Franke, a heidelbergi rákkutató központ osztályvezetője, a doppingügyek legtekintélyesebb németországi szakértőinek egyike a német szaksajtóból és diszkoszvető fiától is tudomást szerzett Fazekas Róbert atléta doppingolásáról. Továbbá: 2002-ben egy német edzőt két magyar tréner, egymástól függetlenül, tájékoztatta arról, hogy miféle "vizelettrükkökkel" cselezik ki a doppingellenőrzést a magyar atléták, és név szerint is említették Fazekast. A német tréner jelentette az ügyet a német, majd a nemzetközi atlétikai szövetségnek. „Az azóta eltelt két évben semmi sem történt, legfeljebb annyi, hogy néhány hónappal az előbbi fejlemény után, a müncheni atlétikai Európa-bajnokságon Fazekast még doppingvizsgálat alá sem vetették” - mondta Franke.
Franke személyesen ismeri a német edzőt és a magyar informátorokat is, de a nevüket nem adja ki. A professzor szerint Fazekas vizeletcserével próbálkozott, de túl kevés vizeletmintát adott, ő maga viszont nem produkálhatott, mert azonnal kiderült volna, hogy tele van doppingszerrel.
„Szó sincs arról, hogy csupán Fazekas és Annus doppingolt volna. Másutt viszont jobban odafigyeltek, és időben abbahagyták a tiltott szerek szedését. Három héttel később ezek a szerek már nem mutathatók ki a szervezetben, ezért nincs is értelme a versenyeken való ellenőrzésnek. De persze mindig vannak olyanok, akik hisznek benne, hogy megússzák a kontrollt vagy ki tudják cselezni az ellenőröket. Bár olykor fájdalmas az efféle trükközés, a sportolók hajlandóak rá; az aranyérem mindent megér" – véli Franke.
Véleménye szerint ugyan vannak olyan versenyszámok, amelyekben anabolikus szteroid nélkül is lehet sikert elérni, például a magas-, illetve rúdugrásban, de vannak olyan területek, amelyeken a kimagasló eredmény szinte elképzelhetetlen doppingolás nélkül. Ilyen például a súlylökés, a súlyemelés és a sprintszámok. Bizonyos eredmények eleve gyanúsak: amikor Marita Koch 1985-ben világrekordot futott, annyi szteroidot kapott, mint később - férfi létére - Ben Johnson. Nem csoda, hogy a 47,6 másodperces időnek húsz évvel később sem ér senki a közelébe.
Németországban a sportolókat áldozatnak tekintették, de a recept nélkül, tiltott szereket használó orvosokat és edzőket testi sértés vádjával bíróság elé lehet állítani. Görögországban az államügyészség foglalkozik a doppingon ért sportolók ügyével. Franke érthetetlennek tartaná, ha Magyarországon nem ez történne.
Franke személyesen ismeri a német edzőt és a magyar informátorokat is, de a nevüket nem adja ki. A professzor szerint Fazekas vizeletcserével próbálkozott, de túl kevés vizeletmintát adott, ő maga viszont nem produkálhatott, mert azonnal kiderült volna, hogy tele van doppingszerrel.
„Szó sincs arról, hogy csupán Fazekas és Annus doppingolt volna. Másutt viszont jobban odafigyeltek, és időben abbahagyták a tiltott szerek szedését. Három héttel később ezek a szerek már nem mutathatók ki a szervezetben, ezért nincs is értelme a versenyeken való ellenőrzésnek. De persze mindig vannak olyanok, akik hisznek benne, hogy megússzák a kontrollt vagy ki tudják cselezni az ellenőröket. Bár olykor fájdalmas az efféle trükközés, a sportolók hajlandóak rá; az aranyérem mindent megér" – véli Franke.
Véleménye szerint ugyan vannak olyan versenyszámok, amelyekben anabolikus szteroid nélkül is lehet sikert elérni, például a magas-, illetve rúdugrásban, de vannak olyan területek, amelyeken a kimagasló eredmény szinte elképzelhetetlen doppingolás nélkül. Ilyen például a súlylökés, a súlyemelés és a sprintszámok. Bizonyos eredmények eleve gyanúsak: amikor Marita Koch 1985-ben világrekordot futott, annyi szteroidot kapott, mint később - férfi létére - Ben Johnson. Nem csoda, hogy a 47,6 másodperces időnek húsz évvel később sem ér senki a közelébe.
Németországban a sportolókat áldozatnak tekintették, de a recept nélkül, tiltott szereket használó orvosokat és edzőket testi sértés vádjával bíróság elé lehet állítani. Görögországban az államügyészség foglalkozik a doppingon ért sportolók ügyével. Franke érthetetlennek tartaná, ha Magyarországon nem ez történne.