A sorkötelezettség eltörlése mellett a kormány új minősített időszakot, "megelőző védelmi helyzetet" vezetne be, amelynek elrendeléséről az Országgyűlés kétharmados többséggel döntene - közölte az államtitkár. Iváncsik Imre szerint az új honvédelmi törvény benyújtását "a honvédelmi rendszerváltás, az önkéntes haderőre való áttérés indokolja". Megváltozik a haderő feladata, struktúrája és szervezése is, az új típusú fenyegetettségek kezelését ugyanis speciális katonai képességekkel rendelkező, professzionális haderővel lehet megoldani. Az államtitkár a "megelőző védelmi helyzet" bevezetéséről azt mondta, hogy a köztes lépcsőt kíván beiktatni a békeidőben történő hatalomgyakorlás és a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapotban való működése közé, lehetőséget biztosítva hadkötelesek sorozására és kiképzésére. Az államtitkár közölte, az alkotmánymódosítással a határőrség fegyveres erő helyett rendvédelmi szerv lenne.
Keleti György MSZP-s képviselő szerint a Fidesz az időszak bevezetéséről szóló döntést az Országgyűlés helyett a kormány hatáskörébe utalná, ami azonban szerinte lehetőséget biztosítana arra, hogy bármikor visszaállítsák a sorkötelezettséget.
Simicskó István (Fidesz) elmondta, egyetértenek a sorkatonai szolgálat eltörlésével, mert az nem tölti be társadalmi célját, a fiatalok nevelését, ugyanakkor nem értenek egyet az új minősített időszak bevezetésével. A Fidesz a megelőző védelmi helyzetre és a határőrségre vonatkozó javaslatokat jelenlegi formájukban nem tudja támogatni, mert a hatályos szabályozást elégségesnek tartja, ezért a párt módosító indítványokat nyújt be.
Simicskó szerint szükséges lenne egy kiegészítő területvédelmi erő létrehozása, amely kizárólag önkéntes alapon szerveződne és ahol azok, akik szabadidejükben vállalják, megszerezhetnék az alapismereteket. Kifogásolta azt is, hogy a hadkötelezettség megszűnésével a tartalékos szolgálat is megszűnne, így a ma zömmel profi katonákból álló tartalékosokat sem lehetne behívni.
Mécs Imre (SZDSZ) frakciója nevében támogatásáról biztosította az előterjesztést: "A tömeghadseregek ügyében lehet, hogy szükség volt a sorkötelezettségre, de mára megváltozott a hadsereg teljesítményének szemlélete: a profi, jól felszerelt, de kis létszámú hadseregek óriási túlérővel szemben képesek keresztülvinni a kívánt akaratot".
Karsai Péter (MDF) azt mondta, frakciója az általuk benyújtandó módosító javaslatok elfogadása esetén alakítja ki álláspontját az előterjesztésről, amelyet átgondolatlannak, katona- és védelempolitikai szempontból "több mint aggályosnak" nevezett. "Jelen formájában elhatárolódunk ettől a javaslattól, amely az SZDSZ által kikényszerített döntéshez kíván jogi keretet adni" - jelentette ki Karsai Péter.
Több ellenzéki képviselő az operativitást hiányolta a kormány által javasolt rendszerből: kétszer kell kétharmados parlamenti döntés a rendkívüli állapot vagy hadiállapot kihirdetéséhez, és csak ezután lehet sorozást elrendelni. Mint mondták, az ilyen helyzetekre vonatkozó döntést a NATO és az Európai Unió más tagállamai közül több helyen a kormány hozza meg.
Keleti György (MSZP) egy kompromisszumos javaslattal élt: megmaradna a kétharmados döntés a hadiállapotnál, illetve a "megelőző védelmi helyzetnél", de a sorozáshoz elegendő lenne a képviselők több mint felének egyetértése. Az elnöklő Harrach Péter nem zárta le az általános vitát, a képviselők kedden még folytathatják azt. (MTI)
Keleti György MSZP-s képviselő szerint a Fidesz az időszak bevezetéséről szóló döntést az Országgyűlés helyett a kormány hatáskörébe utalná, ami azonban szerinte lehetőséget biztosítana arra, hogy bármikor visszaállítsák a sorkötelezettséget.
Simicskó István (Fidesz) elmondta, egyetértenek a sorkatonai szolgálat eltörlésével, mert az nem tölti be társadalmi célját, a fiatalok nevelését, ugyanakkor nem értenek egyet az új minősített időszak bevezetésével. A Fidesz a megelőző védelmi helyzetre és a határőrségre vonatkozó javaslatokat jelenlegi formájukban nem tudja támogatni, mert a hatályos szabályozást elégségesnek tartja, ezért a párt módosító indítványokat nyújt be.
Simicskó szerint szükséges lenne egy kiegészítő területvédelmi erő létrehozása, amely kizárólag önkéntes alapon szerveződne és ahol azok, akik szabadidejükben vállalják, megszerezhetnék az alapismereteket. Kifogásolta azt is, hogy a hadkötelezettség megszűnésével a tartalékos szolgálat is megszűnne, így a ma zömmel profi katonákból álló tartalékosokat sem lehetne behívni.
Mécs Imre (SZDSZ) frakciója nevében támogatásáról biztosította az előterjesztést: "A tömeghadseregek ügyében lehet, hogy szükség volt a sorkötelezettségre, de mára megváltozott a hadsereg teljesítményének szemlélete: a profi, jól felszerelt, de kis létszámú hadseregek óriási túlérővel szemben képesek keresztülvinni a kívánt akaratot".
Karsai Péter (MDF) azt mondta, frakciója az általuk benyújtandó módosító javaslatok elfogadása esetén alakítja ki álláspontját az előterjesztésről, amelyet átgondolatlannak, katona- és védelempolitikai szempontból "több mint aggályosnak" nevezett. "Jelen formájában elhatárolódunk ettől a javaslattól, amely az SZDSZ által kikényszerített döntéshez kíván jogi keretet adni" - jelentette ki Karsai Péter.
Több ellenzéki képviselő az operativitást hiányolta a kormány által javasolt rendszerből: kétszer kell kétharmados parlamenti döntés a rendkívüli állapot vagy hadiállapot kihirdetéséhez, és csak ezután lehet sorozást elrendelni. Mint mondták, az ilyen helyzetekre vonatkozó döntést a NATO és az Európai Unió más tagállamai közül több helyen a kormány hozza meg.
Keleti György (MSZP) egy kompromisszumos javaslattal élt: megmaradna a kétharmados döntés a hadiállapotnál, illetve a "megelőző védelmi helyzetnél", de a sorozáshoz elegendő lenne a képviselők több mint felének egyetértése. Az elnöklő Harrach Péter nem zárta le az általános vitát, a képviselők kedden még folytathatják azt. (MTI)