Ezt mutatja az a felmérés, amelyet a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) megbízásából még tavaly októberben készített az Etnikumközi Viszonyok Erdélyi Kutatóközpontja. Horváth István szociológus, a kutatás vezetője azt mondta: a megkérdezettek hét százaléka jelezte, hogy biztosan áttelepedne, ha a román mellett magyar állampolgársággal is rendelkezne, 5,3 százalékuk valószínűnek tartotta az áttelepedését, 4,8 százalékuk pedig azt nyilatkozta, hogy ideiglenesen kipróbálná az anyaországi létet. Ezekből az adatokból következik, hogy 17 százalék nem zárja ki az áttelepedés gondolatát.
Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke arról beszélt, hogy a felmérés régiónként is vizsgálta a romániai magyarság véleményét. Eszerint a legnagyobb elnéptelenedés esélyével fenyegetett régióban 22,5, a legkisebb arányú elvándorlást előrejelző régióban pedig 7,4 százalék mondta, hogy kettős állampolgárság esetén kitelepedne. Ennek a középarányosa teszi ki országos átlagban a 16,8-17,1 százalékot.
Egy csupán a Székelyföldre kiterjedő közvélemény-kutatás megkérdezettjeinek 87 százaléka igényelné a kettős állampolgárságot, 19 százalékuk nyilatkozta azt, hogy a magyar okmányok megkönnyítenék az EU-n belüli munkavállalást, és mindössze hét százalékuk vélte úgy, hogy a kettős állampolgárság a Magyarországra való áttelepülést ösztönözné.
Az RMDSZ több felmérést is végzett, azt kutatva, milyen okokból csökken a romániai magyar népesség. A korábbi közvélemény-kutatásokban még nem hozták egymással összefüggésbe a kivándorlási szándékot a kettős állampolgárság megszerzésének lehetőségével.
Utóbb azonban egyértelműen kirajzolódott a tendencia: a kettős állampolgárság esélyének az ismeretében nagyobb fokú elvándorlási szándék mutatható ki. Takács példának említette a Bánságot (ahol egyébként a magyarság kitartóan csökkenő létszámú szórványban él). Amikor itt a kivándorlási szándékot a kettős állampolgárság eleme nélkül vizsgálták, 75 százalék vallotta hogy "nem fontolgatja a kivándorlást". A szakemberek ebből azt a következtetést vonták le, hogy a kettős állampolgárság megadása hatással lenne a romániai magyar népesség alakulására a következő évtizedekben.
Szlovákiában semmilyen felmérés nem készült arról, vajon hogyan fogadná az ottani magyar közösség a kettős állampolgárság intézményét, jóllehet, eddig százezren kértek magyar igazolvány és húszezernél többen tartottak igényt járulékos igazolványra.
Pogány Erzsébet, a kérelmek begyűjtésében illetékes központi iroda, a Szövetség a Közös Célokért igazgatója elmondta: a magyarigazolvány iránti érdeklődésnek döntően érzelmi okai vannak, mert az emberek a státustörvényben a nemzeti összetartozás kinyilvánítását látják. Hasonló megközelítésben merül fel a magyar állampolgárság kérdése is.
"A közösségünket alkotó magyarok lakta területen tizenegy irodánkban magyarországi munkavállalási lehetőségekről is tájékoztatást kínálunk. E szolgáltatásunk során felgyűlt egyéves tapasztalatunk az, hogy sokakat érdekel ugyan a magyarországi munkavállalás lehetősége, de csak akkor, ha a magyarországi munkalehetőség az érdeklődő szlovákiai magyar lakhelyétől elérhető távolságon belül kínálkozik" - jelentette ki.
"Nem vonzóak számukra a olyan munkahelyek, ahol a hét öt munkanapján folyamatosan Magyarországon kellene tartózkodniuk. Ez azt is jelzi, hogy a szlovákiai magyarság nem akar elköltözni a szülőföldjéről" - fogalmazott Pogány Erzsébet, aki szerint a felvidéki magyarok megközelítőleg ennek megfelelően ítélik meg a kettős állampolgárság kérdését is.
A vajdasági Magyar Szó a kettős állampolgárság kérdéséről 2003 júniusában kérdezte meg olvasóit, akkor azt a kérdést tették fel, hogy véleményük szerint milyen tényezők hátráltatják a kettős állampolgárság bevezetését a vajdasági magyarság számára. A következő válaszokat lehetett megjelölni: magyarországi politikai tényezők, hazai politikai tényezők, nemzetközi politikai tényezők, illetve nem tudja.
A válaszadók nagy többsége, 69 százaléka vélte azt, hogy a magyarországi politikai tényezők hátráltatják a kettős állampolgárságot. A hazai - szerbiai - politikai tényezőkre mindössze 13 százalék tippelt, nemzetközi politikai tényezőkre 12 százalék gondolt, 5 százalék pedig nem tudott választ adni.
A vajdasági magyarok esetében elsősorban az utazás megkönnyítését segítené a kettős állampolgárság, aki áttelepülni akart Magyarországról, az elmúlt 15 évben már megtette - mondta Kontra Ferenc, a Magyar Szó című lap főszerkesztő-helyettese. A vajdasági magyar lap főszerkesztő-helyettese úgy fogalmazott, hogy a Vajdaságban és Szerbiában élő magyarok számára "magától értődő dolog" a kettős állampolgárság igénye, ebben a kérdésben az itteni magyarok politikai vezetői is teljesen egységes véleményen vannak.
Kontra azt mondta, az itteni magyarokat éppen ezért nem a kettős állampolgárság igenléséről, vagy szükségtelenségéről kérdezték, hanem arról, hogy véleményük szerint mi akadályozza annak megszerzését. (MTI)
Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke arról beszélt, hogy a felmérés régiónként is vizsgálta a romániai magyarság véleményét. Eszerint a legnagyobb elnéptelenedés esélyével fenyegetett régióban 22,5, a legkisebb arányú elvándorlást előrejelző régióban pedig 7,4 százalék mondta, hogy kettős állampolgárság esetén kitelepedne. Ennek a középarányosa teszi ki országos átlagban a 16,8-17,1 százalékot.
Egy csupán a Székelyföldre kiterjedő közvélemény-kutatás megkérdezettjeinek 87 százaléka igényelné a kettős állampolgárságot, 19 százalékuk nyilatkozta azt, hogy a magyar okmányok megkönnyítenék az EU-n belüli munkavállalást, és mindössze hét százalékuk vélte úgy, hogy a kettős állampolgárság a Magyarországra való áttelepülést ösztönözné.
Az RMDSZ több felmérést is végzett, azt kutatva, milyen okokból csökken a romániai magyar népesség. A korábbi közvélemény-kutatásokban még nem hozták egymással összefüggésbe a kivándorlási szándékot a kettős állampolgárság megszerzésének lehetőségével.
Utóbb azonban egyértelműen kirajzolódott a tendencia: a kettős állampolgárság esélyének az ismeretében nagyobb fokú elvándorlási szándék mutatható ki. Takács példának említette a Bánságot (ahol egyébként a magyarság kitartóan csökkenő létszámú szórványban él). Amikor itt a kivándorlási szándékot a kettős állampolgárság eleme nélkül vizsgálták, 75 százalék vallotta hogy "nem fontolgatja a kivándorlást". A szakemberek ebből azt a következtetést vonták le, hogy a kettős állampolgárság megadása hatással lenne a romániai magyar népesség alakulására a következő évtizedekben.
Szlovákiában semmilyen felmérés nem készült arról, vajon hogyan fogadná az ottani magyar közösség a kettős állampolgárság intézményét, jóllehet, eddig százezren kértek magyar igazolvány és húszezernél többen tartottak igényt járulékos igazolványra.
Pogány Erzsébet, a kérelmek begyűjtésében illetékes központi iroda, a Szövetség a Közös Célokért igazgatója elmondta: a magyarigazolvány iránti érdeklődésnek döntően érzelmi okai vannak, mert az emberek a státustörvényben a nemzeti összetartozás kinyilvánítását látják. Hasonló megközelítésben merül fel a magyar állampolgárság kérdése is.
"A közösségünket alkotó magyarok lakta területen tizenegy irodánkban magyarországi munkavállalási lehetőségekről is tájékoztatást kínálunk. E szolgáltatásunk során felgyűlt egyéves tapasztalatunk az, hogy sokakat érdekel ugyan a magyarországi munkavállalás lehetősége, de csak akkor, ha a magyarországi munkalehetőség az érdeklődő szlovákiai magyar lakhelyétől elérhető távolságon belül kínálkozik" - jelentette ki.
"Nem vonzóak számukra a olyan munkahelyek, ahol a hét öt munkanapján folyamatosan Magyarországon kellene tartózkodniuk. Ez azt is jelzi, hogy a szlovákiai magyarság nem akar elköltözni a szülőföldjéről" - fogalmazott Pogány Erzsébet, aki szerint a felvidéki magyarok megközelítőleg ennek megfelelően ítélik meg a kettős állampolgárság kérdését is.
A vajdasági Magyar Szó a kettős állampolgárság kérdéséről 2003 júniusában kérdezte meg olvasóit, akkor azt a kérdést tették fel, hogy véleményük szerint milyen tényezők hátráltatják a kettős állampolgárság bevezetését a vajdasági magyarság számára. A következő válaszokat lehetett megjelölni: magyarországi politikai tényezők, hazai politikai tényezők, nemzetközi politikai tényezők, illetve nem tudja.
A válaszadók nagy többsége, 69 százaléka vélte azt, hogy a magyarországi politikai tényezők hátráltatják a kettős állampolgárságot. A hazai - szerbiai - politikai tényezőkre mindössze 13 százalék tippelt, nemzetközi politikai tényezőkre 12 százalék gondolt, 5 százalék pedig nem tudott választ adni.
A vajdasági magyarok esetében elsősorban az utazás megkönnyítését segítené a kettős állampolgárság, aki áttelepülni akart Magyarországról, az elmúlt 15 évben már megtette - mondta Kontra Ferenc, a Magyar Szó című lap főszerkesztő-helyettese. A vajdasági magyar lap főszerkesztő-helyettese úgy fogalmazott, hogy a Vajdaságban és Szerbiában élő magyarok számára "magától értődő dolog" a kettős állampolgárság igénye, ebben a kérdésben az itteni magyarok politikai vezetői is teljesen egységes véleményen vannak.
Kontra azt mondta, az itteni magyarokat éppen ezért nem a kettős állampolgárság igenléséről, vagy szükségtelenségéről kérdezték, hanem arról, hogy véleményük szerint mi akadályozza annak megszerzését. (MTI)