Fordulat következett be őszre a közvéleményben: a kormányváltás nyomán csökkent az MSZP hátránya, és növekedett a koalíció több politikusának népszerűsége is - írja a HVG a csütörtökön megjelenő legfrissebb számában. A HVG megbízásából készült októberi Medián-elemzés szerint az új miniszterelnök máris eredményes a baloldali szavazók bizalmának visszaszerzésében.
Az augusztusra kibontakozott politikai válság mintha valamelyes mozgósító hatást gyakorolt volna a választópolgárokra: az előző hónapokban mért csekély szavazási hajlandóság után a nyár végi, ősz eleji adatok ismét növekvő részvételi kedvet jeleznek. Ez a hangulatváltozás ezúttal kiváltképp az MSZP szimpatizánsait jellemzi, akiknek a körében három hónap alatt fokozatosan 59-ről 69 százalékra nőtt a magukat biztos szavazónak vallók aránya.
A Fidesz és az MSZP támogatottságában megmutatkozó különbség növekedése a Medián adatai szerint már augusztusban megállt, szeptemberben pedig – Medgyessy Péter miniszterelnök lemondása és Gyurcsány Ferenc kormányfőjelöltté választása nyomán – meg is fordult. A válsághelyzet azonban inkább nyugtalanította, mintsem optimizmusra sarkallta a közvéleményt. Ennek egyik leglátványosabb jele, hogy szeptemberre 63-ról 70 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint az országban „rossz irányba mennek a dolgok”. Október elejére aztán e tekintetben is fordulat következett be – a pesszimisták aránya újból 62 százalékra csökkent.
Arra a kérdésre, hogy „a mostani helyzetben milyen miniszterelnökre lenne szükség”, már szeptemberben is csak a megkérdezettek 25 százaléka mondta, hogy „inkább olyanra, aki biztosítja a kormány politikájának folyamatosságát”, és ez az arány októberre tovább csökkent, miközben 69-ről 78 százalékra nőtt azoké, akik szerint „olyanra, aki képes jelentős változásokat végrehajtani”.
Valószínűleg épp a már bekövetkezett változások sora, illetve a továbbiak ígérete az, ami az MSZP-től elpártolt szavazók egy részét visszahozta a szocialisták táborába. A számok alapján akár azt is lehetne hinni, hogy ezek most a Fidesz-MPSZ-től áramlanak vissza (hiszen a pártpreferenciával nem rendelkező, „bizonytalan” szavazópolgárok aránya lényegében nem változott). A tényleges folyamat ezzel szemben valószínűleg az, hogy változik a „bizonytalanok” összetétele: a korábban elbizonytalanodott MSZP-sek egy része visszatér, a fideszesek egy része viszont az új helyzetben éppenséggel elbizonytalanodik.
A lényeg azonban mindezeknek a feltételezett mozgásoknak az egyértelmű eredője: a Fidesz-MPSZ előnye szeptemberről októberre a teljes szavazókorú népességben 11-ről 5 százalékpontra, a választani tudó „biztos” szavazók körében 16-ról 7 százalékpontra csökkent. A felmérés további eredményei a HVG csütörtöki számában olvashatók.
Az augusztusra kibontakozott politikai válság mintha valamelyes mozgósító hatást gyakorolt volna a választópolgárokra: az előző hónapokban mért csekély szavazási hajlandóság után a nyár végi, ősz eleji adatok ismét növekvő részvételi kedvet jeleznek. Ez a hangulatváltozás ezúttal kiváltképp az MSZP szimpatizánsait jellemzi, akiknek a körében három hónap alatt fokozatosan 59-ről 69 százalékra nőtt a magukat biztos szavazónak vallók aránya.
A Fidesz és az MSZP támogatottságában megmutatkozó különbség növekedése a Medián adatai szerint már augusztusban megállt, szeptemberben pedig – Medgyessy Péter miniszterelnök lemondása és Gyurcsány Ferenc kormányfőjelöltté választása nyomán – meg is fordult. A válsághelyzet azonban inkább nyugtalanította, mintsem optimizmusra sarkallta a közvéleményt. Ennek egyik leglátványosabb jele, hogy szeptemberre 63-ról 70 százalékra nőtt azok aránya, akik szerint az országban „rossz irányba mennek a dolgok”. Október elejére aztán e tekintetben is fordulat következett be – a pesszimisták aránya újból 62 százalékra csökkent.
Arra a kérdésre, hogy „a mostani helyzetben milyen miniszterelnökre lenne szükség”, már szeptemberben is csak a megkérdezettek 25 százaléka mondta, hogy „inkább olyanra, aki biztosítja a kormány politikájának folyamatosságát”, és ez az arány októberre tovább csökkent, miközben 69-ről 78 százalékra nőtt azoké, akik szerint „olyanra, aki képes jelentős változásokat végrehajtani”.
Valószínűleg épp a már bekövetkezett változások sora, illetve a továbbiak ígérete az, ami az MSZP-től elpártolt szavazók egy részét visszahozta a szocialisták táborába. A számok alapján akár azt is lehetne hinni, hogy ezek most a Fidesz-MPSZ-től áramlanak vissza (hiszen a pártpreferenciával nem rendelkező, „bizonytalan” szavazópolgárok aránya lényegében nem változott). A tényleges folyamat ezzel szemben valószínűleg az, hogy változik a „bizonytalanok” összetétele: a korábban elbizonytalanodott MSZP-sek egy része visszatér, a fideszesek egy része viszont az új helyzetben éppenséggel elbizonytalanodik.
A lényeg azonban mindezeknek a feltételezett mozgásoknak az egyértelmű eredője: a Fidesz-MPSZ előnye szeptemberről októberre a teljes szavazókorú népességben 11-ről 5 százalékpontra, a választani tudó „biztos” szavazók körében 16-ról 7 százalékpontra csökkent. A felmérés további eredményei a HVG csütörtöki számában olvashatók.