Nincs szükség vészforgatókönyvre, hiszen megvan a lehetőség arra, hogy a két kormánypárt augusztus 26-ig megállapodjon a miniszterelnök-jelölt személyéről - nyilatkozta kedden Horn Gábor. A kormányfő a múlt csütörtöki egyeztetésen ezt szabta feltételül ahhoz, hogy megvárja a konstruktív bizalmatlansági indítvány benyújtását - mondta a szabad demokrata ügyvivő azzal kapcsolatban, hogy felmerült, Medgyessy Péternek az indítvány beadását megelőző lemondása esetén Mádl Ferenc államfő dönthetne, mely paramenti erőnek ad kormányalakítási megbízást.
Bragyova András alkotmányjogász szerint a harminc napos lemondási határidő, amelyet a kormánytagok és államtitkárok jogállásáról szóló törvény rögzít, alapvetően a munkajogi jellegű jogviszonyokra, az abból fakadó jogokra és kötelezettségekre vonatkozik. A miniszterelnök megbízatása, véli az alkotmányjogász, lemondásával megszűnik, attól kezdve ügyvezető miniszterelnök és nem nyújtható be ellene konstruktív bizalmatlansági indítvány, hiszen ebben a helyzetben a jogintézmény teljességgel okafogyottá válna. A konstruktív bizalmatlansági indítvány célja ugyanis a miniszterelnöki megbízatás megszüntetése, ami a lemondással amúgy is megtörténik - mondta Bragyova. "Ilyen alkotmányjogászi álláspont is van, meg olyan is" - reagált az alkotmányjogász álláspontjára Horn Gábor.
Szili Katalin házelnök kedden elmondta, hogy amennyiben Medgyessy Péter benyújtja lemondását az államfőnek, abban az esetben "a konstruktív bizalmatlansági indítvány egyfajta beelőzése történhet, és keresztezheti ezt a kérdést". Ennek kapcsán Bragyova András kifejtette: a konstruktív bizalmatlansági indítványt határozati javaslat formájában a házelnökhöz kell benyújtani, ez után legkevesebb három nap elteltével következhet a javaslat vitája, illetve a szavazás a javaslatról. Ebben az időintervallumban is sor kerülhet ugyanakkor a miniszterelnök lemondó nyilatkozatára, amely egy befejezett tény közlése, és ezzel még mindig okafogyottá tehető a konstruktív bizalmatlansági indítvány. Tehát a lemondó nyilatkozat a konstruktív bizalmatlansági indítványt bármikor megelőzheti és okafogyottá teheti az indítvány parlamenti vitájáig - tette hozzá a szakember.
Bragyova András azt is elmondta: amennyiben a lemondást követően sor kerülne az ügyvezető miniszterelnök elleni bizalmatlansági indítvány benyújtására, annak elfogadhatóságáról, tárgyalhatóságáról az országgyűlés plenáris ülése egyszerű többséggel dönt. Ez esetben nem tud olyan alkotmánybírósági döntést elképzelni, amely az országgyűlésnek ezt az egyedi döntését megsemmisítené, legfeljebb absztrakt alkotmányértelmezés kérhető, amely a jövőre nézve ad iránymutatást - tette hozzá.
(MTI)
Bragyova András alkotmányjogász szerint a harminc napos lemondási határidő, amelyet a kormánytagok és államtitkárok jogállásáról szóló törvény rögzít, alapvetően a munkajogi jellegű jogviszonyokra, az abból fakadó jogokra és kötelezettségekre vonatkozik. A miniszterelnök megbízatása, véli az alkotmányjogász, lemondásával megszűnik, attól kezdve ügyvezető miniszterelnök és nem nyújtható be ellene konstruktív bizalmatlansági indítvány, hiszen ebben a helyzetben a jogintézmény teljességgel okafogyottá válna. A konstruktív bizalmatlansági indítvány célja ugyanis a miniszterelnöki megbízatás megszüntetése, ami a lemondással amúgy is megtörténik - mondta Bragyova. "Ilyen alkotmányjogászi álláspont is van, meg olyan is" - reagált az alkotmányjogász álláspontjára Horn Gábor.
Szili Katalin házelnök kedden elmondta, hogy amennyiben Medgyessy Péter benyújtja lemondását az államfőnek, abban az esetben "a konstruktív bizalmatlansági indítvány egyfajta beelőzése történhet, és keresztezheti ezt a kérdést". Ennek kapcsán Bragyova András kifejtette: a konstruktív bizalmatlansági indítványt határozati javaslat formájában a házelnökhöz kell benyújtani, ez után legkevesebb három nap elteltével következhet a javaslat vitája, illetve a szavazás a javaslatról. Ebben az időintervallumban is sor kerülhet ugyanakkor a miniszterelnök lemondó nyilatkozatára, amely egy befejezett tény közlése, és ezzel még mindig okafogyottá tehető a konstruktív bizalmatlansági indítvány. Tehát a lemondó nyilatkozat a konstruktív bizalmatlansági indítványt bármikor megelőzheti és okafogyottá teheti az indítvány parlamenti vitájáig - tette hozzá a szakember.
Bragyova András azt is elmondta: amennyiben a lemondást követően sor kerülne az ügyvezető miniszterelnök elleni bizalmatlansági indítvány benyújtására, annak elfogadhatóságáról, tárgyalhatóságáról az országgyűlés plenáris ülése egyszerű többséggel dönt. Ez esetben nem tud olyan alkotmánybírósági döntést elképzelni, amely az országgyűlésnek ezt az egyedi döntését megsemmisítené, legfeljebb absztrakt alkotmányértelmezés kérhető, amely a jövőre nézve ad iránymutatást - tette hozzá.
(MTI)