Fejtő, aki 1937 végétől 1949-ig a franciaországi emigrációban együtt dolgozott a volt köztársasági elnökkel, egyetlen kivételnek nevezte ez alól Romsics Ignác Magyarország története a XX. században című művét. Meggyőződése szerint "a magyar történelem egyik legnagyobb hamisítása" az a beállítás - mind emberi, mind politikai értelemben -, hogy Károlyi a kommunista terror előfutára.
Ami Trianont illeti, Károlyi Mihály 1919. március 2-án, a székely hadosztálynál Szatmáron tett látogatásakor még a fegyveres felszabadító harcot is kilátásba helyezte arra az esetre, ha a párizsi békekonferencia a népek önrendelkezési joga és a megegyezéses béke ellen dönt, s a leghatározottabban leszögezte, hogy ilyen békét soha nem fog aláírni - idézte fel a történész, hiányolva a magyar történelmi művekből az akkor elhangzott beszéd ismertetését.
A világháborúba való magyar belépésért nem Károlyi, nem barátja, Jászi Oszkár és a szociáldemokraták, de még csak nem is Tisza István volt a felelős, hanem a Habsburg-ház politikája, amely a német szövetségben látta Magyarország üdvösségét - szögezte le Fejtő. Az újabb történelem még azt is bizonyítja, hogy a Habsburg-házon belül is volt ennek a háborús politikának ellenzéke.
Károlyiék abban bíztak, hogy a győztes nyugati demokráciák honorálják pacifizmusukat, és tekintetbe veszik, hogy a magyar nép nagy része nem volt ludas azokban az elhatározásokban, amelyek a háborús vereségbe sodorták az országot.
A háborúnak az a következménye, hogy Magyarország fölbomlott, a nemzetiségeknek - a szlovákoknak, a románoknak, a szerbeknek, a horvátoknak - a követeléseivel függött össze, de e követelésekért megint csak a legkevésbé tehető felelőssé Károlyi, Jászi vagy a magyar szociáldemokraták. Ez a felelősség azé a magyar uralkodó osztályé, amely az utolsó pillanatig megtagadta a nemzetiségek jogainak elismerését, holott azok akkor nem szeparatista törekvésekkel léptek fel, hanem autonómiát követeltek maguknak, úgy, ahogy ma követelik a székelyek a maguk részére az autonómiát - mondta Fejtő.
"Ha ma a magyar nép Károlyinak és az őszirózsás forradalomnak az emlékét megünnepli, akkor neki nincs szégyellnivalója" - jelentette ki. Annak, hogy Magyarország elvesztette még azokat a területeket is, amelyeken a magyarok voltak többségben, az okai egy olyan politikában rejlettek, amely iránt most Magyarországon a jobboldal inkább nosztalgiát mutat, ahelyett, hogy történelmileg elítélné - állapította meg Fejtő Ferenc.
Ami Trianont illeti, Károlyi Mihály 1919. március 2-án, a székely hadosztálynál Szatmáron tett látogatásakor még a fegyveres felszabadító harcot is kilátásba helyezte arra az esetre, ha a párizsi békekonferencia a népek önrendelkezési joga és a megegyezéses béke ellen dönt, s a leghatározottabban leszögezte, hogy ilyen békét soha nem fog aláírni - idézte fel a történész, hiányolva a magyar történelmi művekből az akkor elhangzott beszéd ismertetését.
A világháborúba való magyar belépésért nem Károlyi, nem barátja, Jászi Oszkár és a szociáldemokraták, de még csak nem is Tisza István volt a felelős, hanem a Habsburg-ház politikája, amely a német szövetségben látta Magyarország üdvösségét - szögezte le Fejtő. Az újabb történelem még azt is bizonyítja, hogy a Habsburg-házon belül is volt ennek a háborús politikának ellenzéke.
Károlyiék abban bíztak, hogy a győztes nyugati demokráciák honorálják pacifizmusukat, és tekintetbe veszik, hogy a magyar nép nagy része nem volt ludas azokban az elhatározásokban, amelyek a háborús vereségbe sodorták az országot.
A háborúnak az a következménye, hogy Magyarország fölbomlott, a nemzetiségeknek - a szlovákoknak, a románoknak, a szerbeknek, a horvátoknak - a követeléseivel függött össze, de e követelésekért megint csak a legkevésbé tehető felelőssé Károlyi, Jászi vagy a magyar szociáldemokraták. Ez a felelősség azé a magyar uralkodó osztályé, amely az utolsó pillanatig megtagadta a nemzetiségek jogainak elismerését, holott azok akkor nem szeparatista törekvésekkel léptek fel, hanem autonómiát követeltek maguknak, úgy, ahogy ma követelik a székelyek a maguk részére az autonómiát - mondta Fejtő.
"Ha ma a magyar nép Károlyinak és az őszirózsás forradalomnak az emlékét megünnepli, akkor neki nincs szégyellnivalója" - jelentette ki. Annak, hogy Magyarország elvesztette még azokat a területeket is, amelyeken a magyarok voltak többségben, az okai egy olyan politikában rejlettek, amely iránt most Magyarországon a jobboldal inkább nosztalgiát mutat, ahelyett, hogy történelmileg elítélné - állapította meg Fejtő Ferenc.