ehhez a lobbihoz tartozó, egykoron szovjetbarát, ma már többségében nyugdíjas ex-titkosszolgák alkotják.
Az ellenzéki politikus nemcsak ideológiai alapokon neheztel az új kémfőnök-jelöltre. Meggyőződése, hogy Zsohár az NBH élén feltétel nélkül hajtja végre Tóth András, a szolgálatok irányítását felügyelő politikai államtitkár „közvetlen utasításait”. Szerinte Zsohár akadályozta, hogy a brókerügyet vizsgáló bizottság megkapja a K and H botrány során született több száz oldalas lehallgatási jegyzőkönyvet a nemzetbiztonságiaktól. (Az MSZP ezzel szemben úgy véli: a bizottság nem, csak Demeter kérte a jegyzőkönyvet a hivataltól; s az NBH minden tájékoztatást megadott a bizottságnak, amit az kért.)
Tóth Károly , a nemzetbiztonsági bizottságának szocialista alelnöke a hvg.hu nak kifejtette, nincs szó holmi MSZP-n belüli lobbizásról és Zsohár jelölése is szakmai döntésen alapul. A szolgálatoknál ugyanis felerősödött egy, a terrorizmus elleni harc során a nemzetközi együttműködésben jeleskedő munkacsoport, melyet az NBH-főigazgató vezetett, ezért kezdeményezik kinevezését az IH élére. Demeter vádjaira reagálva, miszerint Zsohárt lojalitása miatt nyomnák át a hírszerzéshez, Tóth kijelentette: 1994 óta tagja a nemzetbiztonsági bizottságnak és úgy véli, a szolgálatok vezetői a mindenkori kormányhoz lojálisak. Arra a kérdésünkre, hogy akkor miért váltogatják a szolgálatoknál kurzusonként a főigazgatókat, azt felelte: ez egy Magyarországon kialakult gyakorlat.
Demeter véleményének - miszerint a leváltás és kinevezés mögött a "szocialista párton belüli belharc" áll - az is ellentmond, hogy a mostanra beért változásokat sokan már márciusban sejteni vélték, amikoris a kormányfő látogatást tett a szolgálatoknál.
Ettől függetlenül legalábbis furcsa, hogy Czukor menesztését az új biztonsági kihívásokkal magyarázta a kormányszóvivő, eddig ugyanis szó sem volt arról, hogy akár az EU-csatlakozással, akár a madridi terrorakcióval bármi is változott volna ezen a területen. Sőt a Külügyminisztérium által márciusban elfogadott nemzeti biztonsági stratégia kidolgozásánál a külügyi tárca nagyban támaszkodott az Orbán-kormány által elfogadott stratégiára, így a dokumentumban foglaltak a minisztérium szerint sem jelentettek áttörést a magyar biztonságpolitikában. Bródi Gábor, a dokumentumot ismertető helyettes államtitkár néhány hónapja éppen azt ecsetelte, hogy még a madridi események miatt sem írták át a stratégiát, hiszen a terrorizmus amúgy is kiemelt helyen szerepel a szervezett bűnözés, az illegális migráció és a gazdasági instabilitás mellett.